Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mutasson fügét a fájdalomnak!

Érdekességek2018. augusztus 29.

A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget. Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, ez az arány a 60 év felettieknél pedig még rosszab. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fájdalmat okoz a mozgás. A terápiás lehetőségekről, illetve a probléma megelőzésének módjairól cikkünkben Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője ad tájékoztatást.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.


65 év felett: heti 2 óra intenzív mozgás!

A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet. Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt az ún. prevenció, a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti 2 óra intenzív mozgást javasolt. A  kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen, az utóbbi javára – mondja Dr. Zolnay Péter.

Pirulák helyett:testmozgás!

A javulás érdekében a szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát.  A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek közvetlenül a probléma helyén szívódnak fel, illetve hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha pedig elmúlt a fájdalom,  kezdődhet a mozgás. A rendszeres gyógytornával, sporttal csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az izomzat,  így kevesebb lesz a fájdalom is – tájékoztat Dr. Zolnay Péter.

A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat!
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját, amelyben vállalták, hogy legalább 10.000 órában mozgatják meg a magyar nyugdíjasokat. Ugyanis az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának kulcsa a rendszeres fizikai aktivitás. Arról nem is beszélve, hogy mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető!

A NYOSZ Szenior mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket.  A program keretében az idei évben országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik, amelyekről az érdeklődők a www.amozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért hullik erősebben a hajam ősszel?

2025. november 03.

Meglehetősen gyakori, hogy az őszi hónapokban sokan arra ébrednek, hogy a szokásosnál több hajszál van reggelente a párnájukon. Ettől nem kell pánikba esni, a szezonális hajhullás legtöbbször normális jelenség, de fontos ismerni a határt, amelyet átlépve ajánlatos felkeresni az orvost. Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos beszélt az őszi hajhullás jellemző okairól.

Ősszel sok nő és férfi tapasztalja a hajhullás jellegzetes tüneteit: egyre több hajszál a párnán, a zuhanyzó alján, a fésűn, a kefén. Az is megfigyelhető, hogy a haj vékonyabbá, gyengébbé válik, kevésbé tűnik egészségesnek. A nyilvánvaló tünetek ellenére az okok nem teljesen egyértelműek. Az tény, hogy a hajszálak a természetes háromlépcsős életciklust követve hol elhalnak, hol megújulnak. Az anagén fázisban növekednek, a katagén stádiumban nyugalomban vannak és a telogén fázis során hullanak ki. De vajon miért hullik a haj ősszel erősebben?

Néhány szakértő úgy véli, hogy az őszi hajhullás a vedléssel van összefüggésben, ami sok emlősnél megfigyelhető. Mások úgy vélik, hogy az ősz több szempontból is nagy változásokat hozhat. Egyrészt túl vagyunk a nyári szezonon, ami sokkal inkább megviselheti a hajat, mint más évszakok, elsősorban a napsugárzás és a használt kozmetikumok, vegyszerek miatt. Másrészt pedig ilyenkor térünk vissza a mindennapokba, munkába, iskolába, ami kisebb-nagyobb stresszel jár – ez pedig a hajunkra is hat.

Egy évtized hazai adataival a mellrák ellen

2025. november 02.


Nem csak az idősebbek betegsége: 50 év felett csökken, alatta nő a mellrák előfordulása.[1]
Az emlőrák túlélési esélyei alapján Magyarországon a régió egyik legkedvezőbb eredménye mutatkozik, az elmúlt 10 évben kimutathatóan nőtt az ötéves túlélés aránya.[2]
40 év alatt minden negyedik érintett nőt a betegség agresszív, tripla negatív változatával (TNBC) diagnosztizálnak.[3]
Fokozottan indokolt a kockázati tényezők tudatosítása, a szűrési hatékonyság erősítése és a korai diagnózis elérése a fiatalabb korosztályokban.


Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban[1,4] – derül ki az MSD Magyarország[1] legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.3 Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent.4 Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.1

Az állatok élete a mi döntéseinken múlik

2025. november 02.

A háziállatok önálló életre képtelenek – sorsuk az embertől függ. Az állatvédők arra figyelmeztettek: a kedvencek, a haszonállatok és a vadon élő állatok is rászorulnak szeretetünkre és védelmünkre.

„Nem csak ezen az egy napon, hanem minden pillanatban része kell, hogy legyen életünknek az állatvédelem” – hangsúlyozta Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője.

A legfontosabb üzenetek az állatok érdekében:

– Felelős állattartás: Ne ajándékként, hanem egy életre válasszunk házikedvencet.
– Megfelelő körülmények: Tartási hely, anyagi háttér és szabadidő nélkül nincs jó minőségű állattartás.
– Ivartalanítás: A kóbor állatok számát megelőzéssel lehet a leghatékonyabban csökkenteni.
– Gazdasági állatok: Vásárlásainkkal mi döntjük el, hogy etikus vagy kizsákmányoló termék kerül-e a tányérunkra.
– Állatkertek, vadasparkok: Csak állatjóléti alapokon működő, fajvédelmet szem előtt tartó intézményeket támogassunk.
– Cirkusz: A modern cirkusz állatok nélkül is varázslatos lehet – a szenvedésnek nincs helye a porondon.
– Oktatás: Az állatvédelem alapjait már óvodás- és iskoláskorban át kell adni, mert a jövő a gyerekek kezében van.

Az Orpheus Állatvédő Egyesület évente mintegy 800 állat megmentésében vesz részt, ivartalanítási kampányokat szervez (ezáltal állatok felesleges szaporulatainak ezrei nem születnek meg), oktatási intézményeket lát el ingyenes kiadványokkal, és évtizedek óta dolgozik a felelős állattartás népszerűsítéséért.