2025. július 18.
A méhmióma egy döntően jóindulatú szövetburjánzás a méhben és annak környékén, amelynek ahhoz, hogy növekedni tudjon, ösztrogénre van szüksége. Ezért tehát a menopauza után, amikor az ösztrogénszint visszaesik, jelentősen csökken a mióma kialakulásának, növekedésének esélye is. Néhány esetben azonban nem ez történik, hanem a mióma továbbra is jelen van és tüneteket is okoz. Mi lehet ennek az oka, mit lehet tenni, kell-e aggódni a jelenség miatt? Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyásza, sebész válaszolt meg a kérdéseket.
Mi lehet az oka annak, ha a mióma a menopauza után is tüneteket okoz?
A menopauza után az az általános megfigyelés, hogy akik korábban mióma, miómák okozta panaszokkal bajlódtak, rendszerint jobban lesznek. Ez azonban nem minden esetben van így.
– Előfordul, hogy épp a perimenopauza vagy menopauza alatt alkalmazott hormonpótló terápia az, amely a progeszteron és ösztrogén pótlással fenntartja azt az állapotot, ami miatt a mióma gondot tud okozni. A tünetek változatosak lehetnek, ahogyan a mióma mérete és száma is. Az almamag méretűtől a grapefruit nagyságúig, az egyetlen darabtól a több miómáig számos variációban felfedezhetünk ilyen képleteket. Éppen ezért a panaszok is sokrétűek:
– erős menstruációs vérzés (ha még van menstruáció a perimenopauzában),
– köztes vérzés vagy menopauza utáni vérzés,
– szex közben érzett fájdalom,
– puffadás,
– hátfájás (ha a mióma a méh hátsó részén jelentkezik, nekinyomódhat a hát alsó szakaszán lévő izmoknak és idegeknek),
– székelési, vizelési fájdalom, székrekedés, hólyag kiürítésének nehézsége (ugyanis a méh külső falán elhelyezkedő miómák nyomhatják a hólyagot, a végbelet és az idegeket).
A tünetek lehet enyhék, de akár olyan erőteljesek is, hogy nem csak a nappali közérzetet, de az éjszakai alvást is megnehezíthetik. Nagyon ritka esetben az is előfordulhat, hogy a mióma daganatos sejteket is tartalmaz.
2025. július 17.
A fehérjediéta több szinten is hozzájárul az anyagcsere fokozásához, a zsírégetés elősegítéséhez és az izomméret megtartásához, miközben pozitív hatással van az energiaszintre és a bőr egészségére. De felmerül a dilemma: a cél, az egészséges és tartós fogyás érdekében a növényi vagy az állati fehérje fogyasztását részesítsük előnyben?
Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük arról, miért olyan hatékony a fehérjediéta és vajon a növényi, vagy az állati fehérje segíti jobban a fogyást?
„A fehérjediétának számos előnye van a népszerű divatdiétákkal szemben: fokozza az anyagcserét, mivel a fehérjék lebontása több energiát igényel, mint a szénhidrátoké vagy a zsíroké. Ez a magasabb termikus hatás elősegíti a kalóriák gyorsabb elégetését, ami a testsúlycsökkenést és a zsírvesztést támogathatja – feltéve, hogy a bélflóra és az enzimháztartás megfelelően működik. Kalóriadeficitben a szervezet hajlamos az energiáért az izomszövet lebontásához folyamodni. A megfelelő fehérjebevitel azonban biztosítja az izmok építőelemeit (aminosavakat), segítve így az izomtömeg megőrzését és elősegítve az előnyösebb, tónusosabb testkép kialakulását. A fehérje lassúbb emésztése miatt hosszabb teltségérzetet biztosít és stabilabb energiaszintet eredményez. Emellett nélkülözhetetlen a kollagén és elasztin termelésében, melyek a bőr rugalmasságát, szilárdságát és regenerációját támogatják, így segítve a bőr fiatalos megjelenésének elérését vagy fenntartását.”
Tehát a fogyókúra során a fehérjebevitel kulcsszerepet játszik. Az azonban, hogy az állati vagy a növényi fehérje segíti jobban a fogyást, nagyban függ az étrend többi részétől, az egyéni igényektől és a fehérjeforrás minőségétől.
„Míg az állati fehérjék általában teljes aminosav-profillal és magas biológiai értékkel rendelkeznek, addig a növényi fehérjék előnyei a rost és az antioxidáns tartalomban nyilvánulnak meg. Az egészséges étrend szempontjából a legjobb megoldás az egyensúly fenntartása és a különböző fehérjeforrások kombinálása, hogy mind az esszenciális aminosavak, mind a további tápanyagok optimálisan biztosítva legyenek.” – folytatja Goda Gábor.
2025. július 17.
Amikor a gyógyszer a családdal együtt utazik
Az utazás
Milyen gyógyszerekre lehet szükség, és hogyan érdemes kiválasztani, hogy melyik gyógyszer utazzon?
Az úti patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy ki(k)nél milyen panaszok orvoslására lehet szükség.
Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed az utazó.
Az úti patika tehát egy személyre vagy családra szabott gyógyszereket, kötszereket és egyéb patikaszereket tartalmazó csomag. Az úti patikának praktikusnak, kis helyen elférőnek, ugyanakkor az esetlegesen felmerülő problémákra „elsősegélyt” nyújtónak kell lennie. Összeállításánál az úti célt is figyelembe kell venni; mert pl. egy trópusi szigetre utazáskor valószínűbb az akut hasmenés, mint egy szomszédos országban való nyaraláskor. Kanyargós utakon való buszos kiránduláskor gyakori panasz az utazási betegség. Hegyi túrák alkalmával fokozott a kockázata a rándulásoknak, ficamoknak, bőrsérüléseknek. vízparton gyakoribbak lehetnek a rovarcsípések.
Vannak olyan panaszok is, amelyek bárhol és bármikor felléphetnek; így a láz és a fájdalom. A fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer tehát kötelező kelléke az úti patikának. Érdemes olyan gyógyszerek mellett dönteni, amelyek akár az egész család számára megoldást kínálhatnak adott probléma esetén, és „kompatibilisek” a nyaralással járó esetleges meleggel. Lehetőség szerint kerülendők a hűtőben tárolandó gyógyszerek, a magasabb hőmérsékleten megolvadó kúpok. A tablettákénál problémásabb lehet a folyadékok, kenőcsök szállítása.
Tény, hogy az epegörcsökkel társuló epekövesség kezelése elsősorban sebészi feladat, és a hosszú távú terápia alapja a köves epehólyag eltávolítása. Ez a fajta műtét a fejlett országokban napjainkban a leggyakoribb hasi műtétnek számít.
