Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne félj a kullancsoktól! – Védekezz ellenük!

Érdekességek2017. május 25.

A jó idő nemcsak minket csalogat ki a lakásból, de a kullancsokat is felébreszti. A kullancsszezon a tapasztalatok szerint május-június tájékán éri el csúcspontját. Magyarországon nagyon sok a fertőzött terület, azonban nem minden példány fertőző. Ettől függetlenül egy-egy túra vagy a szabadban töltött délutánt követően alaposan nézzük át magunkat, családtagjainkat!

„A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a vérszívás során a nyálukkal különböző vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe. Fontos, hogy ha kullancsot találunk magunkban, minél előbb eltávolítsuk! Még fontosabb, hogy védekezzünk ellene megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval, a betegségek ellen oltással. A védőoltás a rovart nem tartja távol tőlünk, és az egyik leggyakoribb fertőzéses megbetegedést, a Lyme-kórt sem előzhetjük meg vele, de a legveszélyesebb kullancs által terjesztett betegség, a fertőző agyhártyagyulladás ellen védelmet nyújt. A védőoltást főként azoknak ajánljuk, akik huzamosabb ideig a szabadban, erdőben tartózkodnak, legyen ez akár egy nyári gyerektábor vagy állandó munkahely. Az első oltást érdemes télen vagy kora tavasszal kérni, egy hónap múlva esedékes a második, ezt követően már kialakul a védelem” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Ezek a legendák tejednek a kullancsokról 

A kullancsokkal kapcsolatban számos tévhit és házi praktika terjed az interneten. Ezekkel sokszor többet árthatunk, mint használunk, ezért kipróbálás előtt minden esetben tájékozódjunk, vagy kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket!


Ezek a leggyakoribb tévhitek és a valóság:

  1. A kullancsok a fáról ugranak/pottyannak ránk.
    A kullancs nem mászik fára, és a napsütéses, száraz környezetet sem kedveli. Leggyakoribb előfordulási helye a sötét, magas páratartalmú bozót vagy a dús aljnövényzet.
  2. A kullancsot az óramutató járásával ellentétesen kell csavargani, és akkor elengedi a bőrt, könnyű eltávolítani.
    A kullancsot nem kell csavargatni. Ha nincs kifejezetten erre a célra készült kullancscsipeszünk, egy sima csipesszel fogjuk meg, és egy határozott mozdulattal rántsuk ki a bőrből!
  3. A kullancsot olajjal, vajjal vagy ragasztóval érdemes bekenni, hogy megfulladjon, majd ezt követően könnyen ki lehet szedni.
    Kerüljünk minden olyan megoldást, ami a kullancs fulladozásával, öklendezésével, vagy összenyomásával jár, mert ilyen esetekben megnöveljük a fertőzés kockázatát!
  4. Ha eltávolítás közben beszakadt a kullancs feje, azt mindenképpen távolítsuk el!
    Ha a bőrünkben szabad szemmel is láthatóan benne maradt a kullancs szájszerve (nem a feje), ne piszkáljuk, mivel ezzel csak irritációt, gyulladásos reakciót okozunk. Szervezetünk rövid időn belül észrevétlenül kilöki magából.
  5. Minden esetben fertőtlenítsük le a csípés helyét!
    A felületi kezelés a kullancs által terjesztett fertőzések megakadályozására hatástalan, de a fertőtlenítés nem árt, főleg, ha vérző vagy hámhiányos a csípés helye.
  6. Az oltás valamennyi, a kullancs által terjesztett betegség ellen védelmet nyújt.
    A kullancs elleni védőoltásként ismert vakcina nem akadályozza meg a kullancs csípését, és hatóanyaga csak a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladástól (encephalitistól) véd. Ennek kezelésére speciális gyógyszeres terápia nem létezik, így a csípés elkerülésével, vagy a betegséget megelőző oltással védekezhetünk ellene.

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.