Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nagy elhatározások az új évben: miben állhat a siker?

Érdekességek2023. január 01.

Az évkezdéskor tett fogadalmak jó alkalmat nyújtanak arra, hogy számba vegyük vágyainkat, és meghatározzuk, milyen változásokat szeretnénk megvalósítani az életünkben. Igaz, a leggyakrabban a nagy elhatározások motivációs ereje az idő előrehaladtával jelentősen csökken. De ha összpontosítunk a bevált gyakorlaton alapuló jó tanácsokra, ebben az évben a fogadkozások könnyebben beteljesülhetnek.

Fotó: gettyimages.com“Idén arra összpontosítok, ami igazán érdekel”, “megtalálom azt a munkát, amelyre vágyom”, „lefogyok, mert diétázom, és nem hagyom abba a testedzést”, „leszokom a dohányzásról” stb. Ilyen és hasonló nagy elhatározások születnek az új esztendő első napjaiban, de megvalósításuk nagy része általában elmarad a későbbiekben. 

Ennek egyik fő oka lehet, hogy gyakran rosszul fogalmazzuk meg magunknak új céljainkat. Pedig ezek (kimondatlan) vágyakat vagy mélyen gyökerező igényeket tükröznek, amelyeket szeretnénk kielégíteni, hogy változást hozzunk az életünkbe. De melyek azok a módszerek, amelyeket érdemes elkerülni, vagy tanácsos előnyben részesíteni, hogy 2022-ben ne lassuljon a lendület, és ne csökkenjen a motiváció? 

Készítsünk cselekvési tervet 

Elhatározásainkat tekintsük ütemtervnek egy globálisabb cél elérése érdekében. Az általunk felállított. adott cél nem eszmény, hanem eszköz az ideálisra való törekvéshez. Ehhez az elhatározásnak elérhetőnek, tervezetten világosnak és pontosnak kell lennie. Ha pl. meghallgatjuk azokat az ismerőseinket, akik megváltoztatták a szakmai életüket, rájövünk, hogy az soha nem kezdődik egy „ugrással a mélybe”, ami miatt egyik napról a másikra otthagynánk a korábbiakat.

Amikor esetleg mi is a szakmai változtatás igényének időszakában vagyunk, és nem feltétlenül tudjuk, melyik úton járunk, tervszerűen haladjunk előre. Határozzunk meg egy kisebb, első lépést, ami elvezet minket a másodikhoz, és így menjünk tovább. Minden egyes kis cél elérése sokkal nagyobb elégedettséggel jár, és lendületet ad az adott irányba való továbblépéshez.

Állítsuk fontossági sorrendbe nagy elhatározásainkat

Az egyik módja annak, hogy betartsuk fogadalmainkat, ha elismerjük, hogy nem vagyunk képesek minden fronton helytállni. Ekkor az elhatározások között prioritásokat kell felállítanunk, és ahhoz igazodnunk, megszabva, mennyire szigorúan betartva kívánjuk azokat elérni, valamint mekkora időt szeretnénk rájuk fordítani. Ugyanis, ha túl sok az új elhatározásunk, és kapkodunk, előfordulhat, hogy a végén egyiket sem sikerül megvalósítanunk.

Ne tiltásokra építsük a tervünket

Egy elhatározás megtartásához elengedhetetlen a motiváció. Kezdetben általában telve vagyunk motivációkkal, amelyek, ahogy haladunk az időben, rendszerint fokozatosan gyengülnek. Amellett, ha egy célt negatív formában fogalmazunk meg, akkor a vele járó szokásváltást megszorítással társítjuk, ami nem célravezető. Hiszen amikor így döntöttünk, jó okunk volt rá, és a pozitív változások útját a legtöbbször nem tiltások szegélyezik.


Fogadkozásaink álljanak közel az alkatunkhoz

Hatással vannak ránk a körülöttünk lévő személyek vagy történések, de vigyázzunk, ne essünk csapdába mások követése révén. Az utánzás még nagyobb frusztrációt okozhat, hiszen amit mások véghez visznek, lehet, hogy nem illik alkatunkhoz, életmódunkhoz. Szánjunk időt elhatározásainak elemzésére, és tegyük fel a kérdést magunkban, hogy valójában miért is döntöttünk így, és az „passzol-e” hozzánk. Ennek a „miértnek” a megválaszolása a fontos, hiszen fogadkozásunk abból adódik.

Törjünk ki a 21 napos mítoszból

Hajlamosak vagyunk hinni annak a mítosznak, mely egy amerikai orvos kb. félévszázados megállapításából ered, miszerint 21 napba telne egy új szokás bevezetése a mindennapi életbe. Pedig, ha ennyi idő alatt nem járunk sikerrel, akkor ezt a kísérletet kudarcként fogjuk fel, és elcsüggedünk. Egy későbbi angol tanulmány azonban kimutatta, hogy egy szokás megváltoztatása inkább 2 hónapot vesz igénybe. Amellett több apró lépésből álló folyamatnak kell tekinteni, nem pedig egyszeri szakasznak. Így kevesebb pszichés nyomás nehezedik ránk, és kevesebb lesz a csalódás is.

Fotó: 123rf.com

Összegzés

A helyes elhatározások (akár újévi) pillanata lehetővé teszi, hogy felmérjük rejtett vágyainkat, törekvéseinket, és értékeljük azokat. Ezek a célkitűzések jól jelzik azon érzelmeinket is – akár személyes vagy szakmai elégedetlenséget tükröznek –, amelyeket érdemes elemezni. Ahhoz azonban, hogy ezek a fogadalmak  igazi változást idézzenek elő életünkben, mindenekelőtt szükséges, hogy elérhető, nem túl ambiciózus és viszonylag rövid távú célokra törekedjünk. E feltételek nélkül fennáll a frusztráció veszélye, és annak kockázata, hogy egy lépést sem haladunk előre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors