Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negatív gondolatok

Érdekességek2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Fotó: freepikGyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?


A gondolat nem mindig a valóság?

Mi, emberek hajlamosak vagyunk a gondolatainkat valóságként kezelni. Ezt gondoljuk, tehát így is van.

A gondolatok csak gondolatok. Néha több, néha kevesebb közük van a valósághoz, néha pedig szinte semmi.

Olykor sokkal több közük van pl. az érzelmi vagy fizikai állapotunkhoz. Gondoljunk csak bele! Talán már mindannyiunkkal megtörtént az, hogy kimerültek voltunk, netán még éhesek és szomjasak is – és egy kicsit sötétebben láttuk a dolgokat.

Majd pihentünk, ettünk, ittunk – és ugyanazt a helyzetet máris derűsebben láttuk, építőbb jelleggel tudtunk hozzáállni. Még talán az érzéseink is kicsit pozitívabbak lettek.

Ugyanis érzéseink, gondolataink és viselkedésünk erős összeköttetésben állnak.

Oda-vissza hatnak egymásra, sőt, még a testi érzeteinkre is. Ez néha – pl. egy krónikus testi fájdalom esetén – ördögi körré tud válni. Testileg fájdalmat élünk meg, pl. hetek óta hasogat a derekunk, ekkor az érzéseink is lehetnek negatívak (pl. érezhetünk ingerlékenységet, irritáltságot, kétségbeesést stb.). Ekkor pedig a gondolataink is lehetnek inkább negatívak, amik rossz hatással lehetnek ránk. Például „nem bírom tovább, már mindent próbáltam, semmi sem segít…”. ilyen esetben pedig hajlamosabbak vagyunk úgy viselkedni, amit később megbánhatunk. Például kiabálunk a párunkkal egy apróság miatt. Emiatt majd haragszunk magunkra, bűntudatunk lesz (negatív érzések), ami ismét hathat testi érzetekre, gondolatokra stb.

Az ördögi kört viszont meg lehet törni! Sőt, lehet belőle angyali kört csinálni. Ha időben észrevesszük ezeket a gondolatokat, érzéseket, akkor ki tudunk lépni ebből a körből. Például szólunk a szeretteinknek, hogy mostanában fáj a derekunk, emiatt kicsit harapósabbak vagyunk. Legyenek megértőek! Erre sokan tudnak együttérzéssel reagálni, ami egy ilyen helyzetben gyógyír lehet a lelkünknek.

De az is lehet megoldás, ha elmegyünk sétálni a közeli parkba – kicsit kilépünk a helyzetből, amíg úgy érezzük, hogy a legkisebb dologra is ugranánk. Lehet, hogy a parkban ülve feltöltődünk, kiszellőztetjük a fejünket, és kicsit nyugodtabban tudunk már hazatérni.

A gondolatok olyanok, mint a madarak – jönnek-mennek. de ne hagyjuk, hogy egy-egy negatív madár befészkelje magát a fejünkbe! Ebben pedig segít, ha néha tudatosítjuk a gondolatainkat.

Jó, ha néha csak meg-megállunk és megfigyeljük a gondolatainkat. Vannak-e olyanok közöttük, amik negatív hatással vannak ránk? Meg tudnánk ezeket osztani valakivel, hogy tudjuk hatástalanítani ezt a gondolatot?

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.

Néhány gondolat az elfogadásról

2026. január 12.

Töprengtem, hogy ilyenkor az év kezdetekor miről is lehetne írni, aminek gondolatai időtlenek. És akkor beugrott egy szó: elfogadás. Ez vonatkozhat személyre, tárgyra vagy általánosságban a dolgokra is. Lehet, hogy van itt még mit tennünk és csiszolnunk a jellemünkben?

Egyre nehezebben fogadjuk el, ha a másik valamit másképpen gondol, mond, tesz, irányít. Pedig miért ne lenne joga hozzá? (persze a jogi, erkölcsi, morális határokon belül!)

Sokaknak nehezére esik a másiktól való elfogadás – dologi értelemben. Akár valamilyen segítség, ajándék, adomány vagy egy tanács formájában. A különböző generációk között is ebben nagy különbségek vannak, ha ezt az egészségügy témájához kapcsoljuk. Erről is fogunk írni az elkövetkező hónapokban a Patika Magazinban most induló rovatban, „Generációs gondolatok” címmel. Ezek az emberek nem akarják, nem tudják, vagy akár szégyellik elfogadni a segítséget, mert azt hiszik, hogy nekik önmaguknak kell megküzdeniük az életben mindennel, mert akkor látszanak erősnek.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásai

2026. január 12.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.



„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa.