Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negatív gondolatok

Érdekességek2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Fotó: freepikGyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?


A gondolat nem mindig a valóság?

Mi, emberek hajlamosak vagyunk a gondolatainkat valóságként kezelni. Ezt gondoljuk, tehát így is van.

A gondolatok csak gondolatok. Néha több, néha kevesebb közük van a valósághoz, néha pedig szinte semmi.

Olykor sokkal több közük van pl. az érzelmi vagy fizikai állapotunkhoz. Gondoljunk csak bele! Talán már mindannyiunkkal megtörtént az, hogy kimerültek voltunk, netán még éhesek és szomjasak is – és egy kicsit sötétebben láttuk a dolgokat.

Majd pihentünk, ettünk, ittunk – és ugyanazt a helyzetet máris derűsebben láttuk, építőbb jelleggel tudtunk hozzáállni. Még talán az érzéseink is kicsit pozitívabbak lettek.

Ugyanis érzéseink, gondolataink és viselkedésünk erős összeköttetésben állnak.

Oda-vissza hatnak egymásra, sőt, még a testi érzeteinkre is. Ez néha – pl. egy krónikus testi fájdalom esetén – ördögi körré tud válni. Testileg fájdalmat élünk meg, pl. hetek óta hasogat a derekunk, ekkor az érzéseink is lehetnek negatívak (pl. érezhetünk ingerlékenységet, irritáltságot, kétségbeesést stb.). Ekkor pedig a gondolataink is lehetnek inkább negatívak, amik rossz hatással lehetnek ránk. Például „nem bírom tovább, már mindent próbáltam, semmi sem segít…”. ilyen esetben pedig hajlamosabbak vagyunk úgy viselkedni, amit később megbánhatunk. Például kiabálunk a párunkkal egy apróság miatt. Emiatt majd haragszunk magunkra, bűntudatunk lesz (negatív érzések), ami ismét hathat testi érzetekre, gondolatokra stb.

Az ördögi kört viszont meg lehet törni! Sőt, lehet belőle angyali kört csinálni. Ha időben észrevesszük ezeket a gondolatokat, érzéseket, akkor ki tudunk lépni ebből a körből. Például szólunk a szeretteinknek, hogy mostanában fáj a derekunk, emiatt kicsit harapósabbak vagyunk. Legyenek megértőek! Erre sokan tudnak együttérzéssel reagálni, ami egy ilyen helyzetben gyógyír lehet a lelkünknek.

De az is lehet megoldás, ha elmegyünk sétálni a közeli parkba – kicsit kilépünk a helyzetből, amíg úgy érezzük, hogy a legkisebb dologra is ugranánk. Lehet, hogy a parkban ülve feltöltődünk, kiszellőztetjük a fejünket, és kicsit nyugodtabban tudunk már hazatérni.

A gondolatok olyanok, mint a madarak – jönnek-mennek. de ne hagyjuk, hogy egy-egy negatív madár befészkelje magát a fejünkbe! Ebben pedig segít, ha néha tudatosítjuk a gondolatainkat.

Jó, ha néha csak meg-megállunk és megfigyeljük a gondolatainkat. Vannak-e olyanok közöttük, amik negatív hatással vannak ránk? Meg tudnánk ezeket osztani valakivel, hogy tudjuk hatástalanítani ezt a gondolatot?

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.