Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

Érdekességek2026. április 15.

Fotó: romanzaiets © 123RF.comAz EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.


Milyen tünetek esetén szükséges az EMG vizsgálat?

EMG vizsgálatot javasolhat a neurológus, ha egy előzetes állapotfelmérés és alapvető kivizsgálás alapján ennek szükségessége merül fel, az alábbi fő tünetek és panaszok esetén:

Milyen betegségekre utalhatnak a tünetek?

– Az előzetes vizsgálatok és a panaszok feltérképezése után már gyaníthatunk bizonyos kórképeket, amelyek igazolásához vagy éppen kizárásához szükséges lehet az ENG és EMG vizsgálat – ismerteti Szabó doktornő. – Megfelelő kivizsgálás után gyakran diagnosztizálunk például alagút szindrómát, főként a kéztőnél. A kéztő alagút szindróma zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okoz a kézen és az alkaron. Az állapot akkor alakul ki, amikor a kéz egyik  idege összenyomódik, miközben a csuklón keresztül halad. A legtöbb betegnél a panaszok idővel súlyosbodnak, ha pedig túl sokáig nem kezelik azokat, a kéz tartós működési zavarához vezethetnek, beleértve az ujjak érzékelésének gyengeségét vagy elvesztését, izomsorvadást. Szintén nem ritka, hogy több ideget érintő úgynevezett polyneuropátiával találkozunk, mely a végtagok bizsergésével, zsibbadásával jár, egyensúlyzavart eredményezhet.  Ezen kívül felmerülhet még többek közt porckorongsérv okozta ideggyöki érintettség, izombetegség, myasthenia gravis és motoneuron betegség lehetősége is, ezek kimutatásában szintén fontos szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Hogyan zajlik az EMG vizsgálat?

– Az EMG vizsgálat előtt el kell végezni az ENG vizsgálatot. Az idegvezetési vizsgálatnál a kis elektromos impulzusokat adnak az idegnek, a bőrre ragasztott elektródákkal azt mérjük, milyen gyorsan halad az inger. A tűs EMG eljárásnál egy nagyon vékony tűelektródát szúrunk az izomba, és az izom elektromos aktivitását mérjük – mondja dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – A vizsgálat általában 20–60 percet vesz igénybe, attól függően, milyen problémára van gyanú. Lehet kissé kellemetlen, de tolerálható, s fontos információt szolgáltat, mely más módon nem vizsgálható.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EMG egy megbízható, fontos eljárás, ami azt vizsgálja, hogy az idegek megfelelően vezetik-e az ingerületet az izmok felé, és hogy az izmok működése megfelelő-e. Sokszor ez a neurológus által elrendelhető és elvégezhető vizsgálat a pontos diagnózis alapja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.