Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne félj a kullancsoktól! – Védekezz ellenük!

Érdekességek2017. május 25.

A jó idő nemcsak minket csalogat ki a lakásból, de a kullancsokat is felébreszti. A kullancsszezon a tapasztalatok szerint május-június tájékán éri el csúcspontját. Magyarországon nagyon sok a fertőzött terület, azonban nem minden példány fertőző. Ettől függetlenül egy-egy túra vagy a szabadban töltött délutánt követően alaposan nézzük át magunkat, családtagjainkat!

„A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a vérszívás során a nyálukkal különböző vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe. Fontos, hogy ha kullancsot találunk magunkban, minél előbb eltávolítsuk! Még fontosabb, hogy védekezzünk ellene megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval, a betegségek ellen oltással. A védőoltás a rovart nem tartja távol tőlünk, és az egyik leggyakoribb fertőzéses megbetegedést, a Lyme-kórt sem előzhetjük meg vele, de a legveszélyesebb kullancs által terjesztett betegség, a fertőző agyhártyagyulladás ellen védelmet nyújt. A védőoltást főként azoknak ajánljuk, akik huzamosabb ideig a szabadban, erdőben tartózkodnak, legyen ez akár egy nyári gyerektábor vagy állandó munkahely. Az első oltást érdemes télen vagy kora tavasszal kérni, egy hónap múlva esedékes a második, ezt követően már kialakul a védelem” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Ezek a legendák tejednek a kullancsokról 

A kullancsokkal kapcsolatban számos tévhit és házi praktika terjed az interneten. Ezekkel sokszor többet árthatunk, mint használunk, ezért kipróbálás előtt minden esetben tájékozódjunk, vagy kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket!


Ezek a leggyakoribb tévhitek és a valóság:

  1. A kullancsok a fáról ugranak/pottyannak ránk.
    A kullancs nem mászik fára, és a napsütéses, száraz környezetet sem kedveli. Leggyakoribb előfordulási helye a sötét, magas páratartalmú bozót vagy a dús aljnövényzet.
  2. A kullancsot az óramutató járásával ellentétesen kell csavargani, és akkor elengedi a bőrt, könnyű eltávolítani.
    A kullancsot nem kell csavargatni. Ha nincs kifejezetten erre a célra készült kullancscsipeszünk, egy sima csipesszel fogjuk meg, és egy határozott mozdulattal rántsuk ki a bőrből!
  3. A kullancsot olajjal, vajjal vagy ragasztóval érdemes bekenni, hogy megfulladjon, majd ezt követően könnyen ki lehet szedni.
    Kerüljünk minden olyan megoldást, ami a kullancs fulladozásával, öklendezésével, vagy összenyomásával jár, mert ilyen esetekben megnöveljük a fertőzés kockázatát!
  4. Ha eltávolítás közben beszakadt a kullancs feje, azt mindenképpen távolítsuk el!
    Ha a bőrünkben szabad szemmel is láthatóan benne maradt a kullancs szájszerve (nem a feje), ne piszkáljuk, mivel ezzel csak irritációt, gyulladásos reakciót okozunk. Szervezetünk rövid időn belül észrevétlenül kilöki magából.
  5. Minden esetben fertőtlenítsük le a csípés helyét!
    A felületi kezelés a kullancs által terjesztett fertőzések megakadályozására hatástalan, de a fertőtlenítés nem árt, főleg, ha vérző vagy hámhiányos a csípés helye.
  6. Az oltás valamennyi, a kullancs által terjesztett betegség ellen védelmet nyújt.
    A kullancs elleni védőoltásként ismert vakcina nem akadályozza meg a kullancs csípését, és hatóanyaga csak a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladástól (encephalitistól) véd. Ennek kezelésére speciális gyógyszeres terápia nem létezik, így a csípés elkerülésével, vagy a betegséget megelőző oltással védekezhetünk ellene.

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.