Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mióma a menopauza után – kell-e aggódni?

Érdekességek2025. július 18.

AFotó: freepipk méhmióma egy döntően jóindulatú szövetburjánzás a méhben és annak környékén, amelynek ahhoz, hogy növekedni tudjon, ösztrogénre van szüksége. Ezért tehát a menopauza után, amikor az ösztrogénszint visszaesik, jelentősen csökken a mióma kialakulásának, növekedésének esélye is. Néhány esetben azonban nem ez történik, hanem a mióma továbbra is jelen van és tüneteket is okoz. Mi lehet ennek az oka, mit lehet tenni, kell-e aggódni a jelenség miatt? Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyásza, sebész válaszolt meg a kérdéseket.

Mi lehet az oka annak, ha a mióma a menopauza után is tüneteket okoz?

A menopauza után az az általános megfigyelés, hogy akik korábban mióma, miómák okozta panaszokkal bajlódtak, rendszerint jobban lesznek. Ez azonban nem minden esetben van így.
– Előfordul, hogy épp a perimenopauza vagy menopauza alatt alkalmazott hormonpótló terápia az, amely a progeszteron és ösztrogén pótlással fenntartja azt az állapotot, ami miatt a mióma gondot tud okozni. A tünetek változatosak lehetnek, ahogyan a mióma mérete és száma is. Az almamag méretűtől a grapefruit nagyságúig, az egyetlen darabtól a több miómáig számos variációban felfedezhetünk ilyen képleteket. Éppen ezért a panaszok is sokrétűek:
– erős menstruációs vérzés (ha még van menstruáció a perimenopauzában),
– köztes vérzés vagy menopauza utáni vérzés,
– szex közben érzett fájdalom,
– puffadás,
– hátfájás (ha a mióma a méh hátsó részén jelentkezik, nekinyomódhat a hát alsó szakaszán lévő izmoknak és idegeknek),
– székelési, vizelési fájdalom, székrekedés, hólyag kiürítésének nehézsége (ugyanis a méh külső falán elhelyezkedő miómák nyomhatják a hólyagot, a végbelet és az idegeket).
A tünetek lehet enyhék, de akár olyan erőteljesek is, hogy nem csak a nappali közérzetet, de az éjszakai alvást is megnehezíthetik. Nagyon ritka esetben az is előfordulhat, hogy a mióma daganatos sejteket is tartalmaz.


Hogyan lehet kezelni?

A miómák kezelése a „várjunk és figyeljük” elvtől a műtétig terjed, attól függően mennyire komolyak a panaszok, milyen méretű a mióma (miómák), hol helyezkednek el és hány éves a páciens.
– Menopauza előtt a miómák akadályozhatják a fogamzást, ezért lehet szükséges a kezelésük. Klimax után viszont nem a termékenység visszaállítása a cél, hanem az esetlegesen komoly tünetek csökkentése – ismerteti dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyásza, sebész. – Ha úgy ítéljük meg, hogy a miómát csak megfigyelés alatt kell tartani, akkor nyomon követjük az esetleges változásokat és ha szükséges, bármikor megkezdhetjük a kezelést. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a menopauza után a mióma/miómák mérete csökkenhet, azok elmeszesedhetnek. Amennyiben viszont a mióma az általa okozott panaszok és következmények miatt kezelést igényel, akkor elsőként gyógyszereket rendelhetünk el, bár ez sokszor nem jelent végleges megoldást. Ilyenkor jöhet szóba a műtét. Ha rossz pozícióban helyezkedik el és a menopauza előtt meddőségi panaszt okoz, a műtét elkerülhetetlen. Ha a mióma jól megközelíthető és elérhető, akkor izoláltan tudjuk eltávolítani. Ha ez nem kivitelezhető, gyermekvállalási szándék már nincs, a méh hüvely feletti részének részleges eltávolítására és végső esetben a méh teljes eltávolítására lehet szükség. Fontos tisztázni, hogy ezt az esetek döntő többségében nem a rosszindulatúság gyanúja indokolja, ugyanis a mióma alapvetően jóindulatú elváltozás. Az állapotnak megfelelő terápia elsősorban a tünetek megszüntetése és az állapotromlás megakadályozása miatt fontos.   


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.