Mit tegyünk, ha nincs étvágyunk?
Érdekességek2024. november 02.
Gyakori az ízérzés elvesztése és az étvágytalanság néhány napon át, pl. kisebb meghűlés esetén. De amikor egy tartós betegség vagy kezelés felelős érte, az már hosszabb ideig csökkentheti az étvágyat. Javaslatok az evés élvezetének visszanyerésére, étvágyunk visszatértének elősegítésére.
Az ízlelőbimbók általában 10 naponként regenerálódnak, és állapotukat több tényező befolyásolhatja: pl. szájszárazság, cink- vagy B3-vitamin-hiány, gombásodás, gyógyszerek, kemo- vagy sugárterápia stb. Emellett az életkor is: 50 év felett az ízérzékelés és a szaglás is romlik. Egyes betegségek (pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kór, agyi érkatasztrófa, fejsérülés stb.) szintén megváltoztathatják az ízérzést és az étvágyat.
De a leggyakrabban olyan étvágycsökkenésről van szó, amelyen lehet segíteni. Pl. a dohányzás abbahagyásával, cinkben gazdag ételek (több bab, dió, cereáliák, tejtermék stb.) vagy B3-vitaminban bővelkedő táplálékok (állati eredetű táplálékok, dúsított gabonafélék stb.) fogyasztásával, illetve azon gyógyszerek lecserélésével, amelyek elveszik az étvágyat. Így visszanyerhetjük az étvággyal együtt az evés élvezetét is. De mit tehetünk ennek érdekében?
Ha az ételek kevésbé ízletesek számunkra
Együk úgy az ételt, ahogy jólesik!
Az életkor előrehaladtával a sós íz érzékelése csökken először, a cukrosé utoljára. Emiatt az idős emberek jobban sózzák az ételeiket, és előnyben részesítik a meglehetősen cukros desszertet. Ha mi is az idősebb korosztályba tartozunk, amíg nem jelent egészségi kockázatot (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség esetén), illetve nem visszük túlzásba a dolgot, ez ne jelentsen problémát. Fogyasszuk úgy az ételt, ahogy az élvezetes számunkra, és megjön az étvágy.
Fokozzuk az ízeket!
Egyéb esetekben a só hozzáadása helyett használjunk inkább aromás fűszernövényeket, amelyek fokozzák az ízeket (pl. petrezselyem, kakukkfű, citromfű, zsálya, zsázsa, bazsalikom…). Emellett enyhén cukrozzuk a sós ételeket is, vagy kevés sót tegyünk a süteményekbe – készítsünk olykor cukros-sós ételeket, ahogyan az jellemző az ázsiai konyhára. Ily módon összességében kellően fűszeresek, ízletesebbek, étvágygerjesztőbbek lehetnek az ételeink.
Segítsük elő a nyálképződést!
A szájszárazság – pl. egyes gyógyszerek, alkohol vagy cigaretta hatására – csökkenti az ízérzetet. Így fontos a szervezet és a szájüreg megfelelő hidratáltságának fenntartása a nyálképződés elősegítésére, ami összefügg az étvággyal. Étkezés előtt pl. kiöblíthetjük a szánkat, vagy ihatunk néhány korty szénsavas italt, citromos vizet, savanykás gyümölcslét stb. A savanyú vagy savanykás íz élénkíti a nyálképződést, de még a hideg/jeges élelmiszer (pl. fagylalt) és a forró étel is (inkább, mint a langyos). Mentolos rágógumi is enyhítheti a szájszárazságot és a rossz szájízt.
A tányéron szépen elrendezett étel és annak többféle állaga (kenhető, lágy, omlós, grillezett, ropogós stb.) étvágygerjesztő hatású. A hosszabb ideig történő rágás is fontos, mivel ennek során az ízek nagyobb hangsúlyt kapnak. Élénkíthetjük a többi érzékünket is (szaglás, látás), játszadozva a színekkel és illatokkal az étel tálalásakor. Emellett a kedélyes légkör megteremtése étkezés közben szintén serkentheti az étvágyat.
Változatos elkészítési módok és igényes tálalás
Ha az ételek íze megváltozik
Egyes kóros állapotok (pl. rákos megbetegedések) esetében a kezelések, gyógyszerek mellékhatásaként az ételek íze megváltozik, és csökken az étvágy. A betegek az általuk addig kedvelt ételek ízét is kellemetlennek vagy nagyon intenzívnek érzik, mivel egyes italok, ételek íze felerősödik. Ezek a személyek olykor fémes ízt is éreznek a szájban, beleértve azt is, ha vizet isznak. Mindezek hatására természetesen romlik az étvágyuk. Ha mi is valamilyen okból megváltozott ízeket tapasztalunk, mit tehetünk?
Változtassunk táplálkozási szokásainkon!
Ahelyett, hogy a régi ételeinkhez ragaszkodnánk, módosítsuk étrendünket, és nyissunk több, számunkra hasznos élelmiszer felé. Ilyenek lehetnek az enyhe, semlegesebb ízűek és a lágy állagúak (tejtermékek, kompótok, krémek stb.), amelyek általában jobban elfogadottak ilyen esetekben, mint a fűszeres, intenzív ízűek. A gyakori fogyás miatt megengedhető a kalóriadúsabb élelmiszerek fogyasztása is.
Kemoterápia során különösen fontos, hogy találjunk kedvelt és javasolt ételeket a megfelelő mértékű tápanyagbevitel érdekében.
Kerüljük a túl erős szagokat!
Egyes ételek illata étvágygerjesztő lehet, amikor jól vagyunk, viszont elveheti az étvágyunkat egy bizonyos kezelés vagy gyógyszerszedés következményeként. Ilyenkor kerüljük az olyan erős szagú élelmiszereket, mint a halak, füstölt húsok, felvágottak, egyes sajtok, grillezett húsok stb. Ha a főzés vagy a főtt étel szaga már önmagában kellemetlen számunkra, egy ideig részesítsük előnyben a hideg ételeket (nyers zöldség-gyümölcs, joghurt, szendvics stb.).
Ellensúlyozzuk a savanyú vagy fémes ízt!
Amikor az ételek túl savanyúnak tűnnek számunkra, készíthetünk hozzájuk pl. párolt zöldséget tejalapú mártással (besamel), amely enyhíti ezt az ízt. Ha pedig savanyúnak érezzük a legtöbb gyümölcsöt, együk azokat kompót formájában, kevés cukrot hozzáadva. Amennyiben megjelenik a fémes íz a szánkban, egy jó tanács: cseréljük ki az étkezéshez, ételkészítéshez használt eszközeinket, pl. fém evőeszköz helyett használjunk műanyagot, fémedény helyett üveget vagy porcelánt, és mellőzzük a konzerveket.
forrás: Patika Magazin
