Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

Érdekességek2026. április 15.

Fotó: romanzaiets © 123RF.comAz EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.


Milyen tünetek esetén szükséges az EMG vizsgálat?

EMG vizsgálatot javasolhat a neurológus, ha egy előzetes állapotfelmérés és alapvető kivizsgálás alapján ennek szükségessége merül fel, az alábbi fő tünetek és panaszok esetén:

Milyen betegségekre utalhatnak a tünetek?

– Az előzetes vizsgálatok és a panaszok feltérképezése után már gyaníthatunk bizonyos kórképeket, amelyek igazolásához vagy éppen kizárásához szükséges lehet az ENG és EMG vizsgálat – ismerteti Szabó doktornő. – Megfelelő kivizsgálás után gyakran diagnosztizálunk például alagút szindrómát, főként a kéztőnél. A kéztő alagút szindróma zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okoz a kézen és az alkaron. Az állapot akkor alakul ki, amikor a kéz egyik  idege összenyomódik, miközben a csuklón keresztül halad. A legtöbb betegnél a panaszok idővel súlyosbodnak, ha pedig túl sokáig nem kezelik azokat, a kéz tartós működési zavarához vezethetnek, beleértve az ujjak érzékelésének gyengeségét vagy elvesztését, izomsorvadást. Szintén nem ritka, hogy több ideget érintő úgynevezett polyneuropátiával találkozunk, mely a végtagok bizsergésével, zsibbadásával jár, egyensúlyzavart eredményezhet.  Ezen kívül felmerülhet még többek közt porckorongsérv okozta ideggyöki érintettség, izombetegség, myasthenia gravis és motoneuron betegség lehetősége is, ezek kimutatásában szintén fontos szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Hogyan zajlik az EMG vizsgálat?

– Az EMG vizsgálat előtt el kell végezni az ENG vizsgálatot. Az idegvezetési vizsgálatnál a kis elektromos impulzusokat adnak az idegnek, a bőrre ragasztott elektródákkal azt mérjük, milyen gyorsan halad az inger. A tűs EMG eljárásnál egy nagyon vékony tűelektródát szúrunk az izomba, és az izom elektromos aktivitását mérjük – mondja dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – A vizsgálat általában 20–60 percet vesz igénybe, attól függően, milyen problémára van gyanú. Lehet kissé kellemetlen, de tolerálható, s fontos információt szolgáltat, mely más módon nem vizsgálható.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EMG egy megbízható, fontos eljárás, ami azt vizsgálja, hogy az idegek megfelelően vezetik-e az ingerületet az izmok felé, és hogy az izmok működése megfelelő-e. Sokszor ez a neurológus által elrendelhető és elvégezhető vizsgálat a pontos diagnózis alapja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.