Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negatív gondolatok

Érdekességek2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Fotó: freepikGyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?


A gondolat nem mindig a valóság?

Mi, emberek hajlamosak vagyunk a gondolatainkat valóságként kezelni. Ezt gondoljuk, tehát így is van.

A gondolatok csak gondolatok. Néha több, néha kevesebb közük van a valósághoz, néha pedig szinte semmi.

Olykor sokkal több közük van pl. az érzelmi vagy fizikai állapotunkhoz. Gondoljunk csak bele! Talán már mindannyiunkkal megtörtént az, hogy kimerültek voltunk, netán még éhesek és szomjasak is – és egy kicsit sötétebben láttuk a dolgokat.

Majd pihentünk, ettünk, ittunk – és ugyanazt a helyzetet máris derűsebben láttuk, építőbb jelleggel tudtunk hozzáállni. Még talán az érzéseink is kicsit pozitívabbak lettek.

Ugyanis érzéseink, gondolataink és viselkedésünk erős összeköttetésben állnak.

Oda-vissza hatnak egymásra, sőt, még a testi érzeteinkre is. Ez néha – pl. egy krónikus testi fájdalom esetén – ördögi körré tud válni. Testileg fájdalmat élünk meg, pl. hetek óta hasogat a derekunk, ekkor az érzéseink is lehetnek negatívak (pl. érezhetünk ingerlékenységet, irritáltságot, kétségbeesést stb.). Ekkor pedig a gondolataink is lehetnek inkább negatívak, amik rossz hatással lehetnek ránk. Például „nem bírom tovább, már mindent próbáltam, semmi sem segít…”. ilyen esetben pedig hajlamosabbak vagyunk úgy viselkedni, amit később megbánhatunk. Például kiabálunk a párunkkal egy apróság miatt. Emiatt majd haragszunk magunkra, bűntudatunk lesz (negatív érzések), ami ismét hathat testi érzetekre, gondolatokra stb.

Az ördögi kört viszont meg lehet törni! Sőt, lehet belőle angyali kört csinálni. Ha időben észrevesszük ezeket a gondolatokat, érzéseket, akkor ki tudunk lépni ebből a körből. Például szólunk a szeretteinknek, hogy mostanában fáj a derekunk, emiatt kicsit harapósabbak vagyunk. Legyenek megértőek! Erre sokan tudnak együttérzéssel reagálni, ami egy ilyen helyzetben gyógyír lehet a lelkünknek.

De az is lehet megoldás, ha elmegyünk sétálni a közeli parkba – kicsit kilépünk a helyzetből, amíg úgy érezzük, hogy a legkisebb dologra is ugranánk. Lehet, hogy a parkban ülve feltöltődünk, kiszellőztetjük a fejünket, és kicsit nyugodtabban tudunk már hazatérni.

A gondolatok olyanok, mint a madarak – jönnek-mennek. de ne hagyjuk, hogy egy-egy negatív madár befészkelje magát a fejünkbe! Ebben pedig segít, ha néha tudatosítjuk a gondolatainkat.

Jó, ha néha csak meg-megállunk és megfigyeljük a gondolatainkat. Vannak-e olyanok közöttük, amik negatív hatással vannak ránk? Meg tudnánk ezeket osztani valakivel, hogy tudjuk hatástalanítani ezt a gondolatot?

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.