Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?

Érdekességek2023. március 18.

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Fotó: 123rf.comNépbetegség a bélbetegség

Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés – kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.

Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes

A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”

Mi a low FODMAP lényege?

A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.

A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés.

A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.


Meddig és miről kell lemondani a diéta során?

A magas FODMAP tartalmú ételek listája igen hosszú. Édesítésre kerülendő például a méz és a xylit, de fogyasztható a szőlőcukor és a stevia. Alma helyett banán, tejtermékek közül csak a laktózmentes, gabonából csak a gluténmentes és a zab fogyasztható, hogy néhány példát említsünk. A kerülendő és a fogyasztható ételekről a diagnózist követően kapunk részletes tájékoztatást, a diéta összeállításához javasolt dietetikus segítségét kérni. Az első 8 hétben teljes mértékben ki kell zárni a magas FODMAP tartalmú ételeket, ezt követően fokozatosan vissza lehet vezetni, de figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek! A végleges diéta minden esetben személyre szóló, a beteg tüneteitől függ. A cél egy megengedőbb étrend, amely mellett panaszmentesség biztosítható.

Fotó:123rf.com

Csak akkor segít, ha valóban IBS okozza a tüneteit!

Dr. Sárdi Krisztina arra is felhívja a figyelmet, hogy a low FODMAP diéta kizárólag diagnosztizált IBS esetén javasolt étrend. Senkinek nem javasolt pusztán azért belekezdenie, mert rendszeres hasi panaszokkal küzd. Puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más bélbetegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, melyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat. A kiváltó októl függően eltérő étrend szükséges, diétázni tehát csak célzottan és abban az esetben kezdjünk, ha pontosan tudjuk, hogy mi okozza a tüneteinket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Békákat otthon is menthetünk!

2024. április 07.

A vízóraaknák, pincék fogságába került békák problémája egy kevéssé ismert, ugyanakkor az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügy.  Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.

Már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak (még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is) ugyanis vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Hogy miért baj ez? Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.

Szerencsére a bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthetünk azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben elengedjük, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük. Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is számukra.

Együtt a nők egészségéért: Magyarországra érkezik a GE HealthCare

2024. április 07.

A mellrák a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, amely minden évben milliókat érint világszerte. Bár a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel jelentősen hozzájárul a betegséggel járó kockázatok csökkentéséhez, sokan, tartva a folyamat esetleges kellemetlenségeitől, nem teszik meg a szükséges lépéseket. Annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a női egészségtudatosság fontosságára, a nemzetközi nőnap alkalmából Magyarországra érkezik a legmodernebb technológiával felszerelt GE HealthCare Mammo busz, amely a közép- és kelet-európai régióban elsők között hazánkban biztosít mammográfiai szűréseket. A busz itt tartózkodása alatt közel 500 nő vesz részt a magas színvonalú berendezéssel elvégzett vizsgálatokon Budapesten, Újszászon és Túrkevén. A kezdeményezés nyitó rendezvényén különböző területekről meghívott szakemberek járták körbe, hogyan tudnak együttműködve, közösen tenni azért, hogy a szükséges és ajánlott szűrővizsgálatokon minél többen részt vegyenek az egészségük megőrzése érdekében.

2020-ban közel 2,26 millió nő nézett szembe világszerte a mellrákkal és várhatóan minden 8. nőt érint ez a betegség élete során. Annak érdekében, hogy a betegséggel járó kockázatokat csökkenteni lehessen, a legfontosabb lépés a daganatos elváltozás időben történő azonosítása. A korai felismerésben pedig elengedhetetlen szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételnek, hogy a betegségre egy olyan stádiumban derüljön fény, amikor a legnagyobb esély van a betegség sikeres kezelésére. Ennek ellenére a meglévő hazai országos szűrőprogram keretében szervezett vizsgálatokon jelenleg csak a nők 30-40 %-a vesz részt. 

“A legfrissebb adatok szerint Magyarországon évente mintegy 8.500 új emlő daganatos megbetegedést és közel 2.200 halálesetet regisztrálnak. Hazánkban az emlőszűrés már 2002 óta elérhető, amelynek célja, hogy a kifejlődés kezdeti szakaszában lévő tünetmentes szöveti elváltozásokat kimutassa” – osztotta meg Bertókné Tamás Renáta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Szűrésirányítási főosztályvezetője a beszélgetés során.



