Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgással a fittségért – a női keblek

Érdekességek2017. május 12.

A mell a nőiesség szimbóluma. Általa jut kifejezésre a szépség, az érzékiség és az anyaság is. Szép, telt, feszes formája vonzza a férfitekinteteket. De a kevésbé feltűnő, kislányos fajtája is igen vonzó tud lenni. A mell témája kétségkívül foglalkoztat minket, nőket is…

A női domborulatok a tinédzserkorban indulnak fejlődésnek. Későbbi alakulásukban pedig számtalan tényező közrejátszik – hormonok, a kötőszövet felépítése, testsúlyingadozás, terhesség-szoptatás, edzés, táplálkozás is. Méretük és formájuk genetikailag adott, sőt az is, hogy az élettani változásokra (pl. a szoptatás) hogyan reagálnak. A női keblek illeszkednek testalkatunkhoz. Sőt egyes elméletek szerint még a lelki beállítottságunkról is sokat elárulnak. Egy biztos, a telt kebleket ugyanúgy meg kell tanulni viselni, mint a kevésbé feltűnő fajtáit. Hiszen szembetűnővé akkor válhatnak, ha gazdájuk magabiztos testtartással, ízléses öltözékkel fel is vállalja önmagát és a hatást, amelyet kelt vele.

Ahogyan kislányból nagylánnyá, majd anyává cseperedünk, testileg és lelkileg is átformálódunk. Női mivoltunk egyre összetettebbé válik. És amennyire megtanuljuk a melleinket „viselni”, úgy tudjuk nőiességünket is elfogadni és felvállalni. S bár tényleges vonzerőnk nem csak a fizikai adottságunkon múlik, szeretnénk mégis megérteni, hogy melleink miért olyanok, amilyenek. Milyen változáson mennek keresztül a terhességgel és a szoptatással? Vissza tudnak-e alakulni a szoptatás után? Feszességüket, teltségüket elő tudjuk-e segíteni különböző praktikákkal? Ebben a cikkben ezekről esik most szó.

Egy kis mellanatómia

Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. A mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből, illetve tejcsatornákból épül fel. Az emlőkben izomszövet nincs, a mellkasfali izmok az emlők alatt helyezkednek el. A kebleink mérete és formája leginkább a benne lévő zsírszövet mennyiségétől, valamint a kötőszöveti csíkok feszességétől függ.

Kötőszövete a változásokra mindig igen érzékenyen reagál.

A tévhitek elkerülése végett fontos kiemelni, hogy a mellizom edzése alapvetően nincs befolyással a női mell zsírtároló szöveteire, vagyis a mellek maguk nem lesznek sem nagyobbak, sem kisebbek attól, hogy valaki melledzést végez. Viszont a zsírtároló mellszövetek alatt lévő izom edzésével a mellizom vastagodni kezd, és a mell ezáltal megemelkedhet.


A legnagyobb változtatóerők: várandósság és szoptatás

A várandósság alatt és a szoptatás során, a tejtermelés következtében jelentősen megváltoznak melleink. A szoptatás alatt az emlők oly mértékben megduzzadnak, hogy akár 2-3 számmal is nagyobb melltartóra lehet szükségünk. Ez az örömteli átalakulás azonban átmeneti, hiszen a szoptatás befejeztével a mellek újra kissebbé válnak. A tejmirigyek működésbe állásával egy életre megváltozik a mell szerkezete. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a szoptatás maga kevésbé van hatással a mellek jövőjére. Sokkal inkább hagy nyomot a nagymértékű méretváltozás. Éppen ezért nem szabad megvonnunk a szoptatás élményét sem a babától, sem önmagunktól. Ha a terhesség és szoptatás időszakában megtettünk minden óvintézkedést, akkor a szoptatás elmúlásával az emlők többé-kevésbé visszanyerik eredeti formájukat (talán egy kicsit lazább szerkezetben).

Ezeket a mellvédő praktikákat kövesd!

Ami még fontos: mellizom-erősítő torna

Mellizom-erősítő gyakorlatokat a várandósság ideje alatt és az után is bátran végezhetünk, figyelembe véve a mell feszülésének mértékét. Az egyszerű erősítőgyakorlatok a szoptatást nem befolyásolják. Az alapozó tornát kevés ismétlésszámmal érdemes kezdeni, a 3. hónap után pedig bátran lehet növelni a terhelés mértékét.

1. gyakorlat: Térdelő ülésben (vagy ülésben), egyenes gerinccel, mellső középtartásban hajlítsd a könyököd 90 fokos szögben, a tenyereid egymás felé néznek, a csuklót és a könyököt is érintsd össze. Így emeld a karokat vállmagasságból a legmagasabb pontig, majd engedd vissza. Szép lassan végezd a gyakorlatot, ismételd 10x. (Két db kézisúlyzóval vagy azt helyettesítő két dl-s vizespalackkal is kipróbálhatod.)

2. gyakorlat: Térdelő ülésben (vagy ülésben), egyenes gerinccel, mellső középtartásban hajlítsd a könyököd 90 fokos szögbe, közben szorítsd a kezeket ökölbe, a csuklót és a könyököt is érintsd össze. A könyököt és az alkart távolítva egymástól lendületesen nyisd szét őket (a könyök maradjon végig vállmagasságban, az alkarok párhuzamosan), majd zárd be. Ismételd a gyakorlatot 10-szer. (Két db kézisúlyzóval vagy azt helyettesítő két dl-s vizespalackkal is kipróbálhatod.)

3. gyakorlat: Állj kartávolságban a falhoz. Támaszkodj enyhén a falnak kézzel (karok mellső középtartásban), majd lökd el magad attól úgy, hogy magas tartásba emeled a karokat. Lassan dőlj vissza a falhoz, majd újra lökd el magad. Ismételd a gyakorlatot 10x.

+1 gyakorlat: A baba emelése kar- és mellizom-erősítő hatású. A baba élmény teli emelgetését így felhasználhatod mell- és karizom-erősítés céljára is. Ezt a közös gyakorlatozást azonban csak kb. 7 hónapos kortól ajánljuk, amikor a baba már biztosan tartja magát. Álló, ülő vagy fekvő helyzetben emeld a babát mellhez tartásból magas tartásba vagy mellső középtartásba.

További szuper hatásos erősítő baba-mama gyakorlatokat találsz: a Gyermeked a személyi edződ című könyvben! 

A könyv megrendelhető a Galenus webáruházban!

Csoba Ildikó

a Gyermeked a személyi edződ

című könyv szerzője


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.