Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mire felnő a „fülhallgatós nemzedék”, megduplázódik a halláskárosultak száma

Érdekességek2017. március 31.

Kutatók szerint, 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő az a fiatalkorú generáció, akinek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt akkorra jelentkeznek a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Ijesztő prognózis

A Johns Hopkins Medicine kutatói szerint a 20 év feletti lakosság körében a 2020-ra becsült 15 százalékról 2060-ra 23 százalékra emelkedik a halláskárosultak aránya. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (NHANES) alapján becsült kedvezőtlen folyamatok nemcsak növekvő terhet jelentenek az érintettek és az egészségbiztosítók részére, de az életminőséget nagymértékben befolyásoló halláskárosodás kivédésére megelőző lépéseket is sürgetnek.


Túl hangos zenehallgatás

A veszélyeztetett korcsoportban lévők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tartós zajterhelés folyamatosan rontja a hallást, a visszafordíthatatlan és már észrevehető halláskárosodás évek alatt következik be. Ellene egyetlen módon, megelőzéssel tudunk védekezni, tehát fiatal korban kell megkezdeni. Ennek első lépése, hogy nem tekerjük 85dB fölé a hangerőt. Ha ennél hangosabban szól a zene, akkor akár napi fél óra is elég ahhoz, hogy idővel romoljon a hallásunk. „A megelőzés könnyebb lenne, mint a kialakult károsodások visszafordítása, ennek ellenére sajnos még kevesen indulnak koncertre zajszűrő füldugóval. Az utóbbi években már látom ennek a terjedését fiatal zenészek, vagy csak szórakozni vágyók között is, de tény, hogy általában ez már kialakult fülzúgás, vagy zajártalom következtében történik” – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi.

Zajos munkahelyek

A munkahelyi zajártalmakkal kapcsolatban az audiológus megjegyezte, hogy ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül zajos környezetben tartózkodik, akkor tartós hallóideg károsodás alakulhat ki. Minél nagyobb zajban történik a munkavégzés, annál hosszabb idejű csendes pihenési időszakokat kell beiktatni a regenerálódás céljából. A már kialakult állapot nem kezelhető, ilyenkor csak a hallókészülék jelenthet megoldást.

Már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz kell!

A foglalkozási nagyothallás megelőzéséhez nagyon fontos, hogy az érintettek időszakosan hallásvizsgálaton essenek át, kellő zajvédelemben részesüljenek munkavégzés közben. A halláskárosodás közepes fokozatainál hallókészülékkel rehabilitálható a hallás, de súlyosabb halláscsökkenés esetén már probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni. Dr. Fülöp Györgyi ezért azt tanácsolja, hogy ha munkavégzés, szórakozás után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak, szakszerű zajvédelemre lehet szükség.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.