Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen hatással van a túlsúly a hormonháztartásra?

Érdekességek2025. szeptember 26.

A túlsúly számos, a hormonháztartást érintő betegség kiváltó oka vagy következménye lehet, de hatással van a nemi funkciók csökkent működésére is. Ezek hátterében 3 fő mechanizmus húzódik meg:

Dr. Csatlós Éva szülész-nőgyógyászt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük arról, miért fontos a fogyás és a megfelelő fogyókúrás módszer kiválasztása a fenti problémák fennállása esetén:

„Mindig személyre szabott diétát alkalmazzunk és ne törekedjünk a gyors fogyásra – a heti 0,5-1 kg súlyvesztés nem káros a szervezetre és nagyon oda kell figyelni az elegendő tápanyag és vitamin bevitelre. Az ásványi anyagok pótlása is nagyon fontos, de a kúra hatékonyságának kulcsa a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje fogyasztása.” – kezdi mondandóját Dr. Csatlós Éva.


Bizonyos súlyhatár, vagy előrehaladott egészségromlás esetén elengedhetetlen a diéta során az orvosi felügyelet:

„Az erősen túlsúlyos, elhízott emberek esetében (20 kg túlsúly felett) az alacsony kalória és szénhidrát tartalmú étrend, a folyamatos, nagyobb súlyvesztés traumatizálja a szervezetet, ez mindenképpen indokolja a kontrollált segítséget, az orvosi felügyeletet. A kúra megkezdése előtt mindenképpen javasolt egy általános teljes vérkép és egy laboratóriumi nagyrutin elvégzése, mely tartalmazza a máj- és veseműködés vizsgálatát és a pajzsmirigy- és női hormonszintek vizsgálatát is. Emellett szükséges a vércukor és inzulinszintek ellenőrzése éhgyomorra, ennek terhelés utáni vizsgálata. A diétát mindenképpen személyre szabva, dietetikus segítségével kell összeállítani, és a kúra során folyamatosan ellenőrizni annak hatékonyságát és az általános egészségre gyakorolt hatását.” – figyelmeztet Dr. Csatlós Éva.

Hogyan épül fel a hormondiéta?

A hormondiéta rendszerint két fázisból áll. Először egy rövid, méregtelenítő szakasz következik, amelynek célja a feldolgozott élelmiszerek, cukrok és káros adalékok eltávolítása a szervezetből. Ezt követi egy hosszabb fogyókúrás időszak, amelynek alapja a mediterrán étrend elemeit ötvözi – természetes, feldolgozatlan, alacsony glikémiás indexű élelmiszerek kerülnek a tányérra, mint például a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, sovány fehérjeforrások (például csirkemell, hal vagy tojás) és egészséges zsírok (például olívaolaj). Az étkezések gyakoriságára is nagy hangsúlyt fektet, mivel a rendszeres, kisebb adagok elősegítik a vércukorszint és a hormonok egyenletes szabályozását.

Miért előnyös ez a megközelítés?

A hormonális egyensúly visszaállítása nem csupán a fogyást segíti elő, hanem általános egészségünk és közérzetünk javításához is hozzájárul. Ha a hormonok – mint például a kortizol, ösztrogén vagy inzulin – megfelelő arányban működnek, a test könnyebben megküzd a krónikus gyulladással, javul az anyagcsere, és csökken a POP (premenstruációs tünetegyüttes) vagy egyéb menstruációs zavarok kockázata. Emellett az alacsony glikémiás indexű, természetes alapanyagokra épülő étrend támogatja a mellékvesék és az endokrin rendszer optimális működését.

A terhesség során is kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor az orvos diétát javasol:

„A terhesség során fontos a kiegyensúlyozott, személyre szabott, megfelelő kalória tartalmú étrend. Speciális, szénhidrát szegény diétára az inzulin rezisztenciában szenvedő várandósoknál és a terhességi cukorbetegség fennállása esetében, fehérjedús diétára a praeeclampsia korai szakaszában van szükség. A diétának a meddőség kezelésében is jelentős szerepe van: a meddőség oka sokszor a nem megfelelő inzulin, a pajzsmirigy- vagy más, női hormonszint normálistól való eltérése. Mindhárom esetben a dietetikus által javasolt étrend betartása és monitorozása szükséges.” – zárja mondandóját Dr. Csatlós Éva.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.