“Jelenleg a népegészségügyi célú emlőszűrésre 45-65 év közötti nők kétévenként kapnak meghívólevelet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közreműködésével. A 20 év tapasztalata alapján és a megújuló evidenciákat figyelembe véve tervezik a szűrési korosztály kiszélesítését 40-70 évre. A meghívottak részére jelenleg 43 szűrőállomás áll rendelkezésre az országban, tehát a lehetőség a vizsgálatok elvégzéséhez adott. Fontos azonban kiemelni, hogy a rákmegelőző állapotok minél korábbi felismerésében maguk a nők tehetnek a legtöbbet, azzal, hogy részt vesznek a szűrővizsgálaton.”

Az orvosi berendezések és digitális megoldások fejlesztése mellett a GE HealthCare a társadalmi felelősségvállalást is kiemelten fontosnak tartja. Ennek jegyében indította útjára “A gondoskodás, amely minden nőhöz eljuthat” kezdeményezését, melynek célja, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a női egészségtudatosságra és ösztönözze a nőket a szűrővizsgálatokon való részvételre a mellrák korai felismerésének érdekében. 

Szorongás, pánik és a szem betegségei

2024. április 06.

A hangulati élet zavarai a szem állapotát, illetve a látást jelentősen befolyásolják. Korábban többször beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a szemészeti vizsgálatok eredményeit tévútra terelő kondíciókról, állapotokról. Ezek közül talán a legfontosabb a vizsgált személy szorongása és a sajnálatosan hazánkban is gyakori pánik szindróma. Éppen ezért, ezeknek egy külön beszélgetést szentelünk a mostani alkalommal.

Szorongás, pánik szindróma

A szorongás lényegében a szervezet stressz-reakciója egy nem létező veszélyre. Tudjuk valamennyien – az iskolában is tanuljuk-, hogy a valós, külső veszedelem, például az oroszlán támadása, hirtelen nagy mennyiségű stressz-hormon kibocsátását eredményezi a mellékveséből. Emiatt rövid időre átmenetileg megnő a vérnyomás, megszaporodik a pulzus és sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek, mint általában. Ez teszi lehetővé a valós veszély elől történő sikeres elmenekülést. Természetesen az oroszlántól félünk utána is, ez azonban egy jól megfogalmazott, létező veszélyes szituációtól való tartózkodás.

A szorongás annyiban különbözik a félelemtől, hogy a tárgya nem valós, a beteg belső állapotát tükrözi és csak az értelem, a ráció miatt vetül ki valamiféle formálisan jól meghatározható, de nem valódi okot jelentő veszedelemre. Ilyen esetben a szorongásról panaszkodó elsősorban ezt a nem valós, de számára rendkívül aggasztónak tűnő állapotot jelöli meg a lelki egyensúlyzavar okának. Azonban, ha ezt megoldjuk, újabb és újabb látszólagos okok keletkeznek, hiszen valójában az ok az szorongó emberen belül van.

Szorongás esetén a valódi stressz-reakció tünetei jelennek meg: átmenetileg, illetve hullámokban megemelkedik a vérnyomás, megnő a pulzusszám, feszültté válik az illető, nehezen tud ellazulni. Mindezek alapján számos biológiai paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Ez önmagában nem betegség, viszont, ha a szorongás tartós, akkor részben betegséghez vezethet.

Szemészeti szempontból azért jelentős a szorongásos állapot, mert számos, a szem működését befolyásoló paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Így a szemen belüli vér- és folyadékáramlás, valamint a szemnyomás szabályozása is megváltozik. Azonban ezek a változások nem a szem belső betegségei miatt jönnek létre. A nehézséget az adja a gyakorlati ellátásban, hogy meg kell különböztetni a szorongás okozta változásokat a valódi szembetegségek okozta változásoktól. Nem ritkán e két hatás egy szemen egy időben jelentkezik. Nagy szakmai tudás, gyakorlat valamint kellő vizitidő szükséges ahhoz, hogy szét tudjuk választani, miért felelős a szorongás és miért egy valódi szembetegség. A rutin klinikai gyakorlatban ez azonban nagyon gyakran nem sikerül, sőt a szorongás észlelése is meglepően sokszor elmarad.

 A pánik szindróma a szorongás egyik formája, melyben hullámzó jelleggel, időszakosan a szorongás szélsőségesen felerősödik. Ez a beteg vizsgálatát, illetve a vizsgálat során kapott eredmények értékelését még nehezebbé teszi.