Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne fájjon, ne törjön!

Érdekességek2025. április 11.

A csontsűrűségmérés-vizsgálattal már a panaszokat okozó tünetegyüttes megjelenése előtt lehetséges a csontritkulás veszélyének és jelenlétének a felismerése. Ezáltal időben lehetőség nyílik a megfelelő orvosi, terápiás beavatkozásra.

Fotó: sifotography © 123RF.comMiért fontos a csontritkulás szűrése?

Magyarországon 50 éves kor fölött mintegy 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint a csontritkulás. A nők gyakrabban szenvednek a csontritkulástól, mint a férfiak. A betegség azonban nem csak őket és nem csak az időseket érinti. Ismeretes a fiatalkori és a felnőttkori csontritkulás is. A csontritkulás igen sokáig tünetmentes, és sajnos sok esetben csak a betegség következtében kialakuló patológiás törések hívják fel rá a figyelmet. Ha a folyamat előrehaladottá válik, a csontritkulás tompa fájdalmat okozhat a csontokban és az izomzatban, kifejezetten a hát alsó szakaszán és a nyakon.

A betegség súlyosbodása éles és hirtelen kialakuló fájdalmakkal járhat.

Az esések következtében legtöbbször a combnyakban és a csukló csontjaiban alakul ki csonttörés. A jellegzetes tünetek közé tartozik a csigolyák törése is. A csípőtáji törések után bekövetkezett halálozási mutatók igen sokkolóak. Szakirodalmi adatok szerint nemzetközi viszonylatban a szerencsétlenül jártak mintegy 20%-a a törést követő első évben meghal. A betegek fele pedig élete végéig ellátásra szorul.

A csontsűrűség vizsgálata információval szolgálhat egy derék-, hátmegroppanás, tehercipelés következtében kialakult fájdalom okára. Ezen „rossz” mozdulatok miatt a csontritkulás következtében csigolyák roppanhatnak össze, amely után nemcsak folyamatos fájdalom, hanem komoly maradandó idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek, mozgásnehézséget, mozgásképtelenséget, súlyos gerincelváltozást, akár bénulást is okozhatnak.

Miért alakul ki a csontritkulás?


Kinek és mikor ajánlott a csontritkulásszűrés?

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A vizsgálat fájdalommentes, a vizsgált páciensnek csupán néhány percig szükséges a gépben mozdulatlanul fekvő helyzetben maradnia. a vizsgálat maximum 10 percig tart, a sugárterhelés pedig nem több, mint amennyi háttérsugárzást kapunk naponta a szabadban – az éterből.

Dr. Csiki Zoltán
sebész-traumatológus-sportorvos
főorvos

Dr. Nagy Erzsébet
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.

Mivel mossunk fogat?

2025. november 16.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad a fogak egészségéhez.

Nem szabad megfeledkeznünk az étkezések közötti egyéb lehetőségekről sem a szájápolással kapcsolatban, hisz a szájüregi pH-értékünk folyamatosan ingadozik, és ez legalább annyira roncsolja a fogakat, mint a nem megfelelő fogtisztítás. Ezért a fogorvosok az étkezések között a cukormentes rágógumik használatát javasolják, hisz a rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, ami hozzásegít a fogakon képződött savas plakk semlegesítéséhez, és tisztítja a fogakat.

Mivel tisztítsuk a fogakat?

Az egyéni szájhigiénia legfontosabb és leguniverzálisabb eszköze a hagyományos fogkefe.


Vannak egyenesen és fűrészfogszerűen levágott, valamint speciális, három dimenzióban elhelyezett sörtecsomókat tartalmazó fogkefék.
A fűrészfog és a ferde sörtecsomókat tartalmazó kefékkel jobban be lehet hatolni a fogközökbe.
A műanyag szálak keresztmetszete és keménysége szerint megkülönböztetünk kemény, középkemény és puha fogkeféket. A plakk leghatékonyabban a középkemény fogkefékkel távolítható el.
Nagyon fontos, hogy csak legömbölyített elemi szálakat tartalmazó fogkefét használjunk, mert ez nem sérti az ínyt és kevésbé koptatja a fogakat.
A fogkefe használata közben idővel a sörteszálak sérülnek, a sörtecsomók szétnyílnak, az egész fogkefe feje deformálódik, ilyenkor a fogkefét ki kell cserélni.


Ajánlott háromhavonta új fogkefére cserélni a régit!


A hagyományos fogkefével el nem érhető fogközök tisztítására fogselyem és fogköztisztító kefét használjunk!

Dr. Boross rendel – Tévhitek

2025. november 15.


Gyulladt ujjra paradicsomot vagy uborkát tenni nem segít, sőt, feláztatja a bőrt és súlyosbítja a helyzetet. Az ízületi és végtagsérüléseknél semmiképpen sem hasznos az ecetes borogatás, mert nem tesz jót a bőrnek.
Ha már borogatjuk a bokánkat vagy a csuklónkat, akkor elég a sima vizes borogatás, de még inkább hatékony a jegelés jégzselével vagy jégakkuval.
Attól, hogy egy csuklót, bokát mozgatni tud a páciens, még nem jelenti azt, hogy nincs törés vagy szalagszakadás.
A nyílt sebet nem szabad sebhintőporral beszórni vagy krémmel bekenni, otthon legfeljebb fertőtlenítést és steril fedőkötést végezzünk.
A szúrt, vágott, metszett, esetleg lőtt sebek ellátása abszolút szakorvosi feladat, és persze nem szabad elfeledkezni a tetanusz betegség elleni megelőző védőoltásról sem.
Sokan az ínhüvelygyulladást, pattanó ujjat is házilag, kenegetéssel szeretnék megszüntetni, pedig ehhez nyugalomba helyezés, gyulladáscsökkentés, vagy végső esetben műtét szükséges.