Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Napozzunk egészségesen! 5 orvosi tipp, amelyekre érdemes odafigyelni

Érdekességek2017. augusztus 22.

Javában zajlik a nyár, amikor csak tehetjük, igyekszünk a vízparton sütkérezni és D-vitamint gyűjteni. Ahhoz azonban, hogy mi is és bőrünk is biztonságban élvezze a nap sugarait, nem árt néhány dologra figyelnünk, mivel évről-évre egyre magasabb UV-sugárzásról lehet hallani. Mennyit legyünk a napon, mivel, mikor és hogyan kenjük magunkat, mit együnk napozás előtt – az alábbiakban orvos szakértő ad öt tippet az egészséges napozáshoz.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a klasszikus „kerüljük a tűző napot 11 és 16 óra között” tanácsot, hiszen ebben az időszakban a legnagyobb az UV-sugárzás, így leégni is könnyebb. Még ezen az időszakon kívül sem szabad azonban túlzásba vinni a napozást: fontos, hogy törekedjünk a fokozatosságra, és a bőrünknek megfelelő fényvédelem használatára – mondja Dr. Somogyi Katalin, aki néhány tippel segíti idén nyáron a napsugarak szerelmeseit.

1.    Fényvédelem nélkül sehova

Megfelelő fényvédelemmel kivédhetjük a nap káros sugarait, viszont elengedhetetlen, hogy bőrtípusunkhoz illő faktorszámú naptejet használjunk. A világos bőrűeknek a 30-50, a barnább bőrűeknek a 30 vagy annál alacsonyabb faktorú termék ajánlott. Száraz bőrűeknek napkrém, míg zsírosabb bőrtípusúaknak naptej javasolt. Ne felejtsük el: napozás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be magunkat, hogy legyen ideje beszívódni a fényvédőnek. Folyamatosan, 2 óránként kenjük magunkat újra. Anyajegyeinkre különösen figyeljünk, vastagabb rétegben vigyük fel rájuk a krémet, ami ezeken a pontokon akár magasabb faktorszámú is lehet.


2.    Törekedjünk az arany középútra

Sokan szeretnénk gyorsan, akár egy hét alatt csokibarnára sülni, azonban a bőrünk egészsége fontosabb, mint a barnulás. Próbáljuk megtalálni az arany középutat, és fokozatosan szoktassuk magunkat a napfényhez. Lényeges, hogy a bőrtípusunkhoz igazítsuk a napozás időtartamát. A világos bőrűek kezdetben csak néhány percet napfürdőzzenek.

3.    Külön odafigyelést igényel testünk és arcunk bőrének ápolása

Tévhit, hogy arcbőrünknek elég ugyanaz az ápolás, mint testünk többi részének. Arcunk ugyanis jobban ki van téve a környezeti hatásoknak, közvetlenebbül éri a napfény, így hamarabb veszít folyadékot is. Ezért ajánlott magasabb faktorszámú, kifejezetten arca szánt fényvédőt alkalmaznunk annak érdekében, hogy arcbőrünk egészséges és szép maradjon.

4.    Táplálkozással is készüljünk a napozásra

Az egészséges és szép bőrért már a napozás előtt is sokat tehetünk: érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. A répa, a brokkoli, a spenót vagy a paradicsom béta-karotin tartalma például segíti a barnulást. A bőr szépségéhez hozzájárul még az E-vitamin, melyet például áfonyával, édesburgonyával vagy nektarinnal vihetünk be a szervezetünkbe. A zöld tea fogyasztása is ajánlott a sütkérezést megelőzően, mivel antioxidáns tartalma segít megelőzni a leégést, és gyorsítja a barnulást. Ilyenkor az étcsoki is megengedett, hiszen semlegesítő hatással bír a bőrünk károsodásáért felelős, napfény hatására felszabaduló szabadgyökökre.

5.    Egészséges szépség: óvjuk bőrünket terápiás módszerekkel is

Modern diagnosztikus eszközökkel kimutatható, hogy milyen a bőrünk nedvesség- és tápanyag-ellátottsága. Érdemes lehet nyaralás közben is elvégezni egy ilyen vizsgálatot. Az eredmények alapján olyan arc- és testkezeléseken vehetünk részt, melyek hozzájárulnak a szövetek egészséges működéséhez, és ragyogóvá teszik a bőrt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.