Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen tünetei vannak a pajzsmirigygyulladásnak?

Érdekességek2022. február 27.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A pajzsmirigygyulladás a nyakunkban lévő aprócska szervet, a pajzsmirigyet támadja meg, amely elsősorban a hormontermelésben játszik főszerepet. Mivel a megfelelő hormonműködés az egészséges szervezet egyik alappillérét képezi, ezért pajzsmirigygyulladás esetén komoly problémák sorával kell szembenéznünk. A tünetek lehetnek kevésbé súlyosak, de akár nagyon komolyak is - utóbbi esetében az azonnali cselekvés és segítségkérés létfontossággal bír.  

Mit irányítanak a hormonok?

Amennyiben hormonháztartásunkban probléma lép fel, akárcsak ideiglenesen is, azt az egész szervezetünk megsínyli. A pajzsmirigy által termelt hormonok általánosságban az anyagcserére hatnak. Ebből adódóan befolyásolják az emésztést, hatást gyakorolnak a hízásra-fogyásra, vérnyomásproblémákat okozhatnak, de kihatnak az idegrendszerre, a nemi működésre, a libidóra, a termékenységre, vagy éppen a bőrünk és hajunk állapotára.

Több típusa is létezik

A pajzsmirigygyulladásnak több típusa van: akut, szubakut, illetve krónikus csoportokat különböztetünk meg. Az akut gyulladásnál valamilyen kórokozó támadja meg a pajzsmirigyet, amely fájdalmassá válik, és lázzal jár együtt. Szubakut esetben már előfordulhatnak eltérések a pajzsmirigyhormonok szintjében is, állapottól függően emelkedett vagy csökkent értékeket látunk a laborban. Szülés után gyakran alakul ki immunológiai okokra visszavezethető pajzsmirigy-megbetegedés, amely sokszor krónikus alulműködésbe csap át. Krónikus pajzsmirigygyulladás esetén autoimmun folyamattal állunk szemben, amikor az alulműködő pajzsmirigy hormonjait élethosszig pótolni kell. Érdekes tény, hogy a két nem képviselői közül határozottan a hölgyek azok, akiket jobban érint a betegség. Különösen a 30-50 év közötti nők vannak leginkább kitéve a pajzsmirigygyulladás veszélyének.

Nehéz a diagnosztizálás

Sajnos, a betegség tünetei számos egyéb rendellenesség sajátjai is, így a pajzsmirigygyulladás diagnosztizálása nem egyszerű. A betegség legjellemzőbb elsődleges tünetei a hirtelen, indokolatlan hízás vagy fogyás, a rendszeresen tapasztalt hangulatingadozások, álmatlanság, krónikus fáradékonyság. 
Jellegzetes tünet a pajzsmirigy fájdalmas vagy fájdalmatlan megnagyobbodása, valamint a pajzsmirigygöbök tapintása is.

Alulműködő pajzsmirigy tünetei:

Túlműködő pajzsmirigy tünetei:
A diagnózishoz elengedhetetlen az orvosi vizsgálat, amely a fizikális vizsgálaton túl magában foglalja a laborvizsgálatot (hormonszintek megállapítása) és az ultrahangos vizsgálatot is.
 
Mivel a túlműködés akár életveszélyes állapotot is előidézhet, és gyógyszeres kezelést tesz szükségessé, az alulműködés kezelése általában egyszerű, de élethosszig tartó hormonpótlást jelent, így nagyon fontos mielőbb orvoshoz fordulnunk!

Ha fennáll a gyanú – Dokio!

Ha a pajzsmirigygyulladás korai tüneteit tapasztaltjuk, nem érdemes várni – magától ugyanis a betegség nem szűnik meg. A gyors cselekvés és az azonnali orvosi segítségkérés vitathatatlanul nagy szerepet játszik a minél előbbi gyógyulásban. Ebben segít minket a kiváló Dokio honlap, amelynek segítségével nemcsak a tünetekeinket ellenőrizhetjük le, de azonnal időpontot is egyeztethetünk az elérhető magánorvosok egyikénél.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.