Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit kell tudni a vaspótló gyógyszerekről?

Érdekességek2022. május 21.

Ha valaki sápadt, fáradékony, erőtlen vagy fejfájással küzd, akkor gyakran vashiány áll a tünet(ek) hátterében. Az előbbi figyelmeztető jelek mellett a körmök töredezettsége, a hajhullás vagy a fertőző betegségekre való fogékonyság is utalhat vashiányra. A havivérzés miatti vérvesztéssel összefüggő módon a nőknél gyakoribb a vashiány, mint a férfiaknál. A terhesség és a szoptatás – egyébként normális vasszinttel rendelkező nőknél is – a tartalékok felélésével járhat, ami vaspótlást tehet szükségessé.

Fotó: 123rf.comA vashiány hátterében az áll, hogy a vérben, a vörösvértestekben, az oxigén szállításáért a hemoglobin a felelős, aminek a központi fémionja vas. Ennek a kulcsfontosságú nyomelemnek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.
Ha valaki vashiányra gyanakszik, egyszerű módon, egy vérvétellel utánajárhat vasháztartása tényleges állapotának. A vérvizsgálati laboreredmények árulkodó paraméterei (pl. hemoglobinszint, vörösvértestszám, szérum vastartalom, transzferrin és szérum ferritinszintek stb.) alapján ugyanis hamar nyilvánvalóvá válik, ha valaki vaspótlásra szorul.

Mennyi vasat szükséges a szervezetbe juttatni?

Nem vashiányos esetben, az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál napi 20 mg vasbevitel javasolt.

Hogyan tölthetők fel a vasraktárak vashiány esetén?

Ideális esetben a táplálékkal jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, belsőségek (pl. máj), halak tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál.
A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek előnyben részesítendők. Tízszer több a vas a marhamájban mint a céklában.
Az állati eredetű, úgynevezett „hemvas” jobban szívódik fel és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett „nem hemvas”. Példaként a növények között kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és a marhamáj vastartalmát lehet összehasonlítani: a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, míg a marhamáj 100 g-ja 8,8 mg-ot. Több mint tízszeres a különbség! Konyhatechnikai szempontból lényeges, hogy a hőkezelés, így sem a hosszú ideig tartó sütés, sem a főzés nem csökkenti az élelmiszerek vastartalmát.

Vaspótló gyógyszerek

Vashiány esetén a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyógyszeres vaspótlásra is szükség lehet. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények. A gyógyszerformák változatosak: filmtabletták, rágótabletták, kapszulák, szirupok vagy cseppek egyaránt használhatók.

A csecsemőknek és kisgyermekeknek általában cseppeket, a nagyobbaknak szirupot rendel az orvos; a felnőtteknél könnyebb a gyógyszerforma kiválasztása, náluk nem ütközik a lenyelés/bevétel nehézségekbe. Az említettek mellett kórházi körülmények között injekciós formában is sor kerülhet vaspótlásra, pl. vérzéssel járó gyomormegbetegedések, vagy valamilyen okból bekövetkezett jelentős vérveszteséget követően.

Gyógyszeres terápia esetén napi mintegy 100–200 mg a vasadag (ez a többszöröse annak, amit nem vashiányosaknak ajánlanak napi beviteli értékként). A vaspótló patikaszerek egy része, amik nagyobb mennyiségű vasat (kb. 100–110 mg) tartalmaznak, orvosi vényre kaphatók. Recept nélkül az alacsonyabb dózisban (kb. 10–20 mg) vasat tartalmazó  patikaszerek érhetők el. A vaspótló készítmények némelyike a vas mellett folsavat is tartalmaz.

Ha valaki vaspótlásra szorul és gyógyszert kezd szedni, nem szabad türelmetlennek lennie!

A vasterápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, legalább nyolc hétig tartanak a kúrák, és csak néhány hónap múlva mutatható ki a vaspótló gyógyszerek hatása, a vastartalékok rendeződése. Közben négyhetente általában ismételt vérvételek történnek a vasháztartás javulásának nyomon követésére.


Mire kell figyelni a vaspótlás esetén?

