Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden eddiginél több iker születik világszerte

Érdekességek2021. július 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).