Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne hanyagold el a szemed 40 felett!

Érdekességek2025. október 11.

Fotó: karlyukav | freepikÚgy tűnik, 40 éves korunk után 80%-kal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek látásproblémák… A legtöbb ember viszont csak akkor fordul szakemberhez, amikor már jelentős a romlás. Az Alensa szakértői szerint azonban egyszerű módszerekkel és rendszeres ellenőrzéssel évtizedekig megőrizhető a kiváló látás.

40 év felett…

A kor előrehaladtával a szemünk is elkezdi jelezni az idő múlását. A látás természetes romlása 40 év felett gyakran először a presbyopia, azaz az öregszeműség formájában jelentkezik, amikor egyre nehezebben látjuk a közelben lévő tárgyakat. Ez a jelenség a szemlencse fokozatos megkeményedésének és rugalmasság vesztésének köszönhető – mechanikai vizsgálatok igazolták, hogy a lencse jelentősen merevebbé válik a presbyopia kialakulása során. 


A globális adatok ijesztően egyértelműek: 2015-ben világszerte körülbelül 1,8 milliárd ember volt presbyopiás, és ezt a számot 2020-ra 2,1 milliárd főre becsülték – ami a világ populációjának 26%-át jelenti. Az Egyesült Államokban a helyzet még drasztikusabb: a 45 év feletti felnőttek 83,0%-88,9%-a érintett presbyopiában. A legriasztóbb azonban az, hogy az 1,8 milliárd presbyopiás ember közül becslések szerint 826 millióan szenvednek közeli látásromlásban megfelelő látáskorrekció hiánya vagy nem megfelelősége miatt. “A digitalizált életmód további kihívást jelent szemeinknek. A napi több órás képernyőidő, a mesterséges fény állandó jelenléte és a közelre fókuszálás kényszere olyan terhelést ró a szemünkre, amire az evolúció során nem készültünk fel. Ennek ellenére a legtöbb ember figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető jeleket. A leggyakoribb hiba, amit elkövetünk: a rendszeres szemvizsgálat elhanyagolása. Pedig a korai észlelés és beavatkozás sokszor megmenthet bennünket a súlyosabb problémáktól” – nyilatkozta Boros Mária, az Alensa Optika optometristája.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.