Mostanában egyre több mindent elfelejt...?
Érdekességek2026. július 23.
Borzasztó pillanat, amikor az ember kinyitja a hûtõszekrényt, és halvány fogalma sincs arról, hogy mit is akart kivenni belõle, vagy keresi, hogy hová tûntek a kulcsok, amelyek nemrég még megvoltak.Ha ezek a feledékeny pillanatok egyre gyakrabban jelentkeznek, nem kell megijedni, a szellemi aerobic és a diéta segíthet.
Mint ahogyan a testünkkel is egyre többet kell foglalkoznunk a múló évek során, ugyanez vonatkozik az agyunkra is. Ugyanis a tudósok szerint az agy öregedésének folyamata már a 20-as, 30-as éveinkben elkezdõdik.
Az öregedõ agy
Gary Small doktor, a Los Angelesi Kalifornia Egyetem Geriátriai Központjának igazgatója szerint az agy már nagyon fiatal korunkban elkezd öregedni - és ez a folyamat életünk végéig eltart. Az agy öregedésének mértéke genetikai okoktól és életmódunktól is függhet. A genetikai összefüggések mindössze a harmadik tényezõnek számítanak az agy öregedésének folyamatában. Az elsõ két meghatározó tényezõ környezetünk és életmódunk...
Az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés az agy öregedésének végsõ stádiuma. A gyógyíthatatlan, fokozatosan kialakuló betegség elveszi az emberektõl emlékezetüket. Szellemi képességeik hanyatlása miatt az idõs, olykor pedig nem is olyan idõs emberek szinte olyan tehetetlenné válnak, mint a csecsemõk.
A tudósok felfedezték a még a betegség megjelenése elõtti elõjeleket az agyban, a gyógyszergyártók pedig milliókat költenek azoknak a készítményeknek a kutatására, amelyekkel kezelni, vagy megelõzni lehet a kórt. Azonban Small doktor úgy gondolja, hogy mint minden más problémánál - mint például a szív- és a rákbetegségek kialakulásánál - a megelõzés a fontos. Éppen ezért agyunkkal is törõdnünk kell, meg kell akadályoznunk, hogy bármilyen kór megtámadja. Az amerikai orvos meggyõzõdése, hogy sohasem késõ elkezdeni a szellemi, - avagy agytornát.
Az "Emlékezet Bibliája"
Az 51 éves agykutató az "Emlékezet Bibliája" c. könyvében tízparancsolatnak nevezi azokat a gyakorlatokat, amelyek frissen tartják szellemi képességeinket. Ide sorolja a memóriatornát, a készségfejlesztést, a stressz minimumra sökkentését, a megfelelõ étkezést és az egészséges életmódot. Tízparancsolatában emlékeztetõül ismét felsorolja az elõzõ kilencet.
Az egész agytorna tulajdonképpen egy játék, amely az agysejteket serkenti, és jó formában tartja az idegrendszert.
Kulcsaink szüntelen keresgélése még nem jelenti azt, hogy fel kell címkéznünk az egész lakásunkat, és mindent le kell írnunk, hogy el ne felejtsük. Az emlékezetvesztés nem jár feltétlenül az öregedés felgyorsulásával. Agyunk tanulékony - állítja a könyv írója.
Small bemutatja az agy frissítésének eszköztárát. Megfigyeléssel, célzott pillantással és kapcsolódási pontok létrehozásával az ember képes arra, hogy fontos neveket és dátumokat megjegyezzen, akár örökre is. "Ha például találkozik X úrral, meg kell keresnie arcának legjellemzõbb vonását, mondjuk legyen az a szemöldöke. Itt van például az amerikai színész, Warren Beatty. Olyan pillanatfelvételt készítettem róla magamnak, hogy valaki megcsókolja a szemöldökét - a szemöldök ugyanis az õ esetében elég jellegzetes arcvonás."- írja a tudós. Small szerint ez furcsa megközelítésnek tûnik, de mûködik.
Használd az eszedet
Kutatások bizonyították, hogy azoknál az embereknél, akik a 40-es és 50-es éveikben szellemileg aktívak, idõsebb korukban kevésbé tapasztalható a memóriazavar. A fõ elv: "használd, mert elveszted". A PET (positron emission tomography) - felvételek tanúsága szerint jelentõs különbség mutatkozik a 20-as, 30-as éveikben járó emberek memóriaközpontjának mûködésében. A felsõfokú intézményekben tanulók memóriája jobban mûköikm mint azoké, akik nem vesznek részt felsõ fokú tanulmányokban.
Ahhoz, hogy agyunk jobban mûködjön, Small doktor azt javasolja, hogy trenírozzuk a jobb és a bal agyféltekénket is: fejtörõkkel, puzzle játékokkal, nyelvtanulással, valamilyen zenei hangszeren való játék megtanulásával. Az agytorna lehet keresztrejtvényfejtés, megtanulhat az ember bal kézzel vagy tükörírással írni. A gyakorlatok nehézségét folyamatosan fokozni kell. A lényeg az, hogy az ember élvezze azt, amit tanul.
A táplálkozás is fontos
Fizikai gyakorlatokat és zsírszegény diétát is javasol az agykutató: a hal, az avokádó, a dió, a mogyoró, az antioxidánsokban gazdag szilva, a mazsola, az áfonya, a brokkoli, a cékla és a hagyma fogyasztása serkenti az agy mûködését. A szervezet által termelt stresszhormonok viszont negatív hatással vannak a memóriaközpontra.
Az agysejtek rendellenes mûködését megelõzni könnyebb feladat, mint a beteg sejteket "megjavítani". Small álma, hogy vér- vagy hajvizsgálat segítségével az orvosok fel tudják térképezni az agy biológiai állapotát, és elõ tudják írni a megfelelõ diétát és gyógyszert, hogy megelõzhessék a komolyabb elváltozásokat.
forrás: Patika Magazin
