Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit lehet tenni a krónikus csalánkiütéssel?

Érdekességek2023. július 07.

A csalánkiütés többnyire akut reakcióként jön létre, főként egy allergiás reakció részeként, de van, amikor tartósan van jelen. Dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a krónikus csalánkiütés okaira és kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comMi minden okozhat csalánkiütést?

A csalánkiütés (utricaria) a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amelynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Egyes esetekben arc-, szemhéj-, ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja, íme, a leggyakoribbak:

– Gyógyszerek, beleértve bizonyos antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőt, magas vérnyomás gyógyszert.
– Bizonyos ételek, például diófélék, tenger gyümölcsei, apró magvas gyümölcsök, csokoládé, feldolgozott húskészítmények, tojás, stb.
– Fertőzéses megbetegedések, például influenza, húgyúti fertőzések, torokgyulladás.
– Egyes krónikus betegségek, például pajzsmirigy betegségek, lupus.
– Magas külső- vagy belső hőmérséklet.
– Állatokon élő élősködők, poratkák, csótányok.
– Pollenek, kemikáliák, napsütés, víz, egyes növények.

Az esetek közel felében ugyanakkor nem derül fény a csalánkiütés konkrét kiváltó okára.

Az akut tünetek krónikussá is válhatnak

A csalánkiütés könnyen felismerhető a velejáró jellegzetes tünetekről, mint a pirosság, a viszketés, a bőrből való kiemelkedés. A kiütéses foltok néhány milliméterestől a néhány centisig terjedhetnek, jobbára az arcon, a kézen, a karokon, a lábakon, a lábfejeken jelennek meg. Az is jellemző lehet rá, hogy folyamatosan változtatja a helyét, szinte óráról órára elmúlik, és egy másik helyen jön ki. Ezek az erős, zavaró problémák általában 24 órán belül eltűnnek, de néhány esetben hónapokig, évekig fennmaradhatnak – ezt nevezzük krónikus csalánkiütésnek.

– Természetesen a kezelést is befolyásolja, hogy akut vagy krónikus esetről van-e szó. Akut esetben elsősorban antihisztaminokat alkalmazunk, amelyek – ahogyan nevük is mutatja – visszaszorítják a hisztamin termelődésének hatásait. Mivel ezen gyógyszerekből vannak vény nélkül is elérhető szerek, tudni kell, hogy bizonyos esetekben, például alkohol-betegeknél és terheseknél nem szabad bármilyen antihisztamint „bevetni”. Más kezelést igényel, ha angiödéma is van a tünetek közt, különösen, hogy ez potenciálisan légzési nehézséget is okozhat. Amennyiben ez utóbbi tünet jelentkezik, esetleg hányás, felgyorsult szívverés, rosszullét, ájulás mellett, azonnal mentőt kell hívni – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Más a helyzet, ha krónikus csalánkiütést diagnosztizálunk. Ilyen esetben a tünetek hosszú távon is komoly kellemetlenséget jelentenek az érintettnek, ezért fontos a célzott kezelés.


Egyes esetekben például antibiotikumokat és injektálható szereket is adhatunk, hogy csökkentsük az allergiás válasz okozta tüneteket. Természetesen különböző labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégzünk, amelyekkel olyan kiinduló betegségek után kutatunk, amelyek például a májat, a pajzsmirigyet vagy az immunrendszert érintik.

Fotó: pixbay.com

Mit tehetünk magunkért?

Elsősorban ajánlatos kerülni a hisztamin felszabadulását kiváltó, úgynevezett triggereket, amennyiben sikerült beazonosítani. Ezen kívül érdemes visszafogni az alkoholfogyasztást, a hisztamin termelődéshez hozzájáruló élelmiszereket, és érzékeny bőrre kifejlesztett, és a szakorvos által ajánlott higiéniai termékeket használni. Egyes források olyan táplálék-kiegészítők hasznát is hangsúlyozzák, mint a C-, a D-vitaminok és a ligetszépe olaj, de ezek alkalmazásáról mindenképpen bőrgyógyásszal érdemes egyeztetni.

Hosszan fennálló panaszok esetén ajánlatos a betegség pszichés hátterével is foglalkozni, hiszen a hónapokig tartó kínzó tünetek akár depresszióhoz is vezethetnek, ami beindít egy ördögi kört. A stressz ugyanis önálló rizikófaktorként tovább ronthatja a bőr állapotát. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.