Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne fájjon, ne törjön!

Érdekességek2025. április 11.

A csontsűrűségmérés-vizsgálattal már a panaszokat okozó tünetegyüttes megjelenése előtt lehetséges a csontritkulás veszélyének és jelenlétének a felismerése. Ezáltal időben lehetőség nyílik a megfelelő orvosi, terápiás beavatkozásra.

Fotó: sifotography © 123RF.comMiért fontos a csontritkulás szűrése?

Magyarországon 50 éves kor fölött mintegy 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint a csontritkulás. A nők gyakrabban szenvednek a csontritkulástól, mint a férfiak. A betegség azonban nem csak őket és nem csak az időseket érinti. Ismeretes a fiatalkori és a felnőttkori csontritkulás is. A csontritkulás igen sokáig tünetmentes, és sajnos sok esetben csak a betegség következtében kialakuló patológiás törések hívják fel rá a figyelmet. Ha a folyamat előrehaladottá válik, a csontritkulás tompa fájdalmat okozhat a csontokban és az izomzatban, kifejezetten a hát alsó szakaszán és a nyakon.

A betegség súlyosbodása éles és hirtelen kialakuló fájdalmakkal járhat.

Az esések következtében legtöbbször a combnyakban és a csukló csontjaiban alakul ki csonttörés. A jellegzetes tünetek közé tartozik a csigolyák törése is. A csípőtáji törések után bekövetkezett halálozási mutatók igen sokkolóak. Szakirodalmi adatok szerint nemzetközi viszonylatban a szerencsétlenül jártak mintegy 20%-a a törést követő első évben meghal. A betegek fele pedig élete végéig ellátásra szorul.

A csontsűrűség vizsgálata információval szolgálhat egy derék-, hátmegroppanás, tehercipelés következtében kialakult fájdalom okára. Ezen „rossz” mozdulatok miatt a csontritkulás következtében csigolyák roppanhatnak össze, amely után nemcsak folyamatos fájdalom, hanem komoly maradandó idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek, mozgásnehézséget, mozgásképtelenséget, súlyos gerincelváltozást, akár bénulást is okozhatnak.

Miért alakul ki a csontritkulás?


Kinek és mikor ajánlott a csontritkulásszűrés?

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A vizsgálat fájdalommentes, a vizsgált páciensnek csupán néhány percig szükséges a gépben mozdulatlanul fekvő helyzetben maradnia. a vizsgálat maximum 10 percig tart, a sugárterhelés pedig nem több, mint amennyi háttérsugárzást kapunk naponta a szabadban – az éterből.

Dr. Csiki Zoltán
sebész-traumatológus-sportorvos
főorvos

Dr. Nagy Erzsébet
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.