Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől függ a kávé íze?

Érdekességek2022. szeptember 01.

A fotó forrása: I love coffee / Shutterstock.comAmikor a kávét említjük, első körben legtöbben a forró fekete italra gondolunk - második körben pedig talán egy cappuccinóra, egy lattéra, egy erős presszóra, attól függően, hogy szoktuk inni. Mindenki másképp szereti a kávét, ezért nem tudjuk egy kalap alá venni az összeset. Nagyon eltérőek lehetnek az egyes kávétípusok, és az, hogy milyen az adott kávé, sok mindentől függ: a kávészemek minőségétől kezdve a pörkölésen át az ízesítésig.  

Nem egyformák a kávébabok

Tudjuk, hogy a kávé alapja a kávébab, ez azonban nem csak egyféle lehet. Kávét konkrétan kettő fajtából készítünk, az arabicából és a robustából. Emellett azonban nem mindegy az sem, hogy hol termett az adott kávé, de az is gyakori, hogy keverik a különböző típusokat a jobb íz érdekében. Már maguk a kávészemek is nagyon eltérőek lehetnek tehát, ami eltérő eredményt is jelent. Egy sokszínű kávé webáruház kínálatában többfélét is megtalálhatunk.

A pörkölés fontossága

A következő lépés, ami nagyon meghatározza a kávé által nyújtott ízélményt, az a pörkölés. Pörkölni ugyanis többféleképpen lehet abból a szempontból, hogy lehet változtatni a pörkölés idejét, hőfokát, a nyomást. Ennek megfelelően a kávé lehet végül füstösebb, citrusosabb, eltérő is hatásokat lehet elérni a folyamat változtatásával.

Te hogy szereted?

Mindemellett azt is számításba kell venni, hogy milyen módon készítjük a kávét. Nem mindegy, hogy egy klasszik kotyogósban főzzük le, esetleg a french press technikát alkalmazzuk, vagy egy profibb kávégéppel rendelkezünk. Aztán ott van az ízesítés kérdése: miből mennyit teszünk bele.


Így fordulhat elő, hogy minden kávéval más és más eredményt érünk el. A kávé ezért inkább gyűjtőfogalomnak tekinthető, ami mindenkinek egy kicsit mást jelent. Az azonban biztos, hogy a különböző alapanyagok nagymértékben befolyásolják a végső ízt, ezért érdemes kísérletezni, hogy megtaláljuk, melyik a számunkra abszolút legjobb kávé. Nem kizárt, hogy meglepődünk a végeredményen, és olyan kávékat kóstolhatunk, amiről nem is tudtuk, hogy léteznek!

A fotó forrása:
I love coffee / Shutterstock.com

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.