Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgással a fittségért – a női keblek

Érdekességek2017. május 12.

A mell a nőiesség szimbóluma. Általa jut kifejezésre a szépség, az érzékiség és az anyaság is. Szép, telt, feszes formája vonzza a férfitekinteteket. De a kevésbé feltűnő, kislányos fajtája is igen vonzó tud lenni. A mell témája kétségkívül foglalkoztat minket, nőket is…

A női domborulatok a tinédzserkorban indulnak fejlődésnek. Későbbi alakulásukban pedig számtalan tényező közrejátszik – hormonok, a kötőszövet felépítése, testsúlyingadozás, terhesség-szoptatás, edzés, táplálkozás is. Méretük és formájuk genetikailag adott, sőt az is, hogy az élettani változásokra (pl. a szoptatás) hogyan reagálnak. A női keblek illeszkednek testalkatunkhoz. Sőt egyes elméletek szerint még a lelki beállítottságunkról is sokat elárulnak. Egy biztos, a telt kebleket ugyanúgy meg kell tanulni viselni, mint a kevésbé feltűnő fajtáit. Hiszen szembetűnővé akkor válhatnak, ha gazdájuk magabiztos testtartással, ízléses öltözékkel fel is vállalja önmagát és a hatást, amelyet kelt vele.

Ahogyan kislányból nagylánnyá, majd anyává cseperedünk, testileg és lelkileg is átformálódunk. Női mivoltunk egyre összetettebbé válik. És amennyire megtanuljuk a melleinket „viselni”, úgy tudjuk nőiességünket is elfogadni és felvállalni. S bár tényleges vonzerőnk nem csak a fizikai adottságunkon múlik, szeretnénk mégis megérteni, hogy melleink miért olyanok, amilyenek. Milyen változáson mennek keresztül a terhességgel és a szoptatással? Vissza tudnak-e alakulni a szoptatás után? Feszességüket, teltségüket elő tudjuk-e segíteni különböző praktikákkal? Ebben a cikkben ezekről esik most szó.

Egy kis mellanatómia

Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. A mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből, illetve tejcsatornákból épül fel. Az emlőkben izomszövet nincs, a mellkasfali izmok az emlők alatt helyezkednek el. A kebleink mérete és formája leginkább a benne lévő zsírszövet mennyiségétől, valamint a kötőszöveti csíkok feszességétől függ.

Kötőszövete a változásokra mindig igen érzékenyen reagál.

A tévhitek elkerülése végett fontos kiemelni, hogy a mellizom edzése alapvetően nincs befolyással a női mell zsírtároló szöveteire, vagyis a mellek maguk nem lesznek sem nagyobbak, sem kisebbek attól, hogy valaki melledzést végez. Viszont a zsírtároló mellszövetek alatt lévő izom edzésével a mellizom vastagodni kezd, és a mell ezáltal megemelkedhet.


A legnagyobb változtatóerők: várandósság és szoptatás

A várandósság alatt és a szoptatás során, a tejtermelés következtében jelentősen megváltoznak melleink. A szoptatás alatt az emlők oly mértékben megduzzadnak, hogy akár 2-3 számmal is nagyobb melltartóra lehet szükségünk. Ez az örömteli átalakulás azonban átmeneti, hiszen a szoptatás befejeztével a mellek újra kissebbé válnak. A tejmirigyek működésbe állásával egy életre megváltozik a mell szerkezete. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a szoptatás maga kevésbé van hatással a mellek jövőjére. Sokkal inkább hagy nyomot a nagymértékű méretváltozás. Éppen ezért nem szabad megvonnunk a szoptatás élményét sem a babától, sem önmagunktól. Ha a terhesség és szoptatás időszakában megtettünk minden óvintézkedést, akkor a szoptatás elmúlásával az emlők többé-kevésbé visszanyerik eredeti formájukat (talán egy kicsit lazább szerkezetben).

Ezeket a mellvédő praktikákat kövesd!

Ami még fontos: mellizom-erősítő torna

Mellizom-erősítő gyakorlatokat a várandósság ideje alatt és az után is bátran végezhetünk, figyelembe véve a mell feszülésének mértékét. Az egyszerű erősítőgyakorlatok a szoptatást nem befolyásolják. Az alapozó tornát kevés ismétlésszámmal érdemes kezdeni, a 3. hónap után pedig bátran lehet növelni a terhelés mértékét.

1. gyakorlat: Térdelő ülésben (vagy ülésben), egyenes gerinccel, mellső középtartásban hajlítsd a könyököd 90 fokos szögben, a tenyereid egymás felé néznek, a csuklót és a könyököt is érintsd össze. Így emeld a karokat vállmagasságból a legmagasabb pontig, majd engedd vissza. Szép lassan végezd a gyakorlatot, ismételd 10x. (Két db kézisúlyzóval vagy azt helyettesítő két dl-s vizespalackkal is kipróbálhatod.)

2. gyakorlat: Térdelő ülésben (vagy ülésben), egyenes gerinccel, mellső középtartásban hajlítsd a könyököd 90 fokos szögbe, közben szorítsd a kezeket ökölbe, a csuklót és a könyököt is érintsd össze. A könyököt és az alkart távolítva egymástól lendületesen nyisd szét őket (a könyök maradjon végig vállmagasságban, az alkarok párhuzamosan), majd zárd be. Ismételd a gyakorlatot 10-szer. (Két db kézisúlyzóval vagy azt helyettesítő két dl-s vizespalackkal is kipróbálhatod.)

3. gyakorlat: Állj kartávolságban a falhoz. Támaszkodj enyhén a falnak kézzel (karok mellső középtartásban), majd lökd el magad attól úgy, hogy magas tartásba emeled a karokat. Lassan dőlj vissza a falhoz, majd újra lökd el magad. Ismételd a gyakorlatot 10x.

+1 gyakorlat: A baba emelése kar- és mellizom-erősítő hatású. A baba élmény teli emelgetését így felhasználhatod mell- és karizom-erősítés céljára is. Ezt a közös gyakorlatozást azonban csak kb. 7 hónapos kortól ajánljuk, amikor a baba már biztosan tartja magát. Álló, ülő vagy fekvő helyzetben emeld a babát mellhez tartásból magas tartásba vagy mellső középtartásba.

További szuper hatásos erősítő baba-mama gyakorlatokat találsz: a Gyermeked a személyi edződ című könyvben! 

A könyv megrendelhető a Galenus webáruházban!

Csoba Ildikó

a Gyermeked a személyi edződ

című könyv szerzője


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)