Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehetünk szívünk védelmében?

Érdekességek2020. július 04.

Fotó: gettyimages.com

A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakrabban elkerülhetők, ha – az eddigiekkel szemben – helyes életmódbeli és táplálkozási szokásokat sajátítunk el. Egyszerű lépések megtétele is hatásos lehet a kockázati tényezők elkerülésére, szívünk védelmében. 

Több tényező segíti elő a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését. Egyes típusainak előfordulását olyan adott rizikófaktorok határozzák meg, mint az örökletesség, a nemi hovatartozás (a nők a menopauza után kevésbé védettek e betegségekkel szemben) vagy az életkor (40 év fölött emelkedik a szívproblémák kockázata). Ezzel szemben más szívbetegségfajták kialakulásának esélye befolyásolható különböző módokon, pl. az életmód megváltoztatásával. Így rajtunk áll, hogy lépéseket tegyünk a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, a stressz ellen…

Egy nagyszabású nemzetközi vizsgálat szerint, amelyet 52 országban folytattak, az elegendő mennyiségű zöldség-gyümölcs fogyasztás, a rendszeres fizikai aktivitás és a dohányzás elhagyása 80%-kal csökkenti a szívinfarktus kockázatát! 

Változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás

A zöldségek-gyümölcsök vitaminokat és antioxidánsokat, a keményítőtartalmú élelmiszerek rostokat, a zsíros halak (pisztráng, lazac, szardínia…) és az olajos magvak ómega-3 zsírsavat, az olíva-, repce-, kukoricaolaj és a dió ómega-9 zsírsavat tartalmaz – ajánlott összetevői étrendünknek, mert hozzájárulnak szívünk egészségének megtartásához. A többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az ómega-3 és az ómega-9, ugyanis szív- és érrendszert védő hatásúak.


Fotó: 123rf.com

Ezzel szemben a túl zsíros, cukros és sós táplálékok elősegítik a diabétesz kialakulását, amelynek következtében a magas vércukorszint hozzájárul a vér áramlását akadályozó, zsíros plakkok képződéséhez az érfalon. Ezek az egészségetlen élelmiszerek eredményezhetnek még magas koleszterinszintet, elhízást és magas vérnyomást, amelyek nagy ellenségei a szív- és érrendszernek.

Jó tanácsok

Mindamellett szívünk egészsége szempontjából nincs szükség szigorú diétás étrendre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleménye szerint elég naponta elfogyasztani legalább 5 gyümölcsöt és zöldséget, korlátozni a sóbevitelt (naponta maximum 1 kávéskanálnyira) és leszorítani a zsíros, cukros és ultrafeldolgozott élelmiszerek (pl. készételek, konzervek, porlevesek, tartósított ételek stb.) fogyasztását, lehetőleg nullára.

Megjegyzendő

Egy 2019-ben készült francia tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek arányának minden egyes, 10%-os növekedése a napi étrendben összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának 12%-os emelkedésével.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.