Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?

Érdekességek2023. március 18.

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Fotó: 123rf.comNépbetegség a bélbetegség

Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés – kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.

Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes

A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”

Mi a low FODMAP lényege?

A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.

A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés.

A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.


Meddig és miről kell lemondani a diéta során?

A magas FODMAP tartalmú ételek listája igen hosszú. Édesítésre kerülendő például a méz és a xylit, de fogyasztható a szőlőcukor és a stevia. Alma helyett banán, tejtermékek közül csak a laktózmentes, gabonából csak a gluténmentes és a zab fogyasztható, hogy néhány példát említsünk. A kerülendő és a fogyasztható ételekről a diagnózist követően kapunk részletes tájékoztatást, a diéta összeállításához javasolt dietetikus segítségét kérni. Az első 8 hétben teljes mértékben ki kell zárni a magas FODMAP tartalmú ételeket, ezt követően fokozatosan vissza lehet vezetni, de figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek! A végleges diéta minden esetben személyre szóló, a beteg tüneteitől függ. A cél egy megengedőbb étrend, amely mellett panaszmentesség biztosítható.

Fotó:123rf.com

Csak akkor segít, ha valóban IBS okozza a tüneteit!

Dr. Sárdi Krisztina arra is felhívja a figyelmet, hogy a low FODMAP diéta kizárólag diagnosztizált IBS esetén javasolt étrend. Senkinek nem javasolt pusztán azért belekezdenie, mert rendszeres hasi panaszokkal küzd. Puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más bélbetegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, melyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat. A kiváltó októl függően eltérő étrend szükséges, diétázni tehát csak célzottan és abban az esetben kezdjünk, ha pontosan tudjuk, hogy mi okozza a tüneteinket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hidegtálat húsvétra: füstölt sajtos csirkerolád

2026. március 28.

Igazi finom csemege, amit kezdőknek is jó szívvel ajánlunk, mert nem igényel különösebben nagy tudást, viszont isteni íze van és mindenféle  salátával, körettel tálalható.   

Hozzávalók:

4 db csirkemellfilé
12 szelet húsos  bacon
4 ujjnyi darab füstölt  sajt

durvára őrölt színes bors

Elkészítése:
A húst megmosom, leszárítom, és az oldalába egy mélyedést vágok. Kicsit megsózom, belehelyezem a mélyedésbe a sajtot. Ezután baconbe tekerem mindegyiket, és egy tűzálló tálba vagy tepsibe teszem. Megszórom a színes borssal, és fóliával lefedve 180 fokon kb. 45 percig sütöm. Ezután leveszem a fóliát, kicsit megpirítom és hagyom kihűlni.

Hidegen szépen szeletelhető, hidegtálakon saláták mellett is jól mutat és nagyon finom!

Tipp: Melegen burgonyapürével, párolt zöldséggel vagy akár friss salátával is nagyon jó fogás.

Tavaszi immunerõsítés babáknak

2026. március 27.

Mit tehetünk tél végén a babák védekezõ-rendszerének erõsítéséért és mit ehetnek a babák a húsvéti menübõl?

Tél végére kiürülnek vitamin- és ásványianyag-raktáraink, gyakran vagyunk fáradtak, esetleg náthásak. Felnõttként ilyenkor rendszerint mézes teával, vitaminkészítményekkel vagy C-vitaminban gazdag mediterrán gyümölcsökkel próbáljuk felvenni a harcot a kórokozókkal szemben. De mi a helyzet az 1 év alatti csecsemõkkel?

Egy kellemetlen tavaszi vendég: a szénanátha

2026. március 27.

A téli bezártság után egyre gyakrabban vágyunk ki a szabadba.

És persze nem csodálkozunk azon, hogy milyen szeszélyes az idõjárás: az esõt gyakran napsütés váltja fel, a csendes idõt követik a szeles, olykor viharos napok. Arra azonban csak kevesen gondolnunk, hogy a változékony klimatikus viszonyok mennyire kedveznek az allergiát okozó növények fejlõdésének, különösen a tavaszi-nyár eleji idõszakban. Ha hajlamosak vagyunk allergiás reakciókra, pld. az oly gyakori szénanáthára, nem árt az elõvigyázatosság!

Miért van több allergiás, mint harminc éve?

Egyes kimutatások szerint az európai országokban a szénanátha "áldozatai" napjainkban mintegy négyszer annyian vannak, mint harminc évvel ezelõtt... Változatos az allergiát kiváltó okok, elsõsorban a növények skálája, de nem mindegyik eredményez azonos reakciókat. Az viszont igaz, hogy az elsõk közt keseríthetik meg az életünket - ha hajlamosak vagyunk rá - a pázsitfûfélék.