Mit csináljak, ha vérszegény vagyok?
Érdekességek2023. március 02.
A vörösvérsejtek képzéséhez vasra van szükség – ennek hiánya az anémiák leggyakoribb oka. A vas a hemoglobin legfontosabb alkotórésze, ez köti meg és szállítja a sejtekhez az oxigént. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas, akkor nem képződik elegendő hemoglobin, és vérszegénység alakul ki.
A vérszegénység (anémia) leggyakoribb tünetei a sápadtság, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, izomgyengeség, szédülés, fejfájás, aluszékonyság, a figyelem és a koncentrálóképesség romlása.
Mi okoz vérszegénységet?
Vérszegénység okai két fő csoportba oszthatóak: vagy azért csökken a vörösvértestek száma, mert kevés termelődik, vagy mert túl sok vész el. A termelés csökkenthet a csontvelő károsodása, pl. sugárterhelés vagy mérgező anyagok következtében, vagy ha a képzéshez nem áll rendelkezésre valamilyen anyag, pl. vas, B12-vitamin, folsav. A vörösvérsejtvesztés kialakulhat vérzés következtében, illetve ha a vörösvértestek fokozott mértékben esnek szét.
Számos krónikus betegséghez is társulhat vérszegénység. A leggyakrabban veseelégtelenség, májelégtelenség, daganatok, illetve hormonális betegségek következtében jelentkezik.
Hogyan előzhetem meg a vérszegénységet?
Magas vastartalmú növények: búzacsíra, zabpehely, napraforgómag, bab, borsó, lencse, spenót, köles, petrezselyem. Vas nagyobb mennyiségben a húsfélékben is található. Minél sötétebb a hús, annál több vasat tartalmaz.
A vas hasznosulását egyéb élelmiszerek is befolyásolhatják, ha olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a vassal a bélben oldhatatlan komplexet képeznek, és ezzel megakadályozzák a felszívódást. Ilyen a csersav (kávéban, fekete teában), a fitinsav (gabonában, korpában), a foszfát (üdítőitalokban, felvágottakban). Ezzel szemben a C-vitamin mintegy négyszeresére növelheti a vasfelszívódást, mivel megakadályozza az oldhatatlan komplexek kialakulását.
Vashiányt okoz az elégtelen vasbevitel (pl. fogyókúra vagy nem kellő hozzáértéssel összeállított vegetáriánus étrend), de anémia oka lehet vasfelszívódási zavar (pl. gyomorsavhiány, bélbetegségek), vérveszteség (nőknél az erős vagy elhúzódó menstruáció), és a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás) is. Nagyon fontos a vashiány okának felderítése, mivel esetenként súlyosabb betegségek, pl. a gyomor, bélcsatorna alig észrevehető, de folyamatos apró vérzései állhatnak a háttérben.
Kinek lehet szüksége vaspótlásra?
Napi 15 gramm vas bevitelére van szükség, ám vannak olyan élethelyzetek, betegségek, táplálkozási szokások, amikor megnő a vasszükséglet:
• Terhes és szoptatós anyák számára szinte elengedhetetlen a vaspótlás, mivel a saját szükségletükön kívül a gyorsan fejlődő magzat, illetve a csecsemő vasszükségletét is fedezniük kell.
• Aktív korban levő nők vasszükséglete is emelkedett, különösen akkor, ha havi vérzésük a szokásosnál erősebb vagy hosszabb.
• Növekedésben, fejlődésben levő gyermekek, serdülők, fiataloknak több vas kell.
• Aktív sportolók, testépítők oxigénszükségletének kielégítésére több vasra van szükség, és vasveszteséggel járhat a fokozott izzadás is. Az izomtömeg növekedéséhez vasra van szükség.
• Vegetáriánusok, fogyókúrázók fokozottan ügyeljenek a vasbevitelre. A növényekben található vas sokkal rosszabbul hasznosítható.
• Mindazok veszélyeztetettek, akik sok kávét, fekete teát, kólát vagy más olyan élelmiszert fogyasztanak, amelyek gátolják a vas felszívódását.
• Vérvesztés – pl. véradás, műtétek – után hasznos lehet a vaspótlás.
• Gyomor-bél betegségekben szenvedőknél a tápanyagok – ezzel együtt a vas – felszívódása csökkent.
• Egyes gyógyszerek (pl. antibiotikumok, fájdalomcsillapítók) is ronthatják a vas felszívódását. Különösen figyeljenek a vasbevitelre azok, akik gyomorsavkötő vagy a gyomorsav termelését csökkentő gyógyszereket szednek. Ezek szedése esetén jelentősen romolhat a vas felszívódása.
Vaspótlásra a vaskészítmények széles skálája áll rendelkezésre, a megfelelő készítmény kiválasztása természetesen a szakember feladata. Tudnunk kell azt is, hogy a vaskészítmények fogyasztása esetén a széklet rendszerint sötétebbre színeződik. A vaspótlást – a túladagolás elkerülése érdekében – mindig meg kell beszélni orvossal.
Mire jó a B12-vitamin?
A vörösvérsejtek képzéséhez, éréséhez B12-vitaminra (is) szükség van. Hiányában a vörösvérsejtek ősei ritkábban osztódnak, ezért kevés, de nagyméretű és magas hemoglobintartalmú vörösvérsejt képződik. A betegséget vészes vérszegénységnek nevezik. (A név onnan származik, hogy a vitamin felfedezése előtt a betegség gyógyíthatatlan volt.) A B12-vitamin hiánya az idegpályák mielinhüvelyére is károsan hat. Emiatt idegrendszeri tünetek (zsibbadás, izomgyengeség, járási nehézségek, látászavarok, szagláskiesés, fájdalmak, memóriazavarok, depresszió) is kialakulhatnak.
A vitamint a bélbaktériumok bőséges mennyiségben termelik – naponta 20-szor annyi keletkezik, mint amennyi táplálékkal kerül a szervezetbe, azonban a felszívódása csak belső faktor (intrinsic faktor), a gyomornyálkahártya fedősejtjei által termelt fehérje jelenlétében megy végbe. A hiányt felszívódási zavar, leggyakrabban gyomorbetegség okozza, melynek következtében nem termelődik az intrinsic faktor, és így a B12-vitamin nem tud felszívódni. Ezért terápiásan a B12-vitamint injekcióban(a tápcsatornát megkerülve) kell a szervezetbe juttatni.
Dr. Valló Ágnes
belgyógyász szakorvos
forrás: Patika Magazin
