Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehetünk a szemünket veszélyeztető környezeti hatások ellen?

Érdekességek2026. március 31.

A modern életmódunkkal járó napi intenzív monitor- és képernyő-használat, illetve az UV-sugárzás és a környezetszennyezés egyaránt megterhelik és károsíthatják a szemet. Mégis nagyon keveset teszünk szemünk egészségéért, pedig a preventív lépések sok esetben hatékonyan megelőznék az egyre fiatalabb korban jelentkező komolyabb szemproblémákat. Cikkünkben összegyűjtöttük a szemünket érő káros hatásokat és megoldásokat kínálunk az ezekkel szembeni védekezésre. 

Fotó: wirestock | www.freepik.comA modern kor új jelensége a számítógépes látás szindróma, amely a hosszú ideig tartó monitorhasználat következtében alakul ki. Az egész nap képernyő előtt dolgozó felnőttek különösen ki vannak téve ennek az állapotnak. Gyakori tünetei közé tartozik a szemszárazság, irritáció, illetve a homályos látás. A problémát több tényező okozhatja, például a tartós fókuszálás, a nem megfelelő képernyő-beállítás vagy az, hogy a monitor előtt jelentősen csökken a percenkénti pislogások száma. A megelőzés alapja a munkaállomás ergonomikus kialakítása: a monitor legyen karnyújtásnyi távolságra, felső éle pedig szemmagasság alatt. Fontos a rendszeres szünetek beiktatása, például a 20-20-20 szabály betartása is sokat segíthet (minden 20 percben nézzen el 20 méterre egy pontra 20 másodpercig), valamint a megfelelő világítás biztosítása, amely csökkenti a tükröződést és a szem terhelését. 

A képernyők által kibocsájtott kék fény rövid hullámhosszúságú (400-500 nm) fotonjai a szemben olyan fotokémiai reakciókat idézhetnek elő, amelyek szemfelszíni és retinakárosodásokkal köthetők össze, és amelyek szemszárazságot, szürkehályogot, zöldhályogot vagy akár diabéteszes retinopátiát okozhatnak. A kék fénnyel szemben van lehetőség védekezni, léteznek erre a célra speciális szűrő szemüveglencsék, amelyeknek a használata fontos lehet ezen károsodások megelőzésében. 


Kevesen tudják, hogy a szem természetes „szűrőrendszere”, amely a retinára jutó ultraibolya (UV) sugarak nagy részét kiszűri, kevésbé fejlett 9 évesnél fiatalabb korban, mint a későbbiekben. Vagyis, 9 éves kor alatt akár a szembe jutó UVA-sugárzás 5%-a is elérheti a retinát, majd ott szabad gyökök képződéséhez vezethet és biológiai károsodásokat okozhat. Ezért nagyon fontos megfelelő napszemüveggel védeni a szemet, már kis korban is. 

A mai gyermekek órákat töltenek naponta a képernyők előtt, amely nagyon megterheli és károsíthatja is a szemüket. Egy olaszországi vizsgálat során megállapították, hogy azoknál a 3-10 éveseknél, akik naponta több mint 30 percet töltöttek videójátékokkal, rosszabb volt a térlátás, gyakoribbak voltak a fénytörési hibák és a szemfáradtság, mint a kortársaiknál, akik ennél kevesebbet játszottak a gépen. A képernyőidő növekedése (a genetikai okok mellett) jelentősen növelte a tinik körében is a rövidlátás megjelenését. Fontos, hogy a már egyre kisebb korban kezdődő képernyőidőt szabályozzuk, korlátozzuk, illetve figyeljünk oda arra, hogy rendszeres időközönként szakítsák meg a gyerekek a képernyő nézését, pislogjanak, esetleg nedvesítsék meg a szemünket szemcseppekkel. 

A fenti praktikákon túl kiemelt szerephez juthat a szembarát táplálkozás, amellyel be tudjuk vinni a szervezetbe az egészséges látáshoz fontos tápanyagokat. A felmérések azonban azt mutatják, hogy a fejlett társadalmakban az emberek táplálkozása a szem számára fontos mikrotápanyagokban szegény. Mivel a szem különösen ki van téve a szabad gyökök okozta oxidatív károsodásnak, az antioxidáns hatású vegyületek – köztük például a C-vitamin, az E-vitamin, vagy a karotinoidok – különösen fontosak a látáshoz. A kék fény elleni védelemben is kiemelt szerepe van a szervezet antioxidánsokkal (karotinoidokkal, proantocianidinekkel) való ellátásának. Az elektronikus eszközhasználat szemfáradtsághoz, a szem alkalmazkodási (=akkomodációs) képességének romlásához vezet. A fekete áfonya kivonata (proantocianidin) bizonyítottan segít a szem alkalmazkodási képességét javítani. Átalakíthatjuk táplálkozásunkat úgy, hogy szemünknek jobban kedvezzünk, de élhetünk azzal a lehetőséggel is, hogy kiegészítő jelleggel kifejezetten a szem igényeire kialakított szemvitaminokat szedjünk, amelyek elősegíthetik a káros hatások mérséklését és szemünk egészségének támogatását. 

Az új Optirex Plus szemvitamin termékcsalád egyedi összetételével komplex támogatást nyújt szemünk egészségének: 

A mai modern életmódunkkal járó magas szemterhelés kihívására a válasz az Optirex Plus szemvitamin termékcsalád. Érdemes ezért családi házipatikánkba beszerezni és kipróbálni, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. 

A cikk megjelenését az Optirex Plus szemvitamin termékcsalád támogatta. További információ: www.optirexplus.hu Az Optirex Plus termékek étrendkiegészítők. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.