Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit sportoljunk inzulinrezisztencia esetén?

Érdekességek2023. január 08.

Fotó: 123rf.com

Manapság egyre több embert érint az inzulinrezisztencia, ami orvosi kezelés, jól beállított diéta és megfelelő mennyiségű mozgás mellett kordában tartható, így elkerülhető a 2-es típusú cukorbetegség. Hogy miért fontos a betegség esetén a mozgás, és milyen sportot érdemes választani, arról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.

Az inzulinrezisztencia terápiája komplex, hiszen személyre szabott diétából, rendszeres mozgásból és szükség esetén gyógyszeres kezelésből áll. Nem mindegy azonban, hogy áll neki a beteg a sportolásnak. “Mozgás hatására csökken a vércukor-, ezzel pedig az inzulinszint, ezért inzulinrezisztencia esetén a kezelés gerince a szigorú szénhidrátmegszorítás mellett a rendszeres mozgás, ha látható eredményeket szeretnénk elérni.”

“A legelső lépés minden esetben a diagnózis felállítása, mely gyanú esetén többpontos terheléses cukor-, és inzulinszintmérésből áll. Ha a terheléses laborvizsgálat eltérést mutat, fel kell építeni a komplex kezelési tervet, a sport pedig segíthet a gyógyulásban. Korábban az aerob mozgás fontosságára hívták fel a figyelmet a szakemberek, de ma már tudni, hogy az úgynevezett rezisztencia edzés, vagyis a súlyzós és saját testsúllyal végzett edzés is eredményes” – mondja a sportorvos.

Az edzés hatására hormonális és anyagcsereváltozások következnek be, többek között csökken az étvágy, és a mozgás alatt és után a cukor a vérből inzulin segítsége nélkül az izomsejtekbe vándorol, nem a zsírszövetbe.

Nem lehet kifogás a túlsúly 

A betegség egyik gyakori tünete a túlsúly, ami nem lehet kifogás a sportban. “Ha súlytöbblet van, akkor is el lehet kezdeni a mozgást sétával, majd felépíteni egyre tempósabban – az intervall edzések itt is eredményesek, a sétába bele-belefuthatunk. Fontos, hogy szakember segítsen az edzések megtervezésében, hisz az edzésterv függ az adottságoktól és az egyéni céloktól. Érdemes olyan sportot választani, ami nem növeli az éhségérzetet, inzulinrezisztencia, illetve túlsúly esetén például nem ajánlott ilyen szempontból az úszás, de a kocogás, futás igen.”


A betegek gyakran esnek abba a hibába, hogy túlzásba viszik a mozgást, azt gondolják, hogy segítik a gyógyulást, ha minél többet sportolnak. Ez igaz, azonban a hirtelen megnövelt edzésmunka túlterheléses sérülésekhez vezethet, ami miatt az edzés elmarad, és ennek következtében a gyógyulási folyamat megáll, sőt, rosszabbodik.

Fotó: pexels.com

Inzulinrezisztencia esetén javasolt heti 6 alkalommal a 30-40 perces edzés, az edzés alatt plusz szénhidrátbevitelre sincs szükség. Ebben az esetben nem alakul ki hipoglikémia, de ha a beteget metformin tartalmú gyógyszerrel vagy egyéb antidiabetikummal kezelik, akkor erről minden esetben egyeztetnie kell a kezelőorvosával, ugyanis ezek a szerek a mozgással és a szénhidrátmegvonással együtt a vércukor kóros lecsökkenéséhez vezethetnek.”

A kezelési terv megkezdése után három hónap elteltével érdemes újra laborvizsgálatra menni, a terheléses vérvétel eredményeiből pedig felmérhető a változás.

Forrás: Dr. Gógl Álmos, purecom


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.