Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit jelez nyirokcsomó megnagyobbodás?

Érdekességek2024. november 08.

Fotó: 123rf.comNyirokcsomók duzzanatát nem minden esetben kíséri fájdalom. Hogy mire következtethetünk ebből, elmagyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.

A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük

A téli betegségek kapcsán, egy légúti fertőzés alatt és azt követően sokan tapasztalják, hogy a nyaki nyirokcsomó megduzzad. Méretének növekedését fájdalom is kíséri.  Ilyenkor rendszerint a fülek és az áll közötti, az állkapocs csont alatti nyirokmirigy nagyobbodik meg.

Mitől függ, hogy éppen hol fáj?

A nyirokerek mentén található nyirokcsomók elszórtan helyezkednek el a szervezetben. Számuk az 500-600-at is elérheti, a legtöbb csoportokban a nyak, hónalj, has és az ágyék területén található. A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, fertőzés esetén a fehérvérsejtek egyik típusát kezdik el termelni, hogy azok felvegyék a harcot a szervezetbe került kórokozókkal. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez a legközelebb esik.

Fájdalommentesen is növekedhet

A nyirokcsomó duzzanat helyén kívül fontos információt ad az is, hogy jár-e fájdalommal, illetve mennyire gyors a növekedése. Egy fertőzés leküzdésére rendszerint gyorsan reagál a szervezet, a kórokozó bekerülését követően megkezdi a védekezést, így egy mandulagyulladásra a nyaki, a nemi szervek fertőzéseire az ágyéki nyirokmirigyek fájdalmas duzzanatával reagál rövid időn belül. A fertőzés lezajlását követően a nyirokmirigyek fájdalma megszűnik, visszanyerik eredeti méretüket.

Ha azonban a megnagyobbodás lassan jön létre és fájdalommal sem jár, daganatos betegséget is jelezhet. Ilyen esetben is fontos, hogy melyik területen alakul ki: emlődaganatra a hónalj, tüdődaganatra a mellkasi vagy hasi nyirokcsomók duzzanata figyelmeztethet.


Fotó: 123rf.com

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.