Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mivel játszik az 1 éves gyerek?

Érdekességek2018. április 18.

Szülőként még nekünk is fejtörést okozhat, hogy milyen játéknak örülne gyermekünk, de az első születésnap környékén a rokonok, ismerősök is gyakran tőlünk várnak javaslatot arra, hogy mivel lepjék meg csemeténket. Összeállításunkban bemutatjuk, hogy milyen játékokat érdemes beszerezni, melyek azok a tevékenységek, amik ebben az életkorban már hosszabb időre is lekötik az 1 év körüli gyermekek figyelmét.

A gyermek látványos fejlődésen megy keresztül születésétől egy éves koráig. Az evésre és alvásra koncentráló csecsemő fokozatosan egyre érdeklődőbbé válik a külvilág iránt: mosolyog, ha meglátja az arcunkat, felfigyel az érdekes hangokra, a színes tárgyak is vonzzák a tekintetét. Megtanulja a tárgyakat a kezében fogni, egyik kezéből a másikba átadni, szájába venni. A hasra fordulás után már csak egy lépés, hogy a kúszó-mászó csöppség az egész lakást birtokba vegye és felfedezze. Egy éves kora körül pedig a járás elsajátításával további lehetőségek – és felfedezésre váró polcok, szekrények – nyílnak meg előtte.

Ezerszer ismételt mozdulatok

Az első születésnaphoz közeledve a gyerekek ebben az életkorban nagyon élvezik és fontos tanulási folyamat, ha a dolgok ismétlődését láthatják és így megérthetik az ok okozati összefüggéseket – magyarázza Licsár Szilvia pedagógus. Erről szól a kockákból torony építése, majd ledöntése, a tárgyak dobozokba történő eltüntetése, majd megtalálása és ezért is okoz örömet, ha a hangszereken bizonyos billentyűk lenyomása hangot ad.


Fog, kérdez és rámutat

Nagyjából fél és egy éves kor között a kicsi kezd rámutatni dolgokra, amivel egyrészt azt is kifejezi, ha valamit szeretne elkérni, másrészt a „mi ez?” kérdést is helyettesíti, vagyis a beszédfejlődésben is segíthetjük, ha ilyenkor megnevezzük a tárgyat, amire mutat. Egy másik jellegzetessége ennek az időszaknak, hogy ilyenkor alakul ki a mutatóujj és a hüvelykujj összeérintésével történő fogás is. Ennek gyakorlásához ideális a különböző húzható játékok fogása, vagy a nagyobb fogóval ellátott puzzle és a könyvek lapozgatása.

Milyen? Mekkora? Hogyan működik?

Egy éves kora körül a kicsi egyre inkább érdeklődik a dolgok működése iránt, így ebben a korban válik érdekessé a formabedobó doboz, a gyűrűpiramis vagy az egymásba illeszthető poharas játékok. A formák, alakzatok közti eltérés és hasonlóság és a méretek közti különbségeket gyakorolja akkor is, ha a gyűrűket és poharakat egymásra illeszti, vagy ha a játékautóba utasokat ültet. Ebben az időszakban válnak népszerűvé a töltögetős játékok is. Legyen az víz, homok vagy bármi, a háztartásban fellelhető tárgy, a gyerekek az üreset megtöltik, a telit kipakolják, majd tetszés szerint átrendezik. A fogása is sokat fejlődik ennek köszönhetően, így folyamatosan áttérhetünk a vékony – fogó nélküli – kirakós játékokra.

Beszéd- és mozgásfejlődés

A gyerekek fejlődési üteme eltérő, de nagyjából egy éves koruk körül megteszik az első önálló lépéseket. Az egyensúly és a koordináció fejlődésével aztán egyre magabiztosabbá válnak, futkároznak, lépcsőket másznak meg. Ilyenkor is népszerűek a séta közben húzható játékok, de örömmel futkároznak labda után, élvezettel követik a felhúzhatós játékokat is. A mozgásával együtt a beszéde is fejlődik, ha a környezetünk számára nem is mindig egyértelmű, de szülőként mi már tudjuk, hogy melyik általa használt kifejezés mit jelent. Szívesen „beszélget” családtagokkal játéktelefonon, vagy adja a hangját játékbabák, plüssállatok párbeszédéhez.

Önálló felfedezés és utánzás

A gyerekek a játékon és a velünk való interakciókon keresztül tanulnak, ismerkednek a környezetükkel. Kezdetben sokkal több szót megért, mint amennyit használ, játék és minden közös tevékenység közben beszélgessünk vele sokat. Ebben a korban még mindig mi vagyunk számára a legjobb játszótárs, utánzással sok mindent tőlünk le el. Érdemes azonban a játékot az ő képzeletükre bízni. A kreativitásukat azzal tudjuk leginkább segíteni, ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a dolgokat a mi elképzelésünk szerint, csakis rendeltetésszerűen használja. Adjunk a kezébe számára biztonsággal használható játékokat, tárgyakat és várjunk, hogy ő maga találja ki, mihez kezdhet vele.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.