Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne fázzon rá idén nyáron!

Érdekességek2017. július 13.

Kánikula, lenge ruhák, vízpart, napozás, pihenés. Ha a nyárra gondolunk, ezek jutnak eszünkbe leghamarabb, pedig a legtöbb időt a nyári hőségben is a munkahelyünkön töltjük. Hogy a nagy meleg az irodában is elviselhető legyen, klímát kapcsolunk, ami könnyen egyet jelenthet azzal is, hogy napokon belül náthásan, torokfájósan fekszünk otthon, míg kint 36 fok felett táncol a hőmérő higanyszála.

Megfázni 40 fokban? Mi sem egyszerűbb!

„A náthás megbetegedéseket okozó kórokozók leggyakrabban a száraz, alacsony páratartalmú időszakokban, a téli mínuszokban támadnak meg bennünket.  Azonban a klímaberendezések is hasonló körülményeket teremthetnek otthonunkban, munkahelyünkön.

A hideg, száraz levegő kiszárítja, elvékonyítja nyálkahártyánkat, védtelenné téve minket a kórokozók ellen. A másik ok, ami elősegítheti a kórokozók terjedését, a klímaberendezések karbantartásának elhanyagolása. A nem ellenőrzött berendezések szűrőjében, víztartályában, rossz elvezetéskor a csövekben pangó vízben könnyedén megtelepedhetnek különböző gombák és baktériumok, amelyeket a klíma a hűtött levegővel együtt szétszórhat a helyiségben. Ezek belélegezve náthás megbetegedéseket okozhatnak, ritkább esetben akár ún. légiós betegséget is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezető szakorvosa.


Így kerüljük el a bajt!

A nyári kánikulában általában még a klímára fokozottan érzékenyek is bevállalják inkább a kellemetlen tüneteket, csak hogy egy kicsit elviselhetőbbé tegyék a hőséget. De mit tehetünk, ha nem szeretnénk egész nap izzadni, ugyanakkor a klíma okozta megbetegedéseket, kellemetlen panaszokat is szeretnénk elkerülni?

Akik szinte egész nap a jól lehűtött szobában vagy irodában ülnek, gyakran tapasztalnak állandó fejfájást, kimerültséget. Ez a légkondicionáló miatt is lehet, hiszen a berendezés a helyiség levegőjét először lehűti, majd általában azt keringteti, amelynek így csökken az oxigéntartalma. Ezt szellőztetéssel tudjuk kivédeni. Javasolt szellőztetni, viszont főképp a késő esti és a kora reggeli órákban, amikor kint is kellemesebb a hőmérséklet és a pollenkoncentráció is alacsonyabb.

A klíma szárító hatását nemcsak nyálkahártyánkon és szemeinken, hanem a bőrünkön is érezhetjük. A kiszáradt bőr feszül, viszket, kirepedezik. Ha rendszeresen, hosszabb ideig légkondicionált szobában, irodában tartózkodunk, gondoskodjunk bőrünk hidratálásáról is. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, ásványvíz fogyasztása, „szomjas” bőrünket pedig hidratáló krémmel ápoljuk.

Minél több időt töltünk a hűtött szobában, szervezetünk annál kevésbé viseli jól a kinti magas hőmérsékletet, valamint a hőingadozást. A kinti forróságból a hideg épületbe lépve rendkívüli stresszhatás éri szervezetünket, ami az idősek, krónikus betegségekkel küzdő, legyengült emberek számára akár életveszélyes rosszullétet is okozhat. Figyeljünk oda, hogy ne tegyük ki magunkat hirtelen lehűtésnek, ahogyan a hűvös épületből se átmenet nélkül lépjünk ki a forróságba.

Nyáron, a zöldség- és gyümölcsszezonban alapvetően több vitamint viszünk be a szervezetünkbe. Ha azonban klímás helyiségben dolgozunk, nem árt, ha tudatosan is törekszünk immunrendszerünk erősítésére. Pár szelet görögdinnye, őszibarack pedig nem csak finom és egészséges, hanem kifejezetten hűsítő is tud lenni a nyári hőségben!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.