Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?

Érdekességek2023. március 18.

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Fotó: 123rf.comNépbetegség a bélbetegség

Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés – kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.

Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes

A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”

Mi a low FODMAP lényege?

A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.

A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés.

A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.


Meddig és miről kell lemondani a diéta során?

A magas FODMAP tartalmú ételek listája igen hosszú. Édesítésre kerülendő például a méz és a xylit, de fogyasztható a szőlőcukor és a stevia. Alma helyett banán, tejtermékek közül csak a laktózmentes, gabonából csak a gluténmentes és a zab fogyasztható, hogy néhány példát említsünk. A kerülendő és a fogyasztható ételekről a diagnózist követően kapunk részletes tájékoztatást, a diéta összeállításához javasolt dietetikus segítségét kérni. Az első 8 hétben teljes mértékben ki kell zárni a magas FODMAP tartalmú ételeket, ezt követően fokozatosan vissza lehet vezetni, de figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek! A végleges diéta minden esetben személyre szóló, a beteg tüneteitől függ. A cél egy megengedőbb étrend, amely mellett panaszmentesség biztosítható.

Fotó:123rf.com

Csak akkor segít, ha valóban IBS okozza a tüneteit!

Dr. Sárdi Krisztina arra is felhívja a figyelmet, hogy a low FODMAP diéta kizárólag diagnosztizált IBS esetén javasolt étrend. Senkinek nem javasolt pusztán azért belekezdenie, mert rendszeres hasi panaszokkal küzd. Puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más bélbetegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, melyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat. A kiváltó októl függően eltérő étrend szükséges, diétázni tehát csak célzottan és abban az esetben kezdjünk, ha pontosan tudjuk, hogy mi okozza a tüneteinket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Este puffad és feszül a hasa?

2025. november 10.

Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
– puffadás,
– alhasi fájdalom, feszülés,
– fokozott gázképződés,
– hasmenés vagy székrekedés,
– ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
– Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.

Gyaloglás egészségmegőrzésre?

2025. november 10.

A gyaloglás, a séta a legősibb mozgásforma, mely már kisgyermekkortól egészen életünk végéig természetes része napjainknak. Számos kutatás alátámasztja fizikai és mentális jótékony hatását, mégis kevesen tekintenek rá úgy, mint egészségmegőrző mozgásformára. Helyezzük fókuszba október hónapban ezt az aktivitást a Magyar Szabadidősport Szövetség Világ Gyalogló (HÓ)Nap rendezvényével!

Közlekedj másként!

A tempós gyaloglás pulzusnövelő aktivitásnak tekinthető. Egy gyorsabb séta beiktatásával sokat tehetünk a fittségünk fenntartásáért. Nem kell ehhez semmilyen speciális ruházat, csak egy kényelmes cipő. Tűzzük ki célul, hogy pl. a munkába menet, vagy hazafelé gyalog teszünk meg egy bizonyos távot. Ezt fokozatosan növelhetjük, így a rendszeres mozgást észrevétlenül be tudjuk iktatni a napi rutinunkba.

Kevesebb inger, csökkenő stressz

Manapság másodpercenként rengeteg vizuális és audiovizuális hatás ér minket, melynek hatására sokszor túltelítődhetünk. Ezt tompíthatjuk úgy, ha sétálunk egyet a természetben, mindenféle digitális eszköz nélkül. Így könnyebben tudunk mentálisan regenerálódni és fel tudjuk dolgozni a minket napi szinten érő többezer különféle ingert.
Ezzel csökkenthetjük a túlterheltséget és az ebből adódó stresszt, szorongást.

Termelj endorfint!

Gondoltad volna, hogy nemcsak egy kis csokoládé, hanem egy tempós gyaloglás is képes endorfint termelni? A mozgásnak köszönhetően a vér oxigénszintje nő, mely hatására az endorfinszint is megemelkedik. Ez a hormon felel a boldogságért.
Stresszesebb, megterheltebb időszakban egy kis séta kiváló megoldás lehet hangulatunk, közérzetünk javítására.

Mikor forduljunk orvoshoz szívritmuszavar esetén?

2025. november 09.

Erre a kérdésre a válasz egyszerű: ha a szívritmuszavar nem csak ritka, jelentéktelen jelenség, hanem visszatérő, vagy ha zavaró tünetek társulnak hozzá. Az olyan panaszok, mint a mellkasi nyomás, szapora vagy szabálytalan szívverés nyugalomban, hirtelen fellépő gyengeség, ájulásérzés vagy nehézlégzés már komolyabb figyelmeztető jelek. Ilyenkor nem szabad várni: a megfelelő kardiológiai vizsgálatok segítenek tisztázni az okokat, és időben elkezdeni a kezelést.

Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés 50 év felett, illetve azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy már ismert szívbetegséggel élnek. A pitvarfibrilláció – a leggyakoribb ritmuszavar – például sokáig tünetmentes lehet, de kezeletlenül stroke-hoz, szívelégtelenséghez vezethet. Szerencsére időben felismerve ma már jól kezelhető – gyógyszeresen vagy akár katéteres eljárással is.

A szívritmuszavar tehát nemcsak egy kellemetlen tünet, hanem akár életet veszélyeztető állapot is lehet. Különösen télen, amikor a szív több fronton is próbára van téve. Ha a szívünk néha „másképp” ver, érdemes egy kivizsgálással megbizonyosodni arról, hogy nincs semmi olyasmi a szívünk működésében, amiért aggódni kellene.