Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mivel foglalkozik a nőgyógyászati endokrinológia?

Érdekességek2023. február 24.

A nőgyógyászat és az endokrinológia két különálló területe az orvostudománynak, ám vannak olyan állapotok, amikor e két szakterület összefonódik, így ma már léteznek olyan orvosok is, akik a nőgyógyászati endokrinológia területében mélyedtek el. Erről bővebben dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológus szakembere beszélt.

Fotó: 123rf.comVan, hogy mindkettőre egyszerre szükség van 

A hormonális folyamatok átszövik szinte az egész szervezet működését, így igen gyakran beleszólnak a női nemi funkciókba is.  A terhesség, a klimax, a menstruáció mind olyan folyamatok, melyek a nőgyógyász szakterületét képezik, de bizony ahhoz, hogy teljes egészében megérthessük – és ezáltal orvosolhassuk is – őket, az endokrinológus orvos véleményére is szükségünk lesz.

A nőgyógyászati endokrinológia fő területei

Vetélés, meddőség: ahogyan a terhesség, úgy a vetélés is erőteljes hormonális háttérrel rendelkezik. Nem csak az elégtelen tápanyagellátottság, hanem az ösztrogén szint eltolódása, de ugyanígy, a progeszteron nem megfelelő koncentrációja is vezethet ide. Meddőséget, vetélést okozhatnak még a többek között a kezeletlen pajzsmirigyzavarok, a prolaktin magas szintje, valamint a PCOS és az inzulinrezisztencia is. Természetesen a kóros állapotokat nem csupán a pozitív tesztig, hanem a terhesség során is kezelni kell (akár gyógyszeresen, akár életmódterápiával).

Klimax: a menstruációs ciklus megszűnése, a klimax bekövetkezése is hormonális eredetű, és komoly változásokkal jár. Ennek köszönhető, hogy tüneteinek enyhítésében nem csak a nőgyógyász lehet segítségünkre, hanem a hormonháztartással is behatóbban foglalkozó endokrinológus is, aki hormonterápiával csökkentheti a menopauza okozta kellemetlen tüneteket (hőhullámok, izzadás, hangulatingadozások), valamint véd annak szövődményei ellen (pl. csontritkulás).

Ösztrogéndominancia: az állapot során az ösztrogén kerül túlsúlyba a progeszteronéval szemben (normál esetben egyensúlyban vannak). Az ösztrogéndominancia nem csak kellemetlen tüneteket (libidóhiány, hajhullás, migrén, ödéma, vetélés), hanem komolyabb betegségeket is okozhat (pl. mióma), ezért fontos mielőbbi kezelése- figyelmeztet dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológusa.

Hormonális elhízás: abban az esetben, ha normál étkezés mellett is folyamatos hízást tapasztal, esetleg számos diéta és mozgás árán sem tud lefogyni, akkor nagy valószínűséggel olyan hormonális betegség áll a háttérben, mely testsúlybeli változásokat is okoz – ez sajnos még jobban rontja a meglévő hormonális zavarokat és újabbakat indukál, így egy ördögi kör veheti kezdetét. 


Menstruációs zavarok: a nőgyógyászati rendelőkben az egyik leggyakoribb panasz a menstruációs zavar. Ennek hátterében lehetnek fizikai elváltozások, pszichés problémák, illetve hormonális zavarok is. A panasz megnyilvánulhat túl hosszú, illetve túl rövid menstruációban, valamint az átlagosnál több/kevesebb menstruációs vér meglétében. Hátterében gyakran pajzsmirigyzavar, PCOS, (korai) menopauza, magas prolaktinszint, D-vitamin hiánya, illetve ösztrogéndominancia áll.

Fotó: 123rf.com

Mely tünetek esetén érdemes nőgyógyászati endokrinológia után nézni

Abban az esetben, ha az alábbi tüneteket észleli magán, mindenképpen érdemes olyan szakembert keresnie, aki ezzel az összetett szakterülettel foglalkozik:


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.