Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mutasson fügét a fájdalomnak!

Érdekességek2018. augusztus 29.

A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget. Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, ez az arány a 60 év felettieknél pedig még rosszab. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fájdalmat okoz a mozgás. A terápiás lehetőségekről, illetve a probléma megelőzésének módjairól cikkünkben Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője ad tájékoztatást.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.


65 év felett: heti 2 óra intenzív mozgás!

A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet. Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt az ún. prevenció, a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti 2 óra intenzív mozgást javasolt. A  kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen, az utóbbi javára – mondja Dr. Zolnay Péter.

Pirulák helyett:testmozgás!

A javulás érdekében a szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát.  A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek közvetlenül a probléma helyén szívódnak fel, illetve hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha pedig elmúlt a fájdalom,  kezdődhet a mozgás. A rendszeres gyógytornával, sporttal csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az izomzat,  így kevesebb lesz a fájdalom is – tájékoztat Dr. Zolnay Péter.

A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat!
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját, amelyben vállalták, hogy legalább 10.000 órában mozgatják meg a magyar nyugdíjasokat. Ugyanis az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának kulcsa a rendszeres fizikai aktivitás. Arról nem is beszélve, hogy mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető!

A NYOSZ Szenior mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket.  A program keretében az idei évben országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik, amelyekről az érdeklődők a www.amozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tombol az allergiaszezon – Ön felkészült?

2026. augusztus 21.

A nyári pihenésre, kikapcsolódásra, utazásra, sportra, baráti és családi összejövetelekre mindannyian készülünk, de ebben az időszakban az allergiásoknak további felkészülnivalóik is vannak, hogy tüneteik ne rontsák el a felhőtlen szórakozást. Prof. Dr. Nékám Kristóf, allergológus és klinikai immunológus hasznos tanácsainak betartásával azonban az allergiások is boldogan élvezhetik a nyarat. 

A felkészülés fontossága

Az allergiásoknak idén nyáron is mindenekelőtt a szénanáthától van félnivalójuk – amit esetenként asztma is súlyosbíthat –, bár a „tapasztalt” allergiás nem hagyja a felkészülést a nyaralás előtti napokra.

Aki már járt orvosnál a jellegzetes, évente nagyjából azonos időszakban ismétlődő és hasonló intenzitású tünetekkel (tüsszögés, állandó orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés), az kezelőorvosával együtt megválaszthatja a saját maga számára leghatékonyabb gyógyszeres kezelést. Annak, aki egész nap tüsszög, folyamatos orrdugulása van, ég a szeme és nem bírja az erős napfényt, nem elég csak úgy „beugrani” a patikába valamilyen tablettáért. A súlyos, az életminőséget átmenetileg, de pont a nyaralás alatt tönkretevő tüneteket ugyanis csak erélyes, folyamatos, pontosan betartott kezeléssel lehet enyhíteni. A kerékpározók emellett még különösen nagy pollenterhelésnek is ki vannak téve, a tüneteiket pedig a forgalom légszennyezése tovább fokozhatja.

4 kívánalom az életre szóló házassághoz -Indiából!

2026. augusztus 20.

Indiában mind a mai napig megbotránkoztató és elítélt dolog a válás, noha a házasság előtt a felek sokszor csak alig ismerik egymást. A megfelelő jellemvonásokkal és attitűd kialakításával azonban elérhető, hogy egy párkapcsolat boldogságban egy életen át tartson. Védikus megoldás a házasság válságára. 

Mindenki boldog akar lenni – de nem mindegy hogyan
Az embernek természetes tulajdonsága, hogy boldog akar lenni. Ki és hogyan találja meg a boldogságot csak attól függ, miként azonosítja önmagát. A nyugati és keleti társadalmak közötti legfontosabb különbség ennek az önazonosításnak a természete.
Az anyagelvű társadalmak felfogása szerint a test nem más, mint az érzéki élvezeteknek, a boldogság keresésének eszköze. A férfi és nő közötti vonzódás elsősorban testi adottságokon, intellektuális, érzelmi beállítottságuk vonzó voltán alapul, vagyis tulajdonképpen azon, hogy mi az, amit a másikból élvezni lehet.

Csak egészség legyen?

2026. augusztus 20.

Bizonyára már mindenki felsóhajtott egyszer így: csak egészség legyen, a többi nem számít. De vajon tényleg nem számít más?

A kérdés nyilván az, mit is értünk egészség alatt. Ha maradunk a klasszikus testi-mentális egészség definíciónál, akkor az biztos nem elég a teljes egészséghez. Gondoljon csak bele, ha az orvos szerint a testi paraméterei, leletei az elvárt szintet mutatják, akkor már elégedett is az életével? Ez vajon elég ahhoz, hogy maradéktalanul boldog legyen? Vagy fordítva, ha valamilyen fizikai tünete van, biztos, hogy jelentős hiányt él meg az életében? Az egészséghez más is kell. Társak, emberek.

Valami, amiért érdemes élni

Amikor nézzük a kórházban a beteg gyerekeket a biztonságot nyújtó, szerető anyjuk karjaiban, boldognak látjuk őket. Pedig betegek. Ugyanakkor, ha egy egészséges embernek nincs igazi szeretetet és intimitást nyújtó kapcsolata, nem tűnik egészségesnek. Hiába érzi magát annak, pótcselekvésekbe kezd, vergődik, keresgél. Valami mást. Valamit, ami több az eddigi tapasztalatánál.

Hogy mi az a valami? Szeretet, igazi figyelem, extázis, boldogság, valami, amiért érdemes élni. Élmény. Amikor azt mondjuk: „Ez élmény volt!” – vajon mit jelent ez pontosan? Talán egy olyan pozitív végkicsengésű élethelyzetet, pillanatot, amit igazán mélyen megéltünk. Ami olyankor történik, amikor nyitottak vagyunk rá. Amit minőségi időnek élünk meg, amihez jó visszatérni gondolatban, ami később is energiát ad.