Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mivel foglalkozik a nőgyógyászati endokrinológia?

Érdekességek2023. február 24.

A nőgyógyászat és az endokrinológia két különálló területe az orvostudománynak, ám vannak olyan állapotok, amikor e két szakterület összefonódik, így ma már léteznek olyan orvosok is, akik a nőgyógyászati endokrinológia területében mélyedtek el. Erről bővebben dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológus szakembere beszélt.

Fotó: 123rf.comVan, hogy mindkettőre egyszerre szükség van 

A hormonális folyamatok átszövik szinte az egész szervezet működését, így igen gyakran beleszólnak a női nemi funkciókba is.  A terhesség, a klimax, a menstruáció mind olyan folyamatok, melyek a nőgyógyász szakterületét képezik, de bizony ahhoz, hogy teljes egészében megérthessük – és ezáltal orvosolhassuk is – őket, az endokrinológus orvos véleményére is szükségünk lesz.

A nőgyógyászati endokrinológia fő területei

Vetélés, meddőség: ahogyan a terhesség, úgy a vetélés is erőteljes hormonális háttérrel rendelkezik. Nem csak az elégtelen tápanyagellátottság, hanem az ösztrogén szint eltolódása, de ugyanígy, a progeszteron nem megfelelő koncentrációja is vezethet ide. Meddőséget, vetélést okozhatnak még a többek között a kezeletlen pajzsmirigyzavarok, a prolaktin magas szintje, valamint a PCOS és az inzulinrezisztencia is. Természetesen a kóros állapotokat nem csupán a pozitív tesztig, hanem a terhesség során is kezelni kell (akár gyógyszeresen, akár életmódterápiával).

Klimax: a menstruációs ciklus megszűnése, a klimax bekövetkezése is hormonális eredetű, és komoly változásokkal jár. Ennek köszönhető, hogy tüneteinek enyhítésében nem csak a nőgyógyász lehet segítségünkre, hanem a hormonháztartással is behatóbban foglalkozó endokrinológus is, aki hormonterápiával csökkentheti a menopauza okozta kellemetlen tüneteket (hőhullámok, izzadás, hangulatingadozások), valamint véd annak szövődményei ellen (pl. csontritkulás).

Ösztrogéndominancia: az állapot során az ösztrogén kerül túlsúlyba a progeszteronéval szemben (normál esetben egyensúlyban vannak). Az ösztrogéndominancia nem csak kellemetlen tüneteket (libidóhiány, hajhullás, migrén, ödéma, vetélés), hanem komolyabb betegségeket is okozhat (pl. mióma), ezért fontos mielőbbi kezelése- figyelmeztet dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológusa.

Hormonális elhízás: abban az esetben, ha normál étkezés mellett is folyamatos hízást tapasztal, esetleg számos diéta és mozgás árán sem tud lefogyni, akkor nagy valószínűséggel olyan hormonális betegség áll a háttérben, mely testsúlybeli változásokat is okoz – ez sajnos még jobban rontja a meglévő hormonális zavarokat és újabbakat indukál, így egy ördögi kör veheti kezdetét. 


Menstruációs zavarok: a nőgyógyászati rendelőkben az egyik leggyakoribb panasz a menstruációs zavar. Ennek hátterében lehetnek fizikai elváltozások, pszichés problémák, illetve hormonális zavarok is. A panasz megnyilvánulhat túl hosszú, illetve túl rövid menstruációban, valamint az átlagosnál több/kevesebb menstruációs vér meglétében. Hátterében gyakran pajzsmirigyzavar, PCOS, (korai) menopauza, magas prolaktinszint, D-vitamin hiánya, illetve ösztrogéndominancia áll.

Fotó: 123rf.com

Mely tünetek esetén érdemes nőgyógyászati endokrinológia után nézni

Abban az esetben, ha az alábbi tüneteket észleli magán, mindenképpen érdemes olyan szakembert keresnie, aki ezzel az összetett szakterülettel foglalkozik:


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.