Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegségek okozhatnak fartáji fájdalmat?

Érdekességek2024. november 11.

A fartáji fájdalom meglehetős nehézségeket okoz a mindennapi életben, és amennyiben nem olyan egyértelmű az oka, mint például egy fenékre esés, mindenképpen gondos diagnózist igényel. Erről és a kezelési lehetőségekről beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Fotó: 123rf.comGyakori a piriformis szindróma

Amennyiben a páciens konkrétan tudja, mitől kezdett el fájni a tompora, hiszen például elesett, és a zúzódás okozta fájdalom fokozatosan enyhül, gyakran elég az otthoni kezelés, borogatás, pihentetés. Ha azonban nem erről van szó, mindenképpen muszáj szakembernek kideríteni, mi lehet a kiváltó ok – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Igen gyakran az derül ki, hogy isiász áll a fájdalom mögött. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amely más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége.

Az isiász vezethet egy piriformis szindróma nevű jelenséghez. Ez annyit tesz, hogy az ischiadicus ideg lefutása pályáján a piriformis izom alatti résben valamilyen okból nyomás alá kerül, és az idegpálya mentén fájdalom, zsibbadás alakulhat ki, valamint az ideg által beidegzett izmok gyengesége. A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút vagy íróasztalnál ülés után.

Néhány további ok a fájdalom mögött  

A fenék izmainak (a gluteus maximusnak, a gluteus mediusnak és a gluteus minimusnak) húzódása igen gyakori oka a fájdalomnak. Sokszor a bemelegítés nélküli sport vagy egy hirtelen, rossz mozdulat okozza. A fájdalmon kívül más tünetekkel is járhat a húzódás, mint az érzékenység, merevség, duzzanat.

Bursitis akkor jelentkezik, amikor a nyáktömlő ízületi hártyája begyullad. A gyulladt ízületi hártya megvastagodik, és fokozott mértékben termel ízületi folyadékot, amitől a tömlő elkezd folyadékkal feltelni, megduzzad. A tömlő gyulladásához vezethet az állandó súrlódás, egy sérülés, egy fennálló betegség (pl.: rheumatoid arthritis) vagy fertőzés. A fenékben kialakult nyáktömlő-gyulladás jellemző tünete az ízület duzzanata, az üléskor, fekvéskor jelentkező fájdalom.

A kopott, alacsonyabb folyadéktartalmú porckorongok könnyebben megsérülhetnek, a hirtelen, nagy terhelésre (rossz mozdulat, emelés, bemelegítés nélküli, intenzív edzés vagy hosszú távú fokozott megerőltetés, mint az ülő munka) a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag elvándorolhat és kialakulhat a porckorongsérv. A porckorongsérv kiszakadás nélkül is fájdalmat okoz, egyrészt az érintett területen, másrészt kisugárzóan, nyaki sérv esetében a karokban, ágyéki sérvnél a lábakban, a fenékben.

A degeneratív porckorong betegség valójában nem egyetlen megbetegedés, hanem az idősödéssel többnyire együtt járó porckorong-változások összefoglaló neve, amely a gerinc bármely részét érintheti. Ha az alsó háti szakaszban van a kopás, a hát, a lábak és a tompor is fájhatnak és néhány esetben zsibbadás és bizsergés is jelentkezik.

Az ízületi fájdalom leggyakoribb ok az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság.


Fotó: 123rf.com

A kezelés hatékonysága a pontos diagnózistól függ 

A fenékben jelentkező fájdalmat komolyan kell venni, hiszen a gyakori okokon túl számos egyéb forrása is lehet, a pilonidális cisztától a csípő-keresztcsont ízületi gyulladásig. vagyis akár gyengeséget érzünk a lábunkban, akár gyulladás jeleit tapasztaljuk, akár „csak” bizonyos mozdulatoknál jelentkezik a fájdalom, mindenképpen ki kell vizsgáltatni azt – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.  – Ha megvan az ok, meglesz a kezelés is, legyen az gyorsan ható helyi gyulladáscsökkentő injekció, a természetes folyamatokat kihasználó lökéshullám terápia, orvosi kollagén injekciókúra, az orvosi lézerkezelés vagy akár orvosi akupunktúra. A cél minden esetben egyszerre a fájdalomcsillapítás és az oki kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.