Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgással csökkenthető a testsúly és a koleszterinszint is

Érdekességek2024. október 24.

Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve – közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája a hatékony koleszterinszint-csökkentés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comAz LDL a „rossz”, a HDL a „jó”

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, több frakciót kapunk, amelyek közül a két legismertebb: az alacsony sűrűségű (LDL), és a magas sűrűségű (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. 

Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

A rizikófaktorok összefüggenek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is.

Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan veszélyeztetett a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.


Fotó: 123rf.com

A koleszterinszint mozgással is csökkenthető

A teendők két alapeleme az életmód reformja és szükség esetén az orvosi, akár gyógyszeres kezelés. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.

– Ugyanakkor fontos tudni, hogy az első lépés minden esetben az életmód kialakítása, és ebben óriási a páciens felelőssége. Szerencsére sokaknál tapasztalható, hogy szakszerű vezetés mellett mind a motiváció, mind a hatékonyság megnő mind a mozgásprogram, mind a táplálkozás kapcsán – hangsúlyozza Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

– A speciálisan felépített, felügyelt mozgásprogram bizonyítottan erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azért is érdemes szakértő vezetésével elkezdeni a mozgást, mert például érelmeszesedés esetén fontos, hogy alacsony szintű aktivitással induljon az edzésprogram, mert kezdetben ez váltja ki a pozitív hatásokat. A cél az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése, hiszen a koleszterinszintet a súlytöbblet is erősen meghatározza. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, valamint nő az inzulinérzékenység és csökken a trigliceridszint is. Ez utóbbi akár 20-30 %-nyi csökkenést is jelenthet a súlyvesztéssel arányosan.

A European Heart Journal c. szaklapban megjelent tanulmány szerint pedig a heti 1500-2200 kcal-nak megfelelő testmozgás (ami például 25-30 km tempós gyaloglást jelent, heti több részletben) 0.08-0,15 mmol/L HDL-növekedés érhető el. Személyes tapasztalatom szerint a csoportban végzett mozgás még hatékonyabbá és élvezetesebbé teheti a folyamatot, hiszen ha együtt dolgozunk egy célért, az plusz energiákat is mozgósít bennünk és a szociális hálónkat is erősíti.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.