Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mutasson fügét a fájdalomnak!

Érdekességek2018. augusztus 29.

A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget. Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, ez az arány a 60 év felettieknél pedig még rosszab. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fájdalmat okoz a mozgás. A terápiás lehetőségekről, illetve a probléma megelőzésének módjairól cikkünkben Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője ad tájékoztatást.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.


65 év felett: heti 2 óra intenzív mozgás!

A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet. Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt az ún. prevenció, a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti 2 óra intenzív mozgást javasolt. A  kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen, az utóbbi javára – mondja Dr. Zolnay Péter.

Pirulák helyett:testmozgás!

A javulás érdekében a szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát.  A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek közvetlenül a probléma helyén szívódnak fel, illetve hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha pedig elmúlt a fájdalom,  kezdődhet a mozgás. A rendszeres gyógytornával, sporttal csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az izomzat,  így kevesebb lesz a fájdalom is – tájékoztat Dr. Zolnay Péter.

A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat!
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját, amelyben vállalták, hogy legalább 10.000 órában mozgatják meg a magyar nyugdíjasokat. Ugyanis az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának kulcsa a rendszeres fizikai aktivitás. Arról nem is beszélve, hogy mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető!

A NYOSZ Szenior mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket.  A program keretében az idei évben országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik, amelyekről az érdeklődők a www.amozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyári nátha vagy allergia?

2026. július 06.

Eldugult az orra? Viszket a szeme és tüsszög?

Eldugult orr, tüsszögés, orrfújás, szemgyulladás... Vajon tudjuk-e rögtön, hogy esetünkben ezek egy nyári nátha vagy az allergia tünetei? Gyakran elõfordul, hogy kezdetben ingadozunk, és nehezen jövünk rá, mitõl is jelentkezhettek ezek a bajok. Így most az azonos tünetek mellett a két probléma okai és elhúzódása között megmutatkozó, néhány alapvetõ eltérésre hívjuk fel a figyelmet.

Minthogy a szénanátha, egyes allergiás megbetegedések tünetei hasonlítanak a vírus okozta nátháéhoz, gyakran azt gondolhatjuk (ha még nincs tapasztalatunk benne), hogy a két állapot rokon jellegû. Pedig jobban tesszük, ha figyelünk az eltérésekre.

Tüsszögés a görögdinnyétõl?

2026. július 06.

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik, fõleg allergiás szezonban, olyankor is erõsödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. Ennek hátterében sokszor a keresztallergia jelensége áll.

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. Egyik leggyakoribb, és talán legismertebb a görögdinnye-parlagfû keresztallergia. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük.

Mi az a keresztkallergia?

Aki tüsszög a görögdinnyétõl, az allergiás rá, tehát nem keresztreakcióról van szó. Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus orvosa elmondta, hogy a keresztallergiáknak ez esetben az orális allergia szindróma kialakulásában van szerepe. A parlagfû allergiások csekély százalékánál görögdinnye fogyasztása után szájüregi viszketés, ajak, nyelv, garat vizenyõ, néha hasi görcsök lépnek fel. A nyírfapollen allergiásoknál jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció.

Sör, bor, pálinka…és a másnaposság

2026. július 05.

Az alkohol különleges anyag. Fogyasztása okozhat élvezetet, de ugyanakkor szenvedést is: káros hatást gyakorolhat az egészségre, a családi életre, a munkára. A kérdés tehát az, hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt, és hallgatunk-e józan eszünkre?

Fontos, hogy ismerjük az alkohol hatásait.

Mennyi alkohol van egy pohár italban?

A sör, a bor, a pálinka, a likõrök és az egyéb alkoholos italok különböznek az alkoholtartalom tekintetében. Mégis bármelyikbõl iszunk egy-egy pohárral, az többé-kevésbé ugyanannyi tiszta alkoholt tartalmaz. Ennek az az oka, hogy az italok poharainak tervezésekor gondoltak erre. Észrevette-e már, hogy minél erõsebb italt iszik, annál kisebb a pohár? A sört például nagy pohárban, a pálinkát pedig kicsiben szolgálják fel. Nem árt, ha tudatában vagyunk, hogy egy pohár pálinka alig tartalmaz több alkoholt, mint egy pohár sör. Ez csak akkor érvényes, ha az italt a megfelelõ pohárba töltjük.