Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI

Érdekességek2024. április 17.

A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?

Fotó: pexels.comEgy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből.  A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.

Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével

A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása. 

Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához.

Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.

“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek” – mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék. 


Fotó: gettyimages.com

Számos fogászati alkalmazás létezik, amellyel a fogorvosok terveket készíthetnek és hatékonyan prezentálhatják azokat a pácienseknek. Ilyen többek között a Smilefy 4.0 applikáció is, ami mesterséges intelligenciával működő 3D mosolytervezési megoldást kínál, és amelyet már itthon is alkalmaznak.

A technológiával a fogászati szakemberek percek alatt könnyedén készíthetnek 3D mosolytervet, és a legmodernebb mesterséges intelligenciát kihasználva kezelési vizualizációt és 3D nyomtatásra kész maketteket, héjakat, kompozit koronákat és ideiglenes modelleket készíthetnek. Ez az innovatív megoldás újradefiniálja a fogászati esztétikát azáltal, hogy a 3D mosolytervezési folyamatot eddig nem látott pontossággal és a kiválasztott kezelési lehetőségek alapján történő alkalmazkodó képességgel automatizálja.

Intraorális szkenner és digitális fogyasztói élmény a fogászatban

A digitális fejlődés hatására a mosolytervezésen túl másfajta innovációk is megjelentek, amit már hazai és nemzetközi szinten is egyre több fogászat használ. Ilyen többek között az intraorális szkenner, azaz a digitális lenyomatvétel, ami a fogpótlások precíz kivitelezéséhez járul hozzá. Az Amerikai Egyesült Államokban a laboratóriumi esetek 33%-a intraorális vizsgálatból indul ki és az előrejelzések szerint a digitális lenyomatvétel fejlesztései hamarosan átalakítják a fogászati munkamódszereket – derül ki a Institute of Digital Dentistry cikkéből.

A digitális fogyasztói élmény más szektorban már alapvető, ilyen például egy online vásárlás is, de mit jelent ez a fogászatban? A páciensek egyre gyakrabban részesülnek digitális fogyasztói élményben, amikor is bevonódva a vizsgálat során röntgenfelvételeket, kezelési szimulációkat vagy akár az intraorális szkenner eredményeit láthatják.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.