Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tennél, ha nem félnél?

Érdekességek2021. október 27.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A félelem legtöbbször bénítóan hat ránk. Meggátol a továbblépésben, az álmaink elérésében, a sikeres változásban. A félelmünk tárgyával való szembenézés azonban idővel elkerülhetetlenné válik. Az élet ugyanis addig-addig ütköztet azzal, ami félelmet ébreszt bennünk, míg egyszer kénytelenné nem válunk felvállalnia vele való megküzdést.   

ÉNVÉDŐ MECHANIZMUSOK
Természetes, hogy az, amit nem ismerünk, félelemmel tölt el. Az olyan helyzetek, melyekkel kapcsolatban nem rendelkezünk közvetlen vagy közvetett tapasztalattal, óvatosságra intenek, hiszen potenciális veszélyforrást jelenthetnek ránk nézve.

Manapság ez a fajta veszély elsősorban nem a testi épségünket, vagy az életünket fenyegeti, sokkal inkább az önbecsülésünk kapcsán okozhat sérüléseket.

A kudarc, a próbálkozást követő csúfos bukás az ego-t, az ént veszélyeztetik, ezért aztán hajlamosak vagyunk bármit megtenni – tudatos vagy tudattalan módon – annak érdekében, hogy elhárítsuk a sérülés lehetőségét.

Elkerüljük az új, vagy ismeretlen helyzeteket, nem vállaljuk fel a hibázás lehetőségét.
A „de mi lesz akkor, ha nem sikerül”, vagy az „és, ha nem leszek jó benne” kételyek mindannyiunkban ott élnek. A kérdés csak az, engedjük-e, hogy átvegyék az irányítást a döntéseink felett.

A bennünk élő bizonytalanság akadályát jelentheti annak, hogy nagy lendületet véve nekifussunk ismeretlen helyzeteknek. Új ismeretet azonban csak új tapasztalások révén szerezhetünk. A tanulás folyamata során pedig meg kell engednünk magunknak a hibázás lehetőségét.

A BIZTONSÁG SZEREPE
A félelem természetes reakció, a kihívások kerülése, vagy a kudarc lehetőségének fel nem vállalása azonban hosszú távon nem kifizetődő stratégiák. A kudarckerülő magatartás elszigetelhet embertársainktól, a sikerélmény hiánya pedig negatívan hathat az önbecsülésünk szintjére.

Mivel félelmet csak az ébreszt bennünk, amivel kapcsolatban a biztonságérzetünk nem biztosított, amint képessé válunk felismerni, megérteni és megteremteni ez utóbbi feltételeit, a félelem kihívássá válik, mely mögött márott rejtőzik a sikerélmény átélésének lehetősége.
A védekezés természetes reakció a fájdalommal, a veszteséggel, a kudarccal szemben. Abba a világba azonban, ahová börtönként zár minket, nem juthat be a jó sem.

Sokan vágyunk a változásra, ugyanakkor tartunk is tőle.

Változni, változtatni önmagunkon vagy az életünkön annyi, mint kilépni a komfortzónánkból.
A korábbiakban megszokotthoz képest eltérő módon kell szemlélnünk a világot. Másképp kell cselekednünk, reagálnunk adott helyzetben. Más módon kell élnünk az életünket,ez pedig – legalábbis míg meg nem tesszük az első lépéseket - bizony tűnhet félelmetesnek.
Ahhoz, hogy elindulhassunk a változás útján, szembe kell néznünk a félelmeinkkel, s fel kell tárnunk a megküzdést segítő – olykor rejtett – erőforrásainkat.


A FEJLŐDÉS ÚTJÁN
A változás egy folyamat. A környezetünk csak akkor fog változni, ha mi magunk változunk, ehhez azonban túl kell lépnünk a félelmeinken.

Sokan követjük a következő stratégiákat: menekülünk, bezárkózunk, védekezünk. Meggyőzzük magunkat önnön tehetetlenségünk érvényességéről. Csakhogy a falakat, melyek elzárnak bennünket a siker átélésének lehetőségétől mi emeljük magunk köré, így lebontani, a védelmi pajzson lyukat ütni is csak mi tudunk.

A félelmet meg kell élni. Ki kell mondani. Szembe kell vele nézni. A bukás lehetőségét fel kell vállalni. Az alapos felkészülés azonban segíthet minimalizálni a kockázatot.
Ne feledjük, bárhogyan alakuljanak is a dolgok, minden történetből tanulhatunk valamit önmagunkról, másokról, vagy az adott probléma természetéről. Leginkább azt, hogy a fejlődés érdekében folyamatosan haladnunk kell előre, mindig új, ismeretlen, olykor félelmetesnek tűnő helyzetekkel farkasszemet nézve.

Mitől tartasz a leginkább?
Mi teszi félelmetessé?
Mi a legrosszabb, ami történhet?
Mi növelné a biztonságérzetedet?
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.