Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne pánikolj! – Kullancs-kisokos mindenkinek

Érdekességek2020. május 16.

A kullancscsípés nagy ijedtséget okoz, pedig ez a riadalom elkerülhető, ha megismerjük a kórokozókat. A kullancsokban tucatnyi baktérium, vírus és egysejtű is gazdára lel. A hazai kullancsok jelenlegi ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek, melyek közül egyet vírus, egyet egysejtű parazita, a többit baktériumok okoznak.

 

Fotó: 123rf.comA vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) védőoltással megelőzhető, a többi betegség pedig antibiotikummal gyógyítható. Tehát nem állunk tehetetlenül a betegségekkel szemben: többségüket eredményesen lehet kezelni, amelyiknél pedig nincs specifikus kezelési lehetőség, azzal szemben hatásos védőoltással rendelkezünk.

Mit kell tenni, ha megcsíp egy kullancs?

A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek többsége a csípés után 3-30 nap között jelentkezik. Mit kell figyelni? Mi a teendő?

  • Először is, ha lehet, védekezzünk a kullancscsípés ellen. Ez a legjobb megelőzés. A megfelelő öltözék (pl. nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betűrt ing), a kullancsot távol tartó riasztó kenőcsök krémek 3-4 óráig hatásosak, utána ismételni kell használatukat. Tévhit, hogy a b-vitamin komplexet tartalmazó tabletta elriasztja a kullancsokat – bár valóban kellemetlen vizelet- és testszagot okoz.
  • Ha nem sikerült megelőzni a csípést, mielőbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A napi “kullancsvizit” célszerű minden kirándulás, kertészkedés, erdei-mezei munka után. A gyermekek fehér bőrén a szülő könnyen észreveszi a kifejlett kullancsot. A kullancslárva észrevételéhez azonban nagyon jó szem kell. Egy alkalommal csecsemő tanácsadáson egy anya mutatta a 8 hónapos csecsemője nyakát, hogy ott lát “valamit”. Az alig 1 milliméteres “valami” a mikroszkóp alatt vizsgálva kullancslárvának bizonyult.

A kullancs eltávolítása nem orvosi feladat. Egy egyszerű csipesszel mindenki elvégezheti. A gyakorlott vadászok, erdőn dolgozók között akad, aki a kés hegyével is ki tudja emelni a bőrbe fúródott kullancsot. Ha eltávolításkor a kullancs feje bennszakad, akkor sincs baj. Két hét alatt idegentestként (mint egy szálka) kilökődik. Ellenben, ha megpróbáljuk tűvel vagy egyéb eszközökkel kiszedegetni a fej darabkáit, menthetetlenül befertőzzük a csípés helyét, aminek bőrgyulladás, esetleg orbánc lesz a következménye. Jegyezzük fel a kullancscsípés és az eltávolítás idejét (erre a későbbiekben szükség lehet).


A kullancsbetegségek többsége két héten belül jelentkezik. A legfontosabb tünetek: láz, fejfájás, bőrpír, nyirokmirigy-duzzanat.

Mi látható a kullancscsípés helyén?

Az eltávolított kullancs helye lehet teljesen békés, reakciómentes. Máskor, főleg, ha a kullancs hosszabb ideig volt a bőrben, lencsényi halványpiros göb látható. A kullancs nyálára érzékeny személyekben 2-3 cm-es élénkpiros viszkető folt jelentkezik, amely a következő 2-3 nap alatt magától elhalványodik. Ettől sokat megijednek, pedig ez nem Lyme-kór. Azonban a csípés után legalább 3 nappal, esetleg hetekkel később kezdődő, fokozatosan növekvő, vándorló bőrpír a Lyme-kór korai tünete, amely kezelést igényel.

Milyen jelentősége van a láznak?

A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek további fontos tünete lehet a láz, különösen kullancsencephalitisben és tularemiában, de a ritkább kullancs terjesztette betegségekben is. A Lyme-kórra viszont nem jellemző a láz.

Milyen betegségekre utal a nyirokmirigy-duzzanat?

A nyirokmirigy-duzzanat a kullancscsípéshez legközelebb eső régióban tularemiában (nyúlpestis), bartonellosisban és TIBOLA -fertőzésben fordul elő. Fontos azonban tudni, hogy a nyirokmirigy-duzzanat számos más fertőző és nem fertőző betegség kísérő tünete lehet, ezért az orvosi vizsgálat elengedhetetlen.

Ízületi és más mozgásszervi panaszok

Heveny lázas betegség kezdetén nem ritka a végtagfájdalom (pl. influenza, egyéb légúti fertőzések), amely azonban a láztalanodással egyidejűleg fokozatosan elmúlik. A kullancsencephalitis kezdetén is jelentkezhet végtagfájdalom. A Lyme- kór késői tünetei között előfordulhat egy-egy nagyízület fájdalmas duzzanata. A szimmetrikus (kétoldali) ízületi fájdalom azonban nem jellemző a Lyme-kórra.

A kullacsok terjesztette betegségek lappangási ideje 3 nap és egy hónap között van. Egy hónapnál hosszabb lappangási ideje csak a késői Lyme-kórnak van. Ennek felismeréséhez infektológus szakorvos segítségét célszerű igénybe venni.
Az ország erdeiben és bokros-csalitos tájain, főleg a Nyugat-Dunántúlon, igen elterjedtek a kullancsok. A legtöbb megbetegedést Zala, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron megyéből jelentik. Kullancscsípés azonban a kiskertben és városi (fővárosi) parkban is szerezhető!

Védőoltás vírusos agyvelőgyulladás ellen

A kullancsencephalitis súlyos idegrendszeri tünetekkel, nem ritkán izombénulással és kellemetlen maradványtünetekkel járó betegség. Minden korosztályt érinthet, de legsúlyosabban a felnőtt férfiak betegednek meg. A megfigyelések szerint a gyermekek betegsége enyhébben zajlik.

A kullancsencephalitis elleni védőoltás jó 15 éve hozzáférhető a hazai gyógyszertárakban. Az oltási sorozat három adagból áll: az első oltás után 1, majd 12 hónap múlva, ezután pedig háromévenként egy újraoltás szükséges.

A gyorsított immunizálás azok számára javasolt, ahol nincs idő az egy hónap kivárására. Ebben az esetben az első oltás után 1 héttel kapják a másodikat, újabb két hét múlva a harmadikat, majd 12 hónap múlva a negyediket. Ettől kezdve szintén háromévenként ajánlatos az emlékeztető oltás.

Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag van forgalomban. Az oltási reakció enyhe: az első oltás napján magától múló hőemelkedés és fejfájás jelentkezhet, a többi oltásnál még ennyi reakció sincs. Az oltás helye 2-3 napig érzékeny. Szabályszerűen oltott felnőtt esetében gyakorlatilag nem fordul elő kullancsencephalitis.

A kullancsok hozzátartoznak a környezetünkhöz. Kiirtásukra tett minden kísérlet sokkal nagyobb környezeti kárral járna, mint megtanulni a védekezést, amellyel az általuk terjesztett betegségek elkerülhetők.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.