Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mivel foglalkozik a nőgyógyászati endokrinológia?

Érdekességek2023. február 24.

A nőgyógyászat és az endokrinológia két különálló területe az orvostudománynak, ám vannak olyan állapotok, amikor e két szakterület összefonódik, így ma már léteznek olyan orvosok is, akik a nőgyógyászati endokrinológia területében mélyedtek el. Erről bővebben dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológus szakembere beszélt.

Fotó: 123rf.comVan, hogy mindkettőre egyszerre szükség van 

A hormonális folyamatok átszövik szinte az egész szervezet működését, így igen gyakran beleszólnak a női nemi funkciókba is.  A terhesség, a klimax, a menstruáció mind olyan folyamatok, melyek a nőgyógyász szakterületét képezik, de bizony ahhoz, hogy teljes egészében megérthessük – és ezáltal orvosolhassuk is – őket, az endokrinológus orvos véleményére is szükségünk lesz.

A nőgyógyászati endokrinológia fő területei

Vetélés, meddőség: ahogyan a terhesség, úgy a vetélés is erőteljes hormonális háttérrel rendelkezik. Nem csak az elégtelen tápanyagellátottság, hanem az ösztrogén szint eltolódása, de ugyanígy, a progeszteron nem megfelelő koncentrációja is vezethet ide. Meddőséget, vetélést okozhatnak még a többek között a kezeletlen pajzsmirigyzavarok, a prolaktin magas szintje, valamint a PCOS és az inzulinrezisztencia is. Természetesen a kóros állapotokat nem csupán a pozitív tesztig, hanem a terhesség során is kezelni kell (akár gyógyszeresen, akár életmódterápiával).

Klimax: a menstruációs ciklus megszűnése, a klimax bekövetkezése is hormonális eredetű, és komoly változásokkal jár. Ennek köszönhető, hogy tüneteinek enyhítésében nem csak a nőgyógyász lehet segítségünkre, hanem a hormonháztartással is behatóbban foglalkozó endokrinológus is, aki hormonterápiával csökkentheti a menopauza okozta kellemetlen tüneteket (hőhullámok, izzadás, hangulatingadozások), valamint véd annak szövődményei ellen (pl. csontritkulás).

Ösztrogéndominancia: az állapot során az ösztrogén kerül túlsúlyba a progeszteronéval szemben (normál esetben egyensúlyban vannak). Az ösztrogéndominancia nem csak kellemetlen tüneteket (libidóhiány, hajhullás, migrén, ödéma, vetélés), hanem komolyabb betegségeket is okozhat (pl. mióma), ezért fontos mielőbbi kezelése- figyelmeztet dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológusa.

Hormonális elhízás: abban az esetben, ha normál étkezés mellett is folyamatos hízást tapasztal, esetleg számos diéta és mozgás árán sem tud lefogyni, akkor nagy valószínűséggel olyan hormonális betegség áll a háttérben, mely testsúlybeli változásokat is okoz – ez sajnos még jobban rontja a meglévő hormonális zavarokat és újabbakat indukál, így egy ördögi kör veheti kezdetét. 


Menstruációs zavarok: a nőgyógyászati rendelőkben az egyik leggyakoribb panasz a menstruációs zavar. Ennek hátterében lehetnek fizikai elváltozások, pszichés problémák, illetve hormonális zavarok is. A panasz megnyilvánulhat túl hosszú, illetve túl rövid menstruációban, valamint az átlagosnál több/kevesebb menstruációs vér meglétében. Hátterében gyakran pajzsmirigyzavar, PCOS, (korai) menopauza, magas prolaktinszint, D-vitamin hiánya, illetve ösztrogéndominancia áll.

Fotó: 123rf.com

Mely tünetek esetén érdemes nőgyógyászati endokrinológia után nézni

Abban az esetben, ha az alábbi tüneteket észleli magán, mindenképpen érdemes olyan szakembert keresnie, aki ezzel az összetett szakterülettel foglalkozik:


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.