Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Napozzunk egészségesen! 5 orvosi tipp, amelyekre érdemes odafigyelni

Érdekességek2017. augusztus 22.

Javában zajlik a nyár, amikor csak tehetjük, igyekszünk a vízparton sütkérezni és D-vitamint gyűjteni. Ahhoz azonban, hogy mi is és bőrünk is biztonságban élvezze a nap sugarait, nem árt néhány dologra figyelnünk, mivel évről-évre egyre magasabb UV-sugárzásról lehet hallani. Mennyit legyünk a napon, mivel, mikor és hogyan kenjük magunkat, mit együnk napozás előtt – az alábbiakban orvos szakértő ad öt tippet az egészséges napozáshoz.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a klasszikus „kerüljük a tűző napot 11 és 16 óra között” tanácsot, hiszen ebben az időszakban a legnagyobb az UV-sugárzás, így leégni is könnyebb. Még ezen az időszakon kívül sem szabad azonban túlzásba vinni a napozást: fontos, hogy törekedjünk a fokozatosságra, és a bőrünknek megfelelő fényvédelem használatára – mondja Dr. Somogyi Katalin, aki néhány tippel segíti idén nyáron a napsugarak szerelmeseit.

1.    Fényvédelem nélkül sehova

Megfelelő fényvédelemmel kivédhetjük a nap káros sugarait, viszont elengedhetetlen, hogy bőrtípusunkhoz illő faktorszámú naptejet használjunk. A világos bőrűeknek a 30-50, a barnább bőrűeknek a 30 vagy annál alacsonyabb faktorú termék ajánlott. Száraz bőrűeknek napkrém, míg zsírosabb bőrtípusúaknak naptej javasolt. Ne felejtsük el: napozás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be magunkat, hogy legyen ideje beszívódni a fényvédőnek. Folyamatosan, 2 óránként kenjük magunkat újra. Anyajegyeinkre különösen figyeljünk, vastagabb rétegben vigyük fel rájuk a krémet, ami ezeken a pontokon akár magasabb faktorszámú is lehet.


2.    Törekedjünk az arany középútra

Sokan szeretnénk gyorsan, akár egy hét alatt csokibarnára sülni, azonban a bőrünk egészsége fontosabb, mint a barnulás. Próbáljuk megtalálni az arany középutat, és fokozatosan szoktassuk magunkat a napfényhez. Lényeges, hogy a bőrtípusunkhoz igazítsuk a napozás időtartamát. A világos bőrűek kezdetben csak néhány percet napfürdőzzenek.

3.    Külön odafigyelést igényel testünk és arcunk bőrének ápolása

Tévhit, hogy arcbőrünknek elég ugyanaz az ápolás, mint testünk többi részének. Arcunk ugyanis jobban ki van téve a környezeti hatásoknak, közvetlenebbül éri a napfény, így hamarabb veszít folyadékot is. Ezért ajánlott magasabb faktorszámú, kifejezetten arca szánt fényvédőt alkalmaznunk annak érdekében, hogy arcbőrünk egészséges és szép maradjon.

4.    Táplálkozással is készüljünk a napozásra

Az egészséges és szép bőrért már a napozás előtt is sokat tehetünk: érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. A répa, a brokkoli, a spenót vagy a paradicsom béta-karotin tartalma például segíti a barnulást. A bőr szépségéhez hozzájárul még az E-vitamin, melyet például áfonyával, édesburgonyával vagy nektarinnal vihetünk be a szervezetünkbe. A zöld tea fogyasztása is ajánlott a sütkérezést megelőzően, mivel antioxidáns tartalma segít megelőzni a leégést, és gyorsítja a barnulást. Ilyenkor az étcsoki is megengedett, hiszen semlegesítő hatással bír a bőrünk károsodásáért felelős, napfény hatására felszabaduló szabadgyökökre.

5.    Egészséges szépség: óvjuk bőrünket terápiás módszerekkel is

Modern diagnosztikus eszközökkel kimutatható, hogy milyen a bőrünk nedvesség- és tápanyag-ellátottsága. Érdemes lehet nyaralás közben is elvégezni egy ilyen vizsgálatot. Az eredmények alapján olyan arc- és testkezeléseken vehetünk részt, melyek hozzájárulnak a szövetek egészséges működéséhez, és ragyogóvá teszik a bőrt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).