Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?

Érdekességek2023. március 18.

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Fotó: 123rf.comNépbetegség a bélbetegség

Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés – kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.

Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes

A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”

Mi a low FODMAP lényege?

A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.

A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés.

A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.


Meddig és miről kell lemondani a diéta során?

A magas FODMAP tartalmú ételek listája igen hosszú. Édesