Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen megújuló energiák vannak?

Érdekességek2019. augusztus 10.

A lakossági fogyasztók háromnegyede tervezi, hogy megújuló energiát hasznosító berendezést telepít otthonába, és többségük még többet is tenne az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen – derült ki az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt elnevezésű online kutatásából.

Fotó: 123rf.comA 30 ezer válaszadó véleményén alapuló online kutatás szerint a hazai lakosság nem ítéli eléggé hatékonynak saját, az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen tett lépéseit. A válaszadók 90 százaléka értett egyet azzal, hogy a háztartásokon is múlik, mennyi megújuló energiát használ egy ország, 84 százalék pedig valamilyen mértékben egyetértett az állítással, hogy a hazai lakosság nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.

A válaszok alapján tízből kilencen igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hasonló arányban az energiahatékony otthoni világításra is figyelmet fordítanak. A vízhasználat megtakarításaira több mint 70, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy 40 százalék helyez hangsúlyt.

Otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be, csaknem háromnegyedük ugyanakkor tervezi valamilyen megújuló energiát hasznosító eszköz, illetve berendezés telepítését. A beruházás tervezésekor leginkább a telepítési költségeket és a megtérülést veszik figyelembe, míg legkevésbé az esztétikai szempontok számítanak.

A kutatásban résztvevők több mint 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne akár magasabb költségeket is vállalni annak érdekében, hogy zöld áramot használhasson otthonában. A válaszadók ötöde csak legfeljebb 2 százalékos felárat fogadna el, de 40 százalék akár 2-10 százalékot is ráfizetne az áram árára, ha az megújuló forrásból érkezik.

A plusz költségek vállalására az átlagosnál nyitottabbak a fiatalabbak és a nagyobb településen élők; a 18-24 éves korosztály tagjai közül tízből nyolcan így nyilatkoztak, a fővárosban pedig a válaszadók háromnegyede lenne nyitott a magasabb árú zöld áramra.


A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy elegendő információval rendelkezik a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeiről. A nap- és a szélenergiát szinte mindenki, a geotermikus energiát, illetve a biomassza-felhasználást azonban már kevesebben sorolták a megújuló energia fogalmába (78 és 68 százalék).

A válaszadók többsége helyes információval rendelkezik a magyarországi megújulóenergia-felhasználás mértékéről, tízből négyen azonban felülbecsülték ezt a mértéket.

Magyarországot napenergiában tartják a leggazdagabbnak a kutatásban résztvevők, 25 százalékuk ugyanakkor a geotermikus energiát, 10 százalékuk a víz-, és csaknem 7 százalékuk a szélenergiát vélte a legnagyobb potenciállal rendelkező megújulóenergia-forrásnak.

A megújuló energia legfontosabb előnye a megkérdezettek szerint, hogy ez a technológia nem káros a környezetre, szabadon hozzáférhető, illetve olcsóbban állít elő áramot, míg legkevésbé a munkahely-teremtő hatást sorolták a zöld energia pozitív hatásai közé.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Jó alvás, jó életminőség

2026. március 07.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak komoly hatása van az egészségi állapotra

Az alváshiány népegészségügyi probléma, mert nagy populációt érint, és szoros összefüggést mutat bizonyos krónikus megbetegedésekkel (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatok), továbbá, nem is gondolnánk, hogy az állandó éjszakázás, a kevés alvás a túlsúly kialakulását is eredményezheti. És akkor még nem beszéltünk a váltott műszakban dolgozók alvásproblémájáról, vagy a távoli országokba utazás jetleghatásáról.

Becslések szerint a teljes népesség közel egyharmada szenved alvászavarban, amit a stresszes életvitel, a cirkadiánritmus (biológiai óra) diszfunkciója, valamint a társadalom progresszív öregedése okoz.

Normális alvásidő A normális átlag alvásidő 7,5-8,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés , de vizsgálatok szerint a folyamatosan túl kevés (5 óra alatti ), sőt a túl sok (10 óra feletti ) alvás is káros.

Ritka Betegségek

2026. március 06.

Óriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.

Elbutulunk, ha nem pihenünk eleget?

2026. március 06.

A mentális tréning és az alvásrutin rendezése képes visszafordítani a folyamatot

Az alvás több mint egy jól megérdemelt pihenés a nap végén, hiszen az intelligencia fenntartásának egyik legfontosabb eszköze is. A modern társadalomban felnőttek és gyerekek tömegei küzdenek kialvatlansággal, ezáltal nem csupán fáradtak, hanem mérhetően csökkennek a kognitív képességek is. Az Agykutatás Hete alkalmából a szakértő arra figyelmeztet, hogy az alvásminőség jelentősen befolyásolja a szellemi teljesítményt, a megfelelő agytréning ugyanakkor nemcsak napközben tesz okosabbá, hanem előkészíti a terepet a minőségi pihenéshez is.

„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is” – írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel. 

A köztudatban az alvás még mindig passzív állapotként él, pedig a neurológia tudománya szerint ilyenkor zajlik az agy legintenzívebb rendszerező munkája. Ezzel szemben a tartós alvásmegvonás drasztikusan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatali képességet, ami mérhető visszaesést okoz az egyén aktuális intelligencia-teszt eredményeiben is.