Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most utazik? Erre figyeljen, ha szívbeteg!

Érdekességek2023. június 14.

Az utazás nem tilos még szívbetegeknek sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint csupán elővigyázatosság szükséges annak, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át, a biztonság érdekében.

Fotó: 123rf.comMire kell figyelni?

A „szívbetegség” többféle betegséget takarhat, és ezeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél. Másrészt vannak gyógyszerek, amelyeket pontosan 12, vagy 24 óránként be kell venni, mert ennyi a hatásideje. Az időeltolódás és a „vakáció” ezt nem változtatja  meg. Különösen fontos ez a véralvadásgátlóknál. Más gyógyszerek adagjánál lehet a dózison egy kicsit változtatni (például  vízhajtók), de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni – ismerteti Vaskó doktor.

Az első legnyilvánvalóbb teendő, hogy minden egyes távol töltött napon rendelkezésre álljanak azok a szükséges felszerelések, amelyek otthon megtalálhatók. Meg kell bizonyosodni afelől, hogy nálunk vannak a gyógyszerek, néhány betegnek pedig fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Ugyanakkor az is elég lehet, ha csak a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél, a szakorvos akár még abban is segíthet, hogy szükség esetén az adott helyszínen ajánljon megfelelő szakembert vagy egészségügyi intézményt. 

Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk és gondosan kiválasztani a megfelelő utasbiztosítást. Fokozhatja a biztonságot például, ha a biztosítás a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol nyelven vagy az adott ország nyelvén.

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek?

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül muszáj tartózkodniuk a nagyobb magasságoktól sem. Ilyen körülmények között azonban fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) bevitelre és a folyadékfogyasztásra. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet.

A betegeknek tehát figyelniük kell a tüneteikre, hogy megtehessék a szükséges lépéseket, pihenhessenek, bevehessék a megfelelő gyógyszereket.
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen vakcinációra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Adott esetben a vidéki, afrikai szafari helyett pedig biztonságosabb lehet egy nagyobb várost választani, az elérhető segítség lehetősége miatt.  


Fotó: pixabay.com

Hogyan repüljünk?

A hosszú repülőutak egészséges személyeknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, erre a kockázatra a szívbetegeknek külön fel kell készülniük a kardiológus segítségével. Különösen azoknak kell gondosan eljárniuk, akik perifériás érbetegséggel vagy szívelégtelenséggel élnek. A megfelelő gyógyszeres előkészítésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, szükség esetén kompressziós harisnya viselése. Bizonyos betegségek, állapotok esetén a repülés nem ajánlott.

A fotó illusztráció: pixabay.com

– Szívbetegeknél az a legfontosabb, hogy utazás előtt a kardiológus segítségével gondolják át a lehetséges kockázatokat és készüljenek fel azok kezelésére. Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.