Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegségek okozhatnak fartáji fájdalmat?

Érdekességek2024. november 11.

A fartáji fájdalom meglehetős nehézségeket okoz a mindennapi életben, és amennyiben nem olyan egyértelmű az oka, mint például egy fenékre esés, mindenképpen gondos diagnózist igényel. Erről és a kezelési lehetőségekről beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Fotó: 123rf.comGyakori a piriformis szindróma

Amennyiben a páciens konkrétan tudja, mitől kezdett el fájni a tompora, hiszen például elesett, és a zúzódás okozta fájdalom fokozatosan enyhül, gyakran elég az otthoni kezelés, borogatás, pihentetés. Ha azonban nem erről van szó, mindenképpen muszáj szakembernek kideríteni, mi lehet a kiváltó ok – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Igen gyakran az derül ki, hogy isiász áll a fájdalom mögött. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amely más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége.

Az isiász vezethet egy piriformis szindróma nevű jelenséghez. Ez annyit tesz, hogy az ischiadicus ideg lefutása pályáján a piriformis izom alatti résben valamilyen okból nyomás alá kerül, és az idegpálya mentén fájdalom, zsibbadás alakulhat ki, valamint az ideg által beidegzett izmok gyengesége. A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút vagy íróasztalnál ülés után.

Néhány további ok a fájdalom mögött  

A fenék izmainak (a gluteus maximusnak, a gluteus mediusnak és a gluteus minimusnak) húzódása igen gyakori oka a fájdalomnak. Sokszor a bemelegítés nélküli sport vagy egy hirtelen, rossz mozdulat okozza. A fájdalmon kívül más tünetekkel is járhat a húzódás, mint az érzékenység, merevség, duzzanat.

Bursitis akkor jelentkezik, amikor a nyáktömlő ízületi hártyája begyullad. A gyulladt ízületi hártya megvastagodik, és fokozott mértékben termel ízületi folyadékot, amitől a tömlő elkezd folyadékkal feltelni, megduzzad. A tömlő gyulladásához vezethet az állandó súrlódás, egy sérülés, egy fennálló betegség (pl.: rheumatoid arthritis) vagy fertőzés. A fenékben kialakult nyáktömlő-gyulladás jellemző tünete az ízület duzzanata, az üléskor, fekvéskor jelentkező fájdalom.

A kopott, alacsonyabb folyadéktartalmú porckorongok könnyebben megsérülhetnek, a hirtelen, nagy terhelésre (rossz mozdulat, emelés, bemelegítés nélküli, intenzív edzés vagy hosszú távú fokozott megerőltetés, mint az ülő munka) a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag elvándorolhat és kialakulhat a porckorongsérv. A porckorongsérv kiszakadás nélkül is fájdalmat okoz, egyrészt az érintett területen, másrészt kisugárzóan, nyaki sérv esetében a karokban, ágyéki sérvnél a lábakban, a fenékben.

A degeneratív porckorong betegség valójában nem egyetlen megbetegedés, hanem az idősödéssel többnyire együtt járó porckorong-változások összefoglaló neve, amely a gerinc bármely részét érintheti. Ha az alsó háti szakaszban van a kopás, a hát, a lábak és a tompor is fájhatnak és néhány esetben zsibbadás és bizsergés is jelentkezik.

Az ízületi fájdalom leggyakoribb ok az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság.


Fotó: 123rf.com

A kezelés hatékonysága a pontos diagnózistól függ 

A fenékben jelentkező fájdalmat komolyan kell venni, hiszen a gyakori okokon túl számos egyéb forrása is lehet, a pilonidális cisztától a csípő-keresztcsont ízületi gyulladásig. vagyis akár gyengeséget érzünk a lábunkban, akár gyulladás jeleit tapasztaljuk, akár „csak” bizonyos mozdulatoknál jelentkezik a fájdalom, mindenképpen ki kell vizsgáltatni azt – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.  – Ha megvan az ok, meglesz a kezelés is, legyen az gyorsan ható helyi gyulladáscsökkentő injekció, a természetes folyamatokat kihasználó lökéshullám terápia, orvosi kollagén injekciókúra, az orvosi lézerkezelés vagy akár orvosi akupunktúra. A cél minden esetben egyszerre a fájdalomcsillapítás és az oki kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.