Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most minden érintett megoszthatja a tapasztalatait: átfogó kutatás a mellrák ellen

Érdekességek2024. április 08.

A magyar női lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés. Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy kérdőívet állított össze, aminek célja, hogy átfogó képet kapjanak a mellrákkal diagnosztizáltak betegútjáról, kezelési tapasztalatairól és életminőségéről a kezelés alatt és azután. A kérdőívre adott válaszokból szeretnék feltárni a főbb nehézségeket a betegség felismerésével elinduló folyamatban, hogy ezek alapján a döntéshozókkal közösen dolgozhassanak a rendszer jobbításán.

Fotó: 123rf.comHazánkban az előző évtized alatt a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Emellett aggasztó tény, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő elhalálozás aránya 33%-kal meghaladta az uniós átlagot 2019-ben, ahol az emlőrák az egyik vezető, halálozásért felelős ráktípus a tüdő-, vastagbél-, és hasnyálmirigyrák mellett. 

Egy magas minőségű, országos lefedettségű betegút kialakításának elősegítése érdekében az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy átfogó kérdőívet állított össze a már emlődaganattal diagnosztizált betegek számára.

Magyarországon évente nyolc-kilencezer új beteget diagnosztizálnak emlőrákkal. A mellrák előfordulási tendenciái az idősebb (≥50 éves) nők körében összhangban vannak a nemzetközi megfigyelésekkel, így a szűrésre jogosult 45-65 év közötti korosztálynak mindenképp javasolt 2 évente szűrésre menni. Emellett az 50 éve alatti nőknél az emlőrák előfordulása közel 30%-kal nőtt az elmúlt egy évtizedben. A betegek beszámolói szerint a fiatalabb, szűrés alatti korosztályba tartozó nőknek sokszor az első vizsgálatig körülményes eljutniuk, nehezen kapnak vizsgálati időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy túl fiatalok a mellrákhoz. A korai felismerésnek óriási jelentősége van a betegség kezelésében. Többek között ezért is szeretnénk megérteni, mik azok a pontok a felismerés, diagnosztizálás és a kezelés során, amiken javítani lehetne.” – mondta el Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület alelnöke.

Általánosságban elmondható, hogy minél több kockázati tényezővel rendelkezik valaki és minél későbbi stádiumban kerül betegként diagnosztizálásra, annál rosszabb az életminősége, illetve túlélési esélyei. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban ez nem zárja ki a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Áttétes, másnéven metasztatikus emlőráknak nevezzük, mikor a daganat a test más részében kiújul, ami az emlőrákkal diagnosztizáltak akár kb. 20-30 %-nál előfordulhat. Bár az orvostudomány mai állása szerint az áttétes emlőrák nem gyógyítható, az utóbbi 20 évben rengeteg eredményes kutatás zajlott és zajlik napjainkban is a gyógyszeriparban, melynek eredményeképp lehetséges a hosszútávú – akár több évtizedes – túlélés is. A betegség kiújulásának kockázatát csökkentő terápiák alkalmazása a hazai kezelési gyakorlatban a betegek életminőségének megtartása mellett növelné a daganatmentes élet esélyét, lehetőséget jelentene a teljes gyógyulás valószínűségének növelésére.

Mindennél fontosabb, hogy az egészségmegőrzés területén a lehető legjobb lehetőségek álljanak rendelkezésre országos szinten a korai felismerést, diagnosztikát, gyógyszeres kezeléseket és rehabilitációt illetően. Olyan össztársadalmi együttműködésre van szükség, mely a demográfiai és gazdasági kérdéseket együtt kezeli a szociális és egyéni hatásokkal, és többszereplős párbeszédek útján komplex megoldási javaslatokat dolgoz ki a döntéshozók számára.


Az egyesület kérdőíve egy fontos lépés ebben a folyamatban. Minden kitöltő közvetlenül segít abban, hogy megértsük, milyen nehézségekkel szembesülnek az érintettek, és ezáltal minél átfogóbb képet kapjunk az emlőrákkal küzdők jelenlegi helyzetéről Magyarországon, a tapasztalataikról az első jelek felismerésétől a diagnosztizáláson keresztül a kezelésig és azután. Minden kitöltő esélyt ad arra, hogy javítani tudjunk az ő és más betegek helyzetén. A kérdőív kitöltése mindössze fél órát vesz igénybe, ami pedig életeket óvhat meg.

Minden érintett nőt arra buzdítanak, hogy osszák meg tapasztalataikat a kérdőív kitöltésével!

A kérdőív ezen a linken érthető el: https://forms.gle/Dy4HhWXcnMqzHQKj9 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hagyományos kínai orvoslás az allergiaszezonban

2026. június 15.

Szõlõmaggal, aloe verával és korallból kivont kalciummal a szénanátha ellen

Egyre növekszik a szénanátha ellen küzdõk között a természetes gyógymódok iránt érdeklõdõk száma. A hagyományos kínai orvoslásban (TCM) számos hatékony módszer ismert, mely már hazánkban is követõkre talált, így például az akupunktúra, a galagonya fogyasztása, a gyömbér-, az aloe vera- vagy a szõlõmag-kivonatot tartalmazó tea inhalálása.

A TCM alapelve, hogy a szervezet számára szükséges dolgokat mind meg lehet találni a természetben és a legjobb onnan felvenni, ennek megfelelõen a hagyományos kínai orvoslásban allergiaszezon esetén sem használnak szintetikus vitaminokat. A C vitamint - melynek bevitelével kedvezõ eredmény érhetõ el - például csipkebogyóból, gabonafélékbõl, kukoricából, búzából nyerik, de a galagonya gyümölcsöt is igen fontos C-vitamin forrásként tartják számon.

 

Mániáink

2026. június 14.

Rossz szokások vagy kényszeres cselekvések?

Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnõjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van...

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idõ óta elkísérik már. Amit azonban már "nevetséges szokásnak" szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

A folyadékpótlás fontos

2026. június 14.

A nyári hónapokban azonban folyadékigényünk megnövekszik, ezért különösen ügyeljünk arra, hogy sokat igyunk, és gyermekeink is elfogyasszák a megfelelõ napi mennyiséget.

 Nyári szabadságunk alatt végre elfelejthetjük kicsit a kötelezõ mindennapi rutint, pár napot együtt tölthetünk a családunkkal, utazhatunk, kirándulhatunk kedvünk szerint, próbálunk minél több idõt tölteni a szabadban. A gyerekek is egész nap játszhatnak, hiszen szünet van, itt a jó idõ. A nyaralás más veszélyeket is rejthet, hiszen utazásaink során az ismeretlen ételektõl, italoktól könnyen gyomorpanaszaink lehetnek, nem ritka a hasmenéses, hányásos tünet sem. Ilyenkor fokozottan figyeljünk arra, hogy megfelelõ mennyiségû folyadékot igyunk...