Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

Érdekességek2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

Fotó: freepikA szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.


Mozgás, amit a szíved is érez

A szív akkor érzi magát igazán jól, ha mozgásban vagyunk. Nem extrém edzésekre vagy maratonokra kell gondolni, a rendszeresség sokkal fontosabb, mint az intenzitás. „A szív- és érrendszer egészségét leginkább az úgynevezett aerob mozgásformák támogatják” – mondja a kardiológus. „A tempós séta, a kocogás, a kerékpározás, az úszás vagy akár a tánc mind olyan mozgásformák, amelyek javítják a keringést, segítenek a vérnyomás szabályozásában és hosszú távon csökkenthetik a szívbetegségek kockázatát. Már heti néhány alkalom, alkalmanként 30–40 perc mozgás is mérhető pozitív hatással bír.”

Tudatos táplálkozás: a szív egyik legjobb barátja

A tudatos táplálkozás a szív egyik legjobb barátja. „A kiegyensúlyozott étrend nem trendek követéséről vagy szigorú szabályokról szól, hanem arról, hogy a szervezetünk minden fontos tápanyaghoz hozzájut” – hangsúlyozza Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikusa.

„Egy szívbarát étrend alapja a változatosság: a megfelelő mennyiségű fehérje, jó minőségű, nagyrészt egyszeresen és többszörösen telítetlen (növényi) zsírok (pl. olívaolaj, repceolaj sütéshez és főzéshez, salátákra, öntetként, hidegen pedig dióolaj, tökmagolaj, lenmagolaj), az összetett szénhidrátok (pl. zabpehely, barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér és tészta, bulgur, quinoa, lencse, bab, csicseriborsó), a kellő mennyiségű rostfogyasztás zöldségek, gyümölcsök, gabonák és magvak formájában, valamint vitaminok és ásványi anyagok rendszeres bevitele. Törekedjünk arra, hogy ezeket a táplálékainkból vigyük be. Természetesen a táplálékkiegészítőknek is megvan a maga szerepe, ezeket érdemes beépíteni a napi rutinunkba. Az olyan hatóanyagok, mint az omega-3 zsírsavak, a magnézium és a kálium hozzájárulhatnak a normál szívműködéshez, míg az antioxidáns vitaminok segíthetnek a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében. A BioTechUSA portfóliójában jelenleg omega-3 zsírsavat tartalmazó termék is megtalálható, de érdemes figyelni a jövőben, hiszen hamarosan újdonsággal jelentkezünk.”

Valentin-nap új értelmezésben

Egy közös edzés, egy hosszú séta, egy tudatosan összeállított reggeli vagy egy nyugodt, stresszmentes este sokkal többet jelenthet, mint egy klasszikus ajándék. Idén Valentin-napon tehát ne csak mások szívére figyeljünk, hanem a sajátunkra is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.