A gyógyszerbevételnek, a vasfelszívódás maximalizálása érdekében, lehetőség szerint éhgyomorra kell történnie; reggeli előtt fél órával ajánlja több gyógyszer betegtájékoztatója. Mivel a fémes íz, mint mellékhatás sokakat zavar, ez a kellemetlenség a délelőtti órákban – a reggelit kb. 2 órával követően – de üres gyomorra történő bevétellel valamelyest elnyomható. Ismert, hogy a vas vékonybélből történő felszívódását a C-vitamin elősegíti. Ajánlott a vaskészítményeket C-vitaminnal együtt alkalmazni.

Az egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítő készítményekkel való kölcsönhatások elkerülése érdekében a bevételnek nem szabad egybeesnie gyomorsavkötők (más szóval antacid szerek) bevételével. A magas rosttartalmú élelmiszerek (pl. teljes kiőrlésű gabonafélék) a rosttartalmuk miatt, a spenót az oxaláttartalma miatt gátolja a vas felszívódását. A magas polifenoltartalmú élelmiszerek, italok (pl. zöld tea) a polifenol és a vas kémiai kötődése révén gátolják a vas hasznosulását, így azok egy időben történő fogyasztása kerülendő.

Fotó: 123rf.com

Vaspótló gyógyszerek mellékhatásai

A vaspótlás mellékhatásaként fémes íz jelentkezhet, ami kellemetlen lehet. A vaskészítmények szedése székrekedést és a széklet fekete elszíneződését is okozhatja, emellett allergiás bőrreakciók léphetnek fel, illetve gyomortáji fájdalom, haspuffadás is előfordulhat.

Gyermekeknél a hígítás nélkül bevett vaspótló szirup a fogak múló, feketés elszíneződését eredményezheti. A mellékhatások egy része kordában tartható: a székrekedés elkerülésére/ mérséklésére aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása ajánlott. A fekete széklet se ijesszen meg senkit, nincs szó kóros elváltozásról!

Dr. Budai Marianna PhD,
Dr. Budai Lívia PhD


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elhízással összefüggő magas vérnyomás – mit lehet tenni?

2025. július 11.

Az elhízás nem csak önálló betegség, de számos más kórkép rizikófaktora is, így például a cukorbetegségé, a szív-érrendszeri betegségeké és a magas vérnyomásé. Ugyanakkor nem lenne szabad bűnösként tekinteni a túlsúllyal küzdőkre, hiszen egyrészt nagyon komplex okai lehetnek az elhízásnak, másrészt a megbélyegzés csak további negatív hatásokat gerjeszt. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa mondta el, milyen kezelési lehetőségeket érdemes megfontolni.

Az elhízás és a magas vérnyomás gyakran együtt jár

Az elhízás egy összetett probléma, ami egyre nagyobb gondot okoz a fejlett világban. Az okai közt vizsgálni kell az elfogyasztott ételek mennyiségét és minőségét, a fizikai aktivitás mennyiségét, a genetikai adottságokat, a családi hátteret és még az alvás mennyiségét és minőségét is. (Fontos megkülönböztetni a túlsúlyt az elhízástól, amelynek legismertebb – bár nem egészen pontos mutatója – a BMI, a testtömeg-index.)
Magas vérnyomásról akkor lehet beszélni, ha a normálisnál nagyobb nyomással folyik a vér az artériákon keresztül. Az önállóan és komplexitásában is kezelendő magas vérnyomás betegség olyan további kórképekhez vezethet például, mint a szívbetegségek, a stroke, a vesebetegség és bizonyos daganatok. Miközben pedig amerikai adatok szerint a felnőttek 47%-a él magas vérnyomással, egyharmaduk nem is tud róla, és csak egynegyedüknél van az orvosi kontroll alatt.
– Az elhízás talaján nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, illetve a már meglévő betegség is romolhat a plusz kilók hatására – hangsúlyozza Jenei doktor. – Az összefüggés megértéséhez látni kell, hogy a nagyobb mennyiségű zsírszövet komplex változásokat hoz létre a szervezetben. Többek közt túlaktiválja a szimpatikus idegrendszert, stimulálja a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó RAS rendszert, változásokat indukál a zsírszövetből származó hormonokban, inzulin rezisztenciát és leptin rezisztenciát eredményez és a vesefunkcióra is kihat. Mindezek a hatások együttesen vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.   

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.