Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit jelent a digitális önrendelkezés? (DÖR)

Érdekességek2025. október 25.

Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos digitális önrendelkezés az állampolgároknak a joga és a felelőssége, ezért érdemes ezt megismerni.

Fotó: freepikAz egészségügyben, mint minden más területen is, fontos a modernizáció. A rohamos technológiai fejlődés „magával sodorta” ezt az ágazatot is. A jogalkotó szándéka a biztonságosabb és mindenki számára egyenlően elérhető ellátás. Az EESZT egy eddig soha nem látott új technológiai és informatikai rendszer, mely folyamatos fejlődésen, változáson megy keresztül napjainkban is. Ehhez a legfontosabb szereplő az egészségügyi dolgozó, aki megérti és elfogadja a változás és a változtatás lényegét, szem előtt tartva a betegek gyorsabb gyógyulását. Az EESZT egy folyamatosan alakuló, bővülő informatikai rendszer, amelynek egyik szolgáltatása a digitális önrendelkezés (DÖR). A személyes adatok védelme érdekében a digitális rendszer lehetőséget biztosít minden állampolgárnak, hogy az EESZT-be bekerülő adatainak hozzáférését szabályozza.

A digitális önrendelkezés lehetőségét az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 2015. évi CCXXIV. törvényben módosított rendelkezések teszik lehetővé. Az ellátásunkat végző orvosok számára megjelenített adataink függenek az önrendelkezésünk során tett beállításainktól, engedélyeinktől, illetve korlátozásainktól. Az önrendelkezés során tehát járjunk el körültekintően és felelősen. A digitális önrendelkezés keretében mindenkinek lehetősége nyílik, hogy a www.eeszt.gov.hu portálon keresztül, vagy bármely kormányablak ügyintézőjénél nyomon kövesse,


Ha Ön nem él ezzel a lehetőséggel, akkor a jelenleg is élő korlátozások lesznek érvényben. Betegadatait csak a háziorvosa és a kezelőorvosa láthatja, a különösen érzékeny adatokat – mint pl. a nemi betegségekre, pszichiátriai vagy addiktológiai kezelésre vonatkozó adatok – csak az ezen a szakterületen dolgozó kezelőorvos tekintheti meg. A digitális önrendelkezés 2017. február 15-től elérhető. A DÖR beállításait kizárólag életveszély esetén lehet feltörni.

Szeemann Richard
gyógyszerellátási szakasszisztens
egészségügyi szervező BSc
egészségügyi menedzser MSc


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.