Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne pánikolj! – Kullancs-kisokos mindenkinek

Érdekességek2020. május 16.

A kullancscsípés nagy ijedtséget okoz, pedig ez a riadalom elkerülhető, ha megismerjük a kórokozókat. A kullancsokban tucatnyi baktérium, vírus és egysejtű is gazdára lel. A hazai kullancsok jelenlegi ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek, melyek közül egyet vírus, egyet egysejtű parazita, a többit baktériumok okoznak.

 

Fotó: 123rf.comA vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) védőoltással megelőzhető, a többi betegség pedig antibiotikummal gyógyítható. Tehát nem állunk tehetetlenül a betegségekkel szemben: többségüket eredményesen lehet kezelni, amelyiknél pedig nincs specifikus kezelési lehetőség, azzal szemben hatásos védőoltással rendelkezünk.

Mit kell tenni, ha megcsíp egy kullancs?

A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek többsége a csípés után 3-30 nap között jelentkezik. Mit kell figyelni? Mi a teendő?

  • Először is, ha lehet, védekezzünk a kullancscsípés ellen. Ez a legjobb megelőzés. A megfelelő öltözék (pl. nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betűrt ing), a kullancsot távol tartó riasztó kenőcsök krémek 3-4 óráig hatásosak, utána ismételni kell használatukat. Tévhit, hogy a b-vitamin komplexet tartalmazó tabletta elriasztja a kullancsokat – bár valóban kellemetlen vizelet- és testszagot okoz.
  • Ha nem sikerült megelőzni a csípést, mielőbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A napi “kullancsvizit” célszerű minden kirándulás, kertészkedés, erdei-mezei munka után. A gyermekek fehér bőrén a szülő könnyen észreveszi a kifejlett kullancsot. A kullancslárva észrevételéhez azonban nagyon jó szem kell. Egy alkalommal csecsemő tanácsadáson egy anya mutatta a 8 hónapos csecsemője nyakát, hogy ott lát “valamit”. Az alig 1 milliméteres “valami” a mikroszkóp alatt vizsgálva kullancslárvának bizonyult.

A kullancs eltávolítása nem orvosi feladat. Egy egyszerű csipesszel mindenki elvégezheti. A gyakorlott vadászok, erdőn dolgozók között akad, aki a kés hegyével is ki tudja emelni a bőrbe fúródott kullancsot. Ha eltávolításkor a kullancs feje bennszakad, akkor sincs baj. Két hét alatt idegentestként (mint egy szálka) kilökődik. Ellenben, ha megpróbáljuk tűvel vagy egyéb eszközökkel kiszedegetni a fej darabkáit, menthetetlenül befertőzzük a csípés helyét, aminek bőrgyulladás, esetleg orbánc lesz a következménye. Jegyezzük fel a kullancscsípés és az eltávolítás idejét (erre a későbbiekben szükség lehet).


A kullancsbetegségek többsége két héten belül jelentkezik. A legfontosabb tünetek: láz, fejfájás, bőrpír, nyirokmirigy-duzzanat.

Mi látható a kullancscsípés helyén?

Az eltávolított kullancs helye lehet teljesen békés, reakciómentes. Máskor, főleg, ha a kullancs hosszabb ideig volt a bőrben, lencsényi halványpiros göb látható. A kullancs nyálára érzékeny személyekben 2-3 cm-es élénkpiros viszkető folt jelentkezik, amely a következő 2-3 nap alatt magától elhalványodik. Ettől sokat megijednek, pedig ez nem Lyme-kór. Azonban a csípés után legalább 3 nappal, esetleg hetekkel később kezdődő, fokozatosan növekvő, vándorló bőrpír a Lyme-kór korai tünete, amely kezelést igényel.

Milyen jelentősége van a láznak?

A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek további fontos tünete lehet a láz, különösen kullancsencephalitisben és tularemiában, de a ritkább kullancs terjesztette betegségekben is. A Lyme-kórra viszont nem jellemző a láz.

Milyen betegségekre utal a nyirokmirigy-duzzanat?

A nyirokmirigy-duzzanat a kullancscsípéshez legközelebb eső régióban tularemiában (nyúlpestis), bartonellosisban és TIBOLA -fertőzésben fordul elő. Fontos azonban tudni, hogy a nyirokmirigy-duzzanat számos más fertőző és nem fertőző betegség kísérő tünete lehet, ezért az orvosi vizsgálat elengedhetetlen.

Ízületi és más mozgásszervi panaszok

Heveny lázas betegség kezdetén nem ritka a végtagfájdalom (pl. influenza, egyéb légúti fertőzések), amely azonban a láztalanodással egyidejűleg fokozatosan elmúlik. A kullancsencephalitis kezdetén is jelentkezhet végtagfájdalom. A Lyme- kór késői tünetei között előfordulhat egy-egy nagyízület fájdalmas duzzanata. A szimmetrikus (kétoldali) ízületi fájdalom azonban nem jellemző a Lyme-kórra.

A kullacsok terjesztette betegségek lappangási ideje 3 nap és egy hónap között van. Egy hónapnál hosszabb lappangási ideje csak a késői Lyme-kórnak van. Ennek felismeréséhez infektológus szakorvos segítségét célszerű igénybe venni.
Az ország erdeiben és bokros-csalitos tájain, főleg a Nyugat-Dunántúlon, igen elterjedtek a kullancsok. A legtöbb megbetegedést Zala, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron megyéből jelentik. Kullancscsípés azonban a kiskertben és városi (fővárosi) parkban is szerezhető!

Védőoltás vírusos agyvelőgyulladás ellen

A kullancsencephalitis súlyos idegrendszeri tünetekkel, nem ritkán izombénulással és kellemetlen maradványtünetekkel járó betegség. Minden korosztályt érinthet, de legsúlyosabban a felnőtt férfiak betegednek meg. A megfigyelések szerint a gyermekek betegsége enyhébben zajlik.

A kullancsencephalitis elleni védőoltás jó 15 éve hozzáférhető a hazai gyógyszertárakban. Az oltási sorozat három adagból áll: az első oltás után 1, majd 12 hónap múlva, ezután pedig háromévenként egy újraoltás szükséges.

A gyorsított immunizálás azok számára javasolt, ahol nincs idő az egy hónap kivárására. Ebben az esetben az első oltás után 1 héttel kapják a másodikat, újabb két hét múlva a harmadikat, majd 12 hónap múlva a negyediket. Ettől kezdve szintén háromévenként ajánlatos az emlékeztető oltás.

Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag van forgalomban. Az oltási reakció enyhe: az első oltás napján magától múló hőemelkedés és fejfájás jelentkezhet, a többi oltásnál még ennyi reakció sincs. Az oltás helye 2-3 napig érzékeny. Szabályszerűen oltott felnőtt esetében gyakorlatilag nem fordul elő kullancsencephalitis.

A kullancsok hozzátartoznak a környezetünkhöz. Kiirtásukra tett minden kísérlet sokkal nagyobb környezeti kárral járna, mint megtanulni a védekezést, amellyel az általuk terjesztett betegségek elkerülhetők.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.