Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehet a beteg, hogy megelőzze a kórházi fertőzéseket?

Érdekességek2025. október 08.

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy miként tudnak tenni az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EÖF) ellen, hiszen a kórházba bekerülő beteg is sokat tehet azért, hogy csökkentse a fertőzések kockázatát. 

Fotó: freepikKézmosás

Az egyik legfontosabb védekezési eszköz a rendszeres és alapos kézmosás. A kézmosáskor használhat normál folyékony szappant, vagy a fertőtlenítő hatás elérése érdekében fertőtlenítő hatású folyékony szappan is alkalmazható. A beteg kérheti, hogy a látogatók és az egészségügyi dolgozók is mossanak kezet, vagy használjanak alkoholos kézfertőtlenítőt, mikor az ellátás történik vagy az ágyához érkeznek.

Kérdések feltevése

A beteg bátran kérdezhet az orvosoktól és nővérektől az ellátás részleteiről, pl., hogy milyen fertőzésmegelőzési eljárásokat követnek. Kérdezhet a használt eszközök sterilitásáról is.

Sebek tisztán tartása

Ha van seb vagy műtéti heg, a betegnek ügyelnie kell arra, hogy azt tisztán és szárazon tartsa. A kötéseket, az orvosi utasításoknak megfelelően, rendszeresen cseréli az egészségügyi szakszemélyzet.


Védőfelszerelések használata

Bizonyos esetekben az egészségügyi dolgozók maszkot, kesztyűt vagy védőruházatot viselnek, hogy megakadályozzák a fertőzések terjedését. Szükség esetén a beteg is kérhet védőfelszerelést, pl. maszkot, ha valamilyen magas kockázatú beavatkozáson van túl, vagy pl. őszi-téli időszakban tartózkodik a kórházban, amikor magasabb a légúti fertőzések száma.

Antibiotikumok helyes használata

Fontos, hogy a beteg értse és pontosan az orvos által előírt módon szedje az antibiotikumokat, és ne hagyja abba idő előtt a kezelést, mert ezzel nőhet a fertőzések kialakulásának veszélye. Sőt, önhatalmúlag senki ne szedjen antibiotikumot!

Látogatók korlátozása

Ha valaki légúti vagy egyéb fertőző betegség tüneteit mutatja, akkor ne látogassa meg a kórházban fekvő beteget, ezzel is csökkenthető a fertőzés veszélye.

Egészségügyi dolgozók figyelmeztetése

Ha a beteg észreveszi, hogy az egészségügyi szakszemélyzet nem követi a megfelelő higiéniai előírásokat, pl. nem mos kezet, udvariasan megkérheti őket erre.

Immunrendszer erősítése

Az egészséges táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel és a pihenés segít abban, hogy a beteg immunrendszere erősebb legyen, így ellenállóbbá váljon a fertőzésekkel szemben.

Összegzés

Egy kórházban fekvő vagy kórházba kerülő betegnek tudnia kell az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről, mert a közreműködésére is szükség van, hogy megelőzze ezeket a fertőzéseket. Így a kórházi kezelés elengedhetetlen része a számára nyújtott érthető, egyszerű tájékoztatás. A beteg és a hozzátartozók tudatosabb hozzáállása növelheti a betegbiztonságot az egészségügyi intézményekben.

Székelyhidyné Szalontai Ágnes
egészségügyi minőségbiztosítási
tanácsadó, mikrobiológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.