Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegségek okozhatnak fartáji fájdalmat?

Érdekességek2024. november 11.

A fartáji fájdalom meglehetős nehézségeket okoz a mindennapi életben, és amennyiben nem olyan egyértelmű az oka, mint például egy fenékre esés, mindenképpen gondos diagnózist igényel. Erről és a kezelési lehetőségekről beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Fotó: 123rf.comGyakori a piriformis szindróma

Amennyiben a páciens konkrétan tudja, mitől kezdett el fájni a tompora, hiszen például elesett, és a zúzódás okozta fájdalom fokozatosan enyhül, gyakran elég az otthoni kezelés, borogatás, pihentetés. Ha azonban nem erről van szó, mindenképpen muszáj szakembernek kideríteni, mi lehet a kiváltó ok – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Igen gyakran az derül ki, hogy isiász áll a fájdalom mögött. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amely más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége.

Az isiász vezethet egy piriformis szindróma nevű jelenséghez. Ez annyit tesz, hogy az ischiadicus ideg lefutása pályáján a piriformis izom alatti résben valamilyen okból nyomás alá kerül, és az idegpálya mentén fájdalom, zsibbadás alakulhat ki, valamint az ideg által beidegzett izmok gyengesége. A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút vagy íróasztalnál ülés után.

Néhány további ok a fájdalom mögött  

A fenék izmainak (a gluteus maximusnak, a gluteus mediusnak és a gluteus minimusnak) húzódása igen gyakori oka a fájdalomnak. Sokszor a bemelegítés nélküli sport vagy egy hirtelen, rossz mozdulat okozza. A fájdalmon kívül más tünetekkel is járhat a húzódás, mint az érzékenység, merevség, duzzanat.

Bursitis akkor jelentkezik, amikor a nyáktömlő ízületi hártyája begyullad. A gyulladt ízületi hártya megvastagodik, és fokozott mértékben termel ízületi folyadékot, amitől a tömlő elkezd folyadékkal feltelni, megduzzad. A tömlő gyulladásához vezethet az állandó súrlódás, egy sérülés, egy fennálló betegség (pl.: rheumatoid arthritis) vagy fertőzés. A fenékben kialakult nyáktömlő-gyulladás jellemző tünete az ízület duzzanata, az üléskor, fekvéskor jelentkező fájdalom.

A kopott, alacsonyabb folyadéktartalmú porckorongok könnyebben megsérülhetnek, a hirtelen, nagy terhelésre (rossz mozdulat, emelés, bemelegítés nélküli, intenzív edzés vagy hosszú távú fokozott megerőltetés, mint az ülő munka) a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag elvándorolhat és kialakulhat a porckorongsérv. A porckorongsérv kiszakadás nélkül is fájdalmat okoz, egyrészt az érintett területen, másrészt kisugárzóan, nyaki sérv esetében a karokban, ágyéki sérvnél a lábakban, a fenékben.

A degeneratív porckorong betegség valójában nem egyetlen megbetegedés, hanem az idősödéssel többnyire együtt járó porckorong-változások összefoglaló neve, amely a gerinc bármely részét érintheti. Ha az alsó háti szakaszban van a kopás, a hát, a lábak és a tompor is fájhatnak és néhány esetben zsibbadás és bizsergés is jelentkezik.

Az ízületi fájdalom leggyakoribb ok az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság.


Fotó: 123rf.com

A kezelés hatékonysága a pontos diagnózistól függ 

A fenékben jelentkező fájdalmat komolyan kell venni, hiszen a gyakori okokon túl számos egyéb forrása is lehet, a pilonidális cisztától a csípő-keresztcsont ízületi gyulladásig. vagyis akár gyengeséget érzünk a lábunkban, akár gyulladás jeleit tapasztaljuk, akár „csak” bizonyos mozdulatoknál jelentkezik a fájdalom, mindenképpen ki kell vizsgáltatni azt – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.  – Ha megvan az ok, meglesz a kezelés is, legyen az gyorsan ható helyi gyulladáscsökkentő injekció, a természetes folyamatokat kihasználó lökéshullám terápia, orvosi kollagén injekciókúra, az orvosi lézerkezelés vagy akár orvosi akupunktúra. A cél minden esetben egyszerre a fájdalomcsillapítás és az oki kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.