Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Muszáj meghízni télen?

Érdekességek2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.


Ugyancsak jellemzõ, hogy amikor egyszer-egyszer a téli sportoknak hódolunk, a mozgás mennyiség felül-, az étkezések mennyiségét pedig alulbecsüljük. A rendszertelen táplálkozásból adódó vércukor ingadozásra is kiadós evéssel válaszolunk, pedig ilyenkor is hasznosabb volna a többször-keveset elvét szem elõtt tartani.

S ha már a téli piac kínálatából leginkább burgonyát, sütõtököt, káposztaféléket, almát és céklát tudunk csak választani, akkor vagy nyersen, salátának is készítsünk ezekbõl, vagy kíméletes technológiával dolgozzuk fel ezeket, azaz kerüljük az olajban sütött, vagy rántással készülõ változatokat.

A dieteteikus szerint külön figyelmet érdemelne a folyadékpótlás, amit – mivel nem vagyunk szomjasak – telente sokkal inkább elhanyagolunk. Fõképpen a gyerekeknél és az idõseknél kell erre figyelnünk: bár nem izzadunk úgy, mint a hõségriadók idején, de a szervezet normális mûködéséhez akkor is pótolnunk kell azt a naponta legalább két liternyi elhasznált, kilélegzett vizet. Erre is gondolnunk kell, amikor fejfájást, koncentráció-csökkenést, hirtelen támadt fáradtságérzést tapasztalunk, vagy úgy találjuk, hamarabb válik szárazzá a bõrünk - hangzik a jótanács.

Mivel korán sötétedik, s ezért szervezetünk már délután koraesti jelzéseket ad, sokan újabb és újabb adag koffeinnel próbálják éberen tartani magukat. Ez önmagában nem baj, hiszen a megfelelõ mennyiségû (naponta maximum 300 mg, = 3 espresso) koffein anyagcsere-fokozó, antioxidáns és májvédõ hatással is bír, mégis, érdemes váltogatni a lassabban, ám jóval hosszabb ideig ható koffeintartalmú teákkal, elsõsorban valódi zöld, maté és oolong fajtájúakkal. E teafajták ajánlhatók azoknak is, akiknek a kávé nem: a terheseknek, a hipertóniásoknak vagy mindazoknak, akiknek nem tanácsos ajzószerrel nagyobb munkára késztetni a szívüket – mondja Schmidt Judit.

Tigrisbukfenc helyett tevékeny élet

Az emberi anyagcsere ritmusa nem csak évszakonként, napszakonként is változik, éjjel lelassul, ezért az elsõ feladat, hogy beindítsuk, felpörgessük, amihez felkelés után fél órán belül - nem tornázni, hanem reggelizni kell, lehetõleg fehérjében gazdag ételeket, mert azokat nagyobb munkával bontja a szervezet – tanácsolja meglepõ módon Katus Attila többszörös világbajnok sportoló, életmód tanácsadó. Hangsúlyozza, sokakat megriaszt, amikor mozgásra sarkallják õket, pedig nem sportra, hanem valóban testmozgásra kell gondolni, amihez a hétköznapi tevékenységek is hozzátartoznak.

Ha rendszeres, akkor kétnaponta fél óra testmozgás is segít megakadályozni a téli elhízást, s ennek hatására javul a testösszetétel, és növekszik bizonyos hormonok mennyisége is, amelyek szintén kedvezõ irányba befolyásolják az anyagcserét, és nem csak fizikai értelemben érezzük majd erõsebbnek magunkat, de lelkileg is. Ehhez persze az kell, hogy mindenki megtalálja azt a mozgásformát, amit neki megfelelõ, lehetõleg szakértõ segítségével fokozatosan elsajátítva a tudnivalókat, azután pedig csak úgy, a maga örömére alkalmazva azokat.


forrás: Weborvos
hírek, aktualitások

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.

Hogyan segíthet a gyógytorna?

2026. április 13.

Az Alfa generáció mozgásszervi kihívásai

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett Alfa generáció egészsége szempontjából? Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza segítségével jártuk körbe, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a prevenció.

Mik az Alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?

A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk – főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok Alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat. A gerincferdülés korai jelei is megjelenhetnek már náluk, amelyet érdemes minél hamarabb kezeltetni. A lúdtalp és a bokasüllyedés is gyakori eltérés, csakúgy, mint az  izomegyensúly-zavarok, a gyenge törzsizomzat és a túlfeszült nyak-váll régió.

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.