Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mire van szüksége a szervezetünknek a vitaminokon túl?

Érdekességek2022. május 10.

Megfelelő vitaminbevitel nélkül körmünk töredezett, szánk száraz, látásunk pedig kifejezetten rossz lehet. A zsírban és vízben oldódó vitaminok tehát egyaránt nélkülözhetetlenek szervezetünk számára az egészésges működéshez. De milyen tápanyagokra van szükségünk a vitaminok mellett? Mutatjuk!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Fehérje

A fehérjéket gyakran testünk építőköveinek is nevezik. Nem véletlenül, hiszen a fehérjék hatékonyan támogatják az immunrendszer védekezőképességét, emellett az izomzat építésében és fenntartásában is kiemelt fontossággal bírnak. A legjobb fehérjeforrások közé tartoznak a sovány húsok, a halak, a tojás és a hüvelyes zöldségek, így ezeket ajánlott rendszeresen, változatosan fogyasztani.

TIPP: A fehérjék mellett a zsírsavak is legalább olyan fontosak. Omega 3 zsírsav segítségével a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és még a depresszió mértéke is csökkenthető.

Szénhidrát

Érdemes úgy gondolni a szénhidrátokra, mint a test üzemanyagára. Ha nem megfelelő a szénhidrátbevitel, akkor a vércukorszint leesik, és alig marad energiánk mozogni is. Alapvetően egyszerű és összetett szénhidrátokat különböztetünk meg. Amíg az egyszerű szénhidrátok gyorsan felszívódnak, addig az összetett társaikat lassabban dolgozza fel a szervezet, viszont tovább tartó jóllakottság érzetet biztosítanak.

A pékáruk közül a teljes kiőrlésű változatok a legegészségesebbek, de nem szabad túlzásba vinni a fogyasztásukat. A teljes kiőrlésű kenyér, bulgur, barna rizs és zabpehely mind-mind olyan szénhidrátforrások, amelyeket tanácsos előnyben részesíteni az egyszerű szénhidrátokat tartalmazó ételekkel szemben.

Zsír

Sokaknak a gyomra is összeszorul a zsír szó hallatán, de szerencsére egyáltalán nem kell megijedni az egészséges zsírbeviteltől. A zsírokhoz akkor nyúl a szervezet, amikor a szénhidrát raktárkészletek már kiürültek, éppen ezért is olyan nehéz a zsírból történő fogyást beindítani. Azonban zsírokra mindenképpen szükségünk van, ugyanis a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához elengedhetetlen a fogyasztásuk.

Ásványi anyagok

Akárcsak a vitaminok, az ásványi anyagok is elengedhetetlenek a szervezet helyes funkcionálásához. Többek között az erős csontokért és fogakért felelősek, azonban a vérnyomás szabályozásában és az izomgörcsök megelőzésében is segítenek.

Mely ásványi anyagok bevitelére érdemes kiemelten odafigyelni?

●        Kalcium

●        Cink

●        Vas


Víz

Az emberi szervezet akár hetekig is képes étel nélkül üzemelni, de víz hiányában néhány napot sem tud túlélni. A víz szinte minden funkcióban fontos szerepet játszik, ezért a hidratáció létfontosságú az egészséges mindennapokhoz. Az emberi test 60-70%-a pedig vízből áll, ami már önmagában bizonyítja a vízfogyasztás jelentőségét.

Menny az ajánlott napi vízfogyasztás egy felnőtt számára?

●        Nők esetén kb. 2-3 liter.

●        Férfiak esetén 3 liter.

TIPP: Vízfogyasztás esetén valóban víz fogyasztásáról beszélünk, nem pedig cukros üdítőitalokról vagy kávéról. Ha tehetjük, üdítők helyett igyunk egyszerűen csak vizet, ha pedig már unjuk a semleges ízét, akkor dobjuk fel egy kis frissen facsart citromlével.

Hogyan érdemes összeállítani az étrendet?

A leghatékonyabb döntés, ha személyre szabott étrendet állítunk össze. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy mi a célunk az étrenddel. Súlyt szeretnénk leadni, vagy inkább az izomtömeget növelnénk? Vagy szimplán csak egészségesebb életet szeretnénk élni? Legyen bármelyik is a célunk, a gasztroenterológusok és dietetikusok garantáltan segítő kezet nyújtanak. Internetről letöltött csoda diéták és “szuperegészséges” módszerek választása helyett inkább forduljunk szakemberhez, aki a céljaink és súlyunk alapján pontosan elkészíti az étrendünket.

Szervezetünknek tehát számos értékes tápanyagra szüksége van a vitamonokon túl. Érdemes kiemelten figyelni a szénhidrát- és a fehérje fogyasztásra, továbbá a zsírok és ásványi anyagok megfelelő mértékű bevitelére is. Kiemelten ajánlott az omega-3 zsírsavat is beépíteni az étrendbe. Így szervezetünk minden fontos tápanyagot megkap, ami az egészséges, kiegyensúlyozott működést biztosítja.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.