Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nagy elhatározások az új évben: miben állhat a siker?

Érdekességek2023. január 01.

Az évkezdéskor tett fogadalmak jó alkalmat nyújtanak arra, hogy számba vegyük vágyainkat, és meghatározzuk, milyen változásokat szeretnénk megvalósítani az életünkben. Igaz, a leggyakrabban a nagy elhatározások motivációs ereje az idő előrehaladtával jelentősen csökken. De ha összpontosítunk a bevált gyakorlaton alapuló jó tanácsokra, ebben az évben a fogadkozások könnyebben beteljesülhetnek.

Fotó: gettyimages.com“Idén arra összpontosítok, ami igazán érdekel”, “megtalálom azt a munkát, amelyre vágyom”, „lefogyok, mert diétázom, és nem hagyom abba a testedzést”, „leszokom a dohányzásról” stb. Ilyen és hasonló nagy elhatározások születnek az új esztendő első napjaiban, de megvalósításuk nagy része általában elmarad a későbbiekben. 

Ennek egyik fő oka lehet, hogy gyakran rosszul fogalmazzuk meg magunknak új céljainkat. Pedig ezek (kimondatlan) vágyakat vagy mélyen gyökerező igényeket tükröznek, amelyeket szeretnénk kielégíteni, hogy változást hozzunk az életünkbe. De melyek azok a módszerek, amelyeket érdemes elkerülni, vagy tanácsos előnyben részesíteni, hogy 2022-ben ne lassuljon a lendület, és ne csökkenjen a motiváció? 

Készítsünk cselekvési tervet 

Elhatározásainkat tekintsük ütemtervnek egy globálisabb cél elérése érdekében. Az általunk felállított. adott cél nem eszmény, hanem eszköz az ideálisra való törekvéshez. Ehhez az elhatározásnak elérhetőnek, tervezetten világosnak és pontosnak kell lennie. Ha pl. meghallgatjuk azokat az ismerőseinket, akik megváltoztatták a szakmai életüket, rájövünk, hogy az soha nem kezdődik egy „ugrással a mélybe”, ami miatt egyik napról a másikra otthagynánk a korábbiakat.

Amikor esetleg mi is a szakmai változtatás igényének időszakában vagyunk, és nem feltétlenül tudjuk, melyik úton járunk, tervszerűen haladjunk előre. Határozzunk meg egy kisebb, első lépést, ami elvezet minket a másodikhoz, és így menjünk tovább. Minden egyes kis cél elérése sokkal nagyobb elégedettséggel jár, és lendületet ad az adott irányba való továbblépéshez.

Állítsuk fontossági sorrendbe nagy elhatározásainkat

Az egyik módja annak, hogy betartsuk fogadalmainkat, ha elismerjük, hogy nem vagyunk képesek minden fronton helytállni. Ekkor az elhatározások között prioritásokat kell felállítanunk, és ahhoz igazodnunk, megszabva, mennyire szigorúan betartva kívánjuk azokat elérni, valamint mekkora időt szeretnénk rájuk fordítani. Ugyanis, ha túl sok az új elhatározásunk, és kapkodunk, előfordulhat, hogy a végén egyiket sem sikerül megvalósítanunk.

Ne tiltásokra építsük a tervünket

Egy elhatározás megtartásához elengedhetetlen a motiváció. Kezdetben általában telve vagyunk motivációkkal, amelyek, ahogy haladunk az időben, rendszerint fokozatosan gyengülnek. Amellett, ha egy célt negatív formában fogalmazunk meg, akkor a vele járó szokásváltást megszorítással társítjuk, ami nem célravezető. Hiszen amikor így döntöttünk, jó okunk volt rá, és a pozitív változások útját a legtöbbször nem tiltások szegélyezik.


Fogadkozásaink álljanak közel az alkatunkhoz

Hatással vannak ránk a körülöttünk lévő személyek vagy történések, de vigyázzunk, ne essünk csapdába mások követése révén. Az utánzás még nagyobb frusztrációt okozhat, hiszen amit mások véghez visznek, lehet, hogy nem illik alkatunkhoz, életmódunkhoz. Szánjunk időt elhatározásainak elemzésére, és tegyük fel a kérdést magunkban, hogy valójában miért is döntöttünk így, és az „passzol-e” hozzánk. Ennek a „miértnek” a megválaszolása a fontos, hiszen fogadkozásunk abból adódik.

Törjünk ki a 21 napos mítoszból

Hajlamosak vagyunk hinni annak a mítosznak, mely egy amerikai orvos kb. félévszázados megállapításából ered, miszerint 21 napba telne egy új szokás bevezetése a mindennapi életbe. Pedig, ha ennyi idő alatt nem járunk sikerrel, akkor ezt a kísérletet kudarcként fogjuk fel, és elcsüggedünk. Egy későbbi angol tanulmány azonban kimutatta, hogy egy szokás megváltoztatása inkább 2 hónapot vesz igénybe. Amellett több apró lépésből álló folyamatnak kell tekinteni, nem pedig egyszeri szakasznak. Így kevesebb pszichés nyomás nehezedik ránk, és kevesebb lesz a csalódás is.

Fotó: 123rf.com

Összegzés

A helyes elhatározások (akár újévi) pillanata lehetővé teszi, hogy felmérjük rejtett vágyainkat, törekvéseinket, és értékeljük azokat. Ezek a célkitűzések jól jelzik azon érzelmeinket is – akár személyes vagy szakmai elégedetlenséget tükröznek –, amelyeket érdemes elemezni. Ahhoz azonban, hogy ezek a fogadalmak  igazi változást idézzenek elő életünkben, mindenekelőtt szükséges, hogy elérhető, nem túl ambiciózus és viszonylag rövid távú célokra törekedjünk. E feltételek nélkül fennáll a frusztráció veszélye, és annak kockázata, hogy egy lépést sem haladunk előre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.