Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit kell tudni a vaspótló gyógyszerekről?

Érdekességek2022. május 21.

Ha valaki sápadt, fáradékony, erőtlen vagy fejfájással küzd, akkor gyakran vashiány áll a tünet(ek) hátterében. Az előbbi figyelmeztető jelek mellett a körmök töredezettsége, a hajhullás vagy a fertőző betegségekre való fogékonyság is utalhat vashiányra. A havivérzés miatti vérvesztéssel összefüggő módon a nőknél gyakoribb a vashiány, mint a férfiaknál. A terhesség és a szoptatás – egyébként normális vasszinttel rendelkező nőknél is – a tartalékok felélésével járhat, ami vaspótlást tehet szükségessé.

Fotó: 123rf.comA vashiány hátterében az áll, hogy a vérben, a vörösvértestekben, az oxigén szállításáért a hemoglobin a felelős, aminek a központi fémionja vas. Ennek a kulcsfontosságú nyomelemnek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.
Ha valaki vashiányra gyanakszik, egyszerű módon, egy vérvétellel utánajárhat vasháztartása tényleges állapotának. A vérvizsgálati laboreredmények árulkodó paraméterei (pl. hemoglobinszint, vörösvértestszám, szérum vastartalom, transzferrin és szérum ferritinszintek stb.) alapján ugyanis hamar nyilvánvalóvá válik, ha valaki vaspótlásra szorul.

Mennyi vasat szükséges a szervezetbe juttatni?

Nem vashiányos esetben, az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál napi 20 mg vasbevitel javasolt.

Hogyan tölthetők fel a vasraktárak vashiány esetén?

Ideális esetben a táplálékkal jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, belsőségek (pl. máj), halak tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál.
A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek előnyben részesítendők. Tízszer több a vas a marhamájban mint a céklában.
Az állati eredetű, úgynevezett „hemvas” jobban szívódik fel és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett „nem hemvas”. Példaként a növények között kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és a marhamáj vastartalmát lehet összehasonlítani: a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, míg a marhamáj 100 g-ja 8,8 mg-ot. Több mint tízszeres a különbség! Konyhatechnikai szempontból lényeges, hogy a hőkezelés, így sem a hosszú ideig tartó sütés, sem a főzés nem csökkenti az élelmiszerek vastartalmát.

Vaspótló gyógyszerek

Vashiány esetén a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyógyszeres vaspótlásra is szükség lehet. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények. A gyógyszerformák változatosak: filmtabletták, rágótabletták, kapszulák, szirupok vagy cseppek egyaránt használhatók.

A csecsemőknek és kisgyermekeknek általában cseppeket, a nagyobbaknak szirupot rendel az orvos; a felnőtteknél könnyebb a gyógyszerforma kiválasztása, náluk nem ütközik a lenyelés/bevétel nehézségekbe. Az említettek mellett kórházi körülmények között injekciós formában is sor kerülhet vaspótlásra, pl. vérzéssel járó gyomormegbetegedések, vagy valamilyen okból bekövetkezett jelentős vérveszteséget követően.

Gyógyszeres terápia esetén napi mintegy 100–200 mg a vasadag (ez a többszöröse annak, amit nem vashiányosaknak ajánlanak napi beviteli értékként). A vaspótló patikaszerek egy része, amik nagyobb mennyiségű vasat (kb. 100–110 mg) tartalmaznak, orvosi vényre kaphatók. Recept nélkül az alacsonyabb dózisban (kb. 10–20 mg) vasat tartalmazó  patikaszerek érhetők el. A vaspótló készítmények némelyike a vas mellett folsavat is tartalmaz.

Ha valaki vaspótlásra szorul és gyógyszert kezd szedni, nem szabad türelmetlennek lennie!

A vasterápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, legalább nyolc hétig tartanak a kúrák, és csak néhány hónap múlva mutatható ki a vaspótló gyógyszerek hatása, a vastartalékok rendeződése. Közben négyhetente általában ismételt vérvételek történnek a vasháztartás javulásának nyomon követésére.


Mire kell figyelni a vaspótlás esetén?

A gyógyszerbevételnek, a vasfelszívódás maximalizálása érdekében, lehetőség szerint éhgyomorra kell történnie; reggeli előtt fél órával ajánlja több gyógyszer betegtájékoztatója. Mivel a fémes íz, mint mellékhatás sokakat zavar, ez a kellemetlenség a délelőtti órákban – a reggelit kb. 2 órával követően – de üres gyomorra történő bevétellel valamelyest elnyomható. Ismert, hogy a vas vékonybélből történő felszívódását a C-vitamin elősegíti. Ajánlott a vaskészítményeket C-vitaminnal együtt alkalmazni.

Az egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítő készítményekkel való kölcsönhatások elkerülése érdekében a bevételnek nem szabad egybeesnie gyomorsavkötők (más szóval antacid szerek) bevételével. A magas rosttartalmú élelmiszerek (pl. teljes kiőrlésű gabonafélék) a rosttartalmuk miatt, a spenót az oxaláttartalma miatt gátolja a vas felszívódását. A magas polifenoltartalmú élelmiszerek, italok (pl. zöld tea) a polifenol és a vas kémiai kötődése révén gátolják a vas hasznosulását, így azok egy időben történő fogyasztása kerülendő.

Fotó: 123rf.com

Vaspótló gyógyszerek mellékhatásai

A vaspótlás mellékhatásaként fémes íz jelentkezhet, ami kellemetlen lehet. A vaskészítmények szedése székrekedést és a széklet fekete elszíneződését is okozhatja, emellett allergiás bőrreakciók léphetnek fel, illetve gyomortáji fájdalom, haspuffadás is előfordulhat.

Gyermekeknél a hígítás nélkül bevett vaspótló szirup a fogak múló, feketés elszíneződését eredményezheti. A mellékhatások egy része kordában tartható: a székrekedés elkerülésére/ mérséklésére aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása ajánlott. A fekete széklet se ijesszen meg senkit, nincs szó kóros elváltozásról!

Dr. Budai Marianna PhD,
Dr. Budai Lívia PhD


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.