Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mindig a legrosszabbkor: ajakherpesz!

Érdekességek2021. június 07.

Az ajakherpesz gyakori, vírus által kiváltott megbetegedés. Leggyakrabban az ajakpíron és az ajakpír-bőr határán keletkezik. Okozója a Herpes simplex vírus 1-es típusa. Cseppfertőzéssel terjed. Legtöbben már gyermekkorban megfertőződnek. A felnőttek 95%-a hordozza a vírust, de nem mindenkinél jelentkeznek tünetek.

A fotó illusztráció: pixabay.comA herpeszvírus a bőr felső rétegét támadja meg, a bőrön átjutva az idegpályákba kerül. Az első fertőzés után a vírusok a hám ban és az V. agyideg dúcaiban tünetmentesen vannak jelen. Bizonyos tényezők hatására újra és újra aktiválódnak.

Tehát a vírus sokakban benne van, de a többség egy életen át „megússza a külsérelmi nyomokat”, nem jelenik meg az ajkakon a herpesz. A többiek sajnos nem ilyen szerencsések, mert bizonyos okok kiválthatják az apró hólyagocskákat. Ilyen aktiváló tényező lehet
• a stressz,
• lázas állapot,
• napozás,
• menstruáció,
• terhesség,
• helyi irritáció (fogászati beavatkozás).

A kiindulási helyen viszkető, égő érzés és bőrpír jelentkezik, majd néhány óra múlva 1-3 mm-es, csoportosan elhelyezkedő, átlátszó, világossárga folyadékot tartalmazó hólyagok alakulnak ki. A hólyagok összefolynak, néhány nap múlva felrepednek, fekélyek jönnek létre, melyeken sárgás pörk képződik. A hólyagok megjelenése előtt láz, nyirokcsomó-duzzanat is kialakulhat. A bőrtünetek általában 8-10 nap után heg nélkül gyógyulnak.

Az ajakherpesz az emberek egyharmadánál időről időre kiújul. A kiújulás gyakorisága egyénileg változó, a képződött hólyagok jelentkezhetnek mindig ugyanazon a helyen, de előfordul, hogy minden alkalommal új területen jelennek meg.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.