Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit jelez nyirokcsomó megnagyobbodás?

Érdekességek2024. november 08.

Fotó: 123rf.comNyirokcsomók duzzanatát nem minden esetben kíséri fájdalom. Hogy mire következtethetünk ebből, elmagyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.

A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük

A téli betegségek kapcsán, egy légúti fertőzés alatt és azt követően sokan tapasztalják, hogy a nyaki nyirokcsomó megduzzad. Méretének növekedését fájdalom is kíséri.  Ilyenkor rendszerint a fülek és az áll közötti, az állkapocs csont alatti nyirokmirigy nagyobbodik meg.

Mitől függ, hogy éppen hol fáj?

A nyirokerek mentén található nyirokcsomók elszórtan helyezkednek el a szervezetben. Számuk az 500-600-at is elérheti, a legtöbb csoportokban a nyak, hónalj, has és az ágyék területén található. A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, fertőzés esetén a fehérvérsejtek egyik típusát kezdik el termelni, hogy azok felvegyék a harcot a szervezetbe került kórokozókkal. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez a legközelebb esik.

Fájdalommentesen is növekedhet

A nyirokcsomó duzzanat helyén kívül fontos információt ad az is, hogy jár-e fájdalommal, illetve mennyire gyors a növekedése. Egy fertőzés leküzdésére rendszerint gyorsan reagál a szervezet, a kórokozó bekerülését követően megkezdi a védekezést, így egy mandulagyulladásra a nyaki, a nemi szervek fertőzéseire az ágyéki nyirokmirigyek fájdalmas duzzanatával reagál rövid időn belül. A fertőzés lezajlását követően a nyirokmirigyek fájdalma megszűnik, visszanyerik eredeti méretüket.

Ha azonban a megnagyobbodás lassan jön létre és fájdalommal sem jár, daganatos betegséget is jelezhet. Ilyen esetben is fontos, hogy melyik területen alakul ki: emlődaganatra a hónalj, tüdődaganatra a mellkasi vagy hasi nyirokcsomók duzzanata figyelmeztethet.


Fotó: 123rf.com

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.