Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

Érdekességek2026. április 15.

Fotó: romanzaiets © 123RF.comAz EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.


Milyen tünetek esetén szükséges az EMG vizsgálat?

EMG vizsgálatot javasolhat a neurológus, ha egy előzetes állapotfelmérés és alapvető kivizsgálás alapján ennek szükségessége merül fel, az alábbi fő tünetek és panaszok esetén:

Milyen betegségekre utalhatnak a tünetek?

– Az előzetes vizsgálatok és a panaszok feltérképezése után már gyaníthatunk bizonyos kórképeket, amelyek igazolásához vagy éppen kizárásához szükséges lehet az ENG és EMG vizsgálat – ismerteti Szabó doktornő. – Megfelelő kivizsgálás után gyakran diagnosztizálunk például alagút szindrómát, főként a kéztőnél. A kéztő alagút szindróma zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okoz a kézen és az alkaron. Az állapot akkor alakul ki, amikor a kéz egyik  idege összenyomódik, miközben a csuklón keresztül halad. A legtöbb betegnél a panaszok idővel súlyosbodnak, ha pedig túl sokáig nem kezelik azokat, a kéz tartós működési zavarához vezethetnek, beleértve az ujjak érzékelésének gyengeségét vagy elvesztését, izomsorvadást. Szintén nem ritka, hogy több ideget érintő úgynevezett polyneuropátiával találkozunk, mely a végtagok bizsergésével, zsibbadásával jár, egyensúlyzavart eredményezhet.  Ezen kívül felmerülhet még többek közt porckorongsérv okozta ideggyöki érintettség, izombetegség, myasthenia gravis és motoneuron betegség lehetősége is, ezek kimutatásában szintén fontos szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Hogyan zajlik az EMG vizsgálat?

– Az EMG vizsgálat előtt el kell végezni az ENG vizsgálatot. Az idegvezetési vizsgálatnál a kis elektromos impulzusokat adnak az idegnek, a bőrre ragasztott elektródákkal azt mérjük, milyen gyorsan halad az inger. A tűs EMG eljárásnál egy nagyon vékony tűelektródát szúrunk az izomba, és az izom elektromos aktivitását mérjük – mondja dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – A vizsgálat általában 20–60 percet vesz igénybe, attól függően, milyen problémára van gyanú. Lehet kissé kellemetlen, de tolerálható, s fontos információt szolgáltat, mely más módon nem vizsgálható.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EMG egy megbízható, fontos eljárás, ami azt vizsgálja, hogy az idegek megfelelően vezetik-e az ingerületet az izmok felé, és hogy az izmok működése megfelelő-e. Sokszor ez a neurológus által elrendelhető és elvégezhető vizsgálat a pontos diagnózis alapja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Könnyed húsvéti menüsor

2026. április 05.

Bár a Húsvét nagyrészt az eszem-iszomról szól, de ilyenkor sem szükséges nehéz ételekkel elcsapnunk a gyomrunkat. Patocskai Niki, a Harmonet háziasszonya egy könnyed tavaszi menüt állított össze azoknak, akik idén újítanának a bevált sonka-tojás kombináció után.

Húsvéti saláta - tormával és sonkával
Hozzávalók: 1 fej jégsaláta, 1 csomag újhagyma, 1 csomag retek, 1 kis doboz tejföl, 2-3 ek. reszelt torma, só, bors, 20 dkg főtt, füstölt sonka

A zöldségeket megmosom, megtisztítom, a salátát kis darabokra tépkedem, a hagymát és a retket felkarikázom. A sonkát kis kockákra vágom fel, a tejfölt pedig összekeverem a tormával, sóval és borssal. Egy nagy tálban összekeverem a zöldségeket és a sonkát. A tejfölös öntetet pedig külön kínálom hozzá, hogy mindenki a saját ízlése szerint adagolhassa.

Húsvéti finomságok

2026. április 04.

A húsvéti asztalunk csakúgy roskadozik a finomságoktól: tojás, bárányhús, kalács, sonka, tarja, hagyma, paprika, és megannyi nyalánkság. Vajon miért ezek az élelmiszerek, nyersanyagok a jellemzõ húsvéti alapanyagok? No, és a finomságokból mindenki mindent ehet?

Húsvét ünnepe

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: ezen a napon Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A kereszténység ünnepe mellett a megújulás, a tavasz, ünnepe is. Így a húsvéthoz kapcsolódó ételeknek, tevékenységnek megvan a maga vallási és természeti háttere, amit sokan már nem ismernek, s csak a húsvéti ételekre koncentrálnak.

Állati fehérje fogyasztása időskorban

2026. április 04.

Az ajánlás hangsúlyos eleme az állati fehérjék (hal, hús, tojás, tej, tejtermék) és ezen belül is kiemelten a (csontok egészségének megőrzéséhez hozzájáruló kalciumot és az ennek beépülését segítő D-vitamint tartalmazó) tej, tejtermékek mindennapos fogyasztása, amellyel – többek között – az időseket érintő esendőség kockázata is csökkenthető.

Javasolt, hogy minden főétkezés tartalmazzon 1 adag (alacsonyabb zsír-, só- és cukortartalmú) állati eredetű fehérjeforrást (tej, tejtermékek, hal, tojás, hús és húskészítmények) de ajánlott előnyben részesíteni a tejet, tejtermékeket, halat és tojást.

Naponta 0,5 l tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű (600 mg) kalciumot tartalmazó tejtermék (pl.: joghurt, kefir, aludttej, sajt, túró, túrókészítmény) minél változatosabb fogyasztása mindenképpen javasolt.