Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

Érdekességek2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek

Fotó: freepik | www.magnific.com

A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”


A szakemberek szerint az elmúlt évek társadalmi és gazdasági bizonytalansága a munkahelyi működésre is erősen rányomta a bélyegét. A folyamatos stressz, a bizonytalanság, az online tér gyakran eldurvult kommunikációja és a kiégés kultúrája beszivárgott a céges hétköznapokba is. Egyre több vezető találkozik érzelmileg kimerült, passzív vagy szorongó csapatokkal.

„Az emberek ma már nem elsősorban motivációra vágynak, hanem biztonságra” – fogalmaz dr. Dura Mónika. „Arra, hogy ne kelljen folyamatosan védekezniük, megfelelniük vagy bizonyítaniuk. Hogy merjenek kérdezni, hibázni, gondolkodni. Egy munkahely mentális állapota ma már legalább annyira fontos, mint az üzleti stratégiája.”

A Mindwell Business által fejlesztett SafeSpace Leadership Training program éppen erre a problémára reagál: olyan vezetői és csapatkultúrák kialakítását támogatja, ahol a munkatársak pszichológiailag biztonságos közegben tudnak működni. A program fókuszában a nyílt kommunikáció, a bizalom, a konfliktuskezelés, a sebezhetőség vállalása és az együttműködés áll.

A pszichológiai biztonság fogalma nem új, de az elmúlt években vált igazán központi témává a vállalati világban. Amy Edmondson, a Harvard Business School professzorának kutatásai szerint a jól működő csapatok nem azért sikeresek, mert kevesebbet hibáznak, hanem mert nem félnek beszélni a hibáikról. A transzparencia, a bizalom és a nyílt kommunikáció közvetlenül hat a teljesítményre és az innovációra.

A Mindwell Business tapasztalatai szerint azonban sok magyar munkahely még mindig a félelemkultúrára épül. A hibázás tabu, a konfliktusokat elkerülik vagy passzív-agresszív módon kezelik, a dolgozók pedig fokozatosan érzelmileg leválnak a szervezetről.

„Sok munkavállaló fizikailag jelen van, de mentálisan már rég kilépett” – mondja dr. Dura Mónika. – „Ez az úgynevezett csendes kiégés időszaka. Kívülről még működnek a rendszerek, de közben eltűnik az energia, a kreativitás és a valódi kapcsolódás.”

A pszichológiai biztonság ugyanakkor nemcsak wellbeing-kérdés, hanem mérhető üzleti előny is lehet. A Mindwell Business szerint a pszichológiailag biztonságos csapatokban javul az együttműködés, nő az elégedettség, csökken a fluktuáció és a stressz, miközben erősödik az innováció és a teljesítmény is.

„A jövő sikeres munkahelyei nem azok lesznek, ahol a legnagyobb a nyomás, hanem ahol az emberek biztonságban érzik magukat emberként is” – hangsúlyozza dr. Dura Mónika. „Mert hosszú távon nem lehet félelemre építve egészséges szervezeteket működtetni.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.