Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI

Érdekességek2024. április 17.

A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?

Fotó: pexels.comEgy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből.  A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.

Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével

A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása. 

Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához.

Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.

“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek” – mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék. 


Fotó: gettyimages.com

Számos fogászati alkalmazás létezik, amellyel a fogorvosok terveket készíthetnek és hatékonyan prezentálhatják azokat a pácienseknek. Ilyen többek között a Smilefy 4.0 applikáció is, ami mesterséges intelligenciával működő 3D mosolytervezési megoldást kínál, és amelyet már itthon is alkalmaznak.

A technológiával a fogászati szakemberek percek alatt könnyedén készíthetnek 3D mosolytervet, és a legmodernebb mesterséges intelligenciát kihasználva kezelési vizualizációt és 3D nyomtatásra kész maketteket, héjakat, kompozit koronákat és ideiglenes modelleket készíthetnek. Ez az innovatív megoldás újradefiniálja a fogászati esztétikát azáltal, hogy a 3D mosolytervezési folyamatot eddig nem látott pontossággal és a kiválasztott kezelési lehetőségek alapján történő alkalmazkodó képességgel automatizálja.

Intraorális szkenner és digitális fogyasztói élmény a fogászatban

A digitális fejlődés hatására a mosolytervezésen túl másfajta innovációk is megjelentek, amit már hazai és nemzetközi szinten is egyre több fogászat használ. Ilyen többek között az intraorális szkenner, azaz a digitális lenyomatvétel, ami a fogpótlások precíz kivitelezéséhez járul hozzá. Az Amerikai Egyesült Államokban a laboratóriumi esetek 33%-a intraorális vizsgálatból indul ki és az előrejelzések szerint a digitális lenyomatvétel fejlesztései hamarosan átalakítják a fogászati munkamódszereket – derül ki a Institute of Digital Dentistry cikkéből.

A digitális fogyasztói élmény más szektorban már alapvető, ilyen például egy online vásárlás is, de mit jelent ez a fogászatban? A páciensek egyre gyakrabban részesülnek digitális fogyasztói élményben, amikor is bevonódva a vizsgálat során röntgenfelvételeket, kezelési szimulációkat vagy akár az intraorális szkenner eredményeit láthatják.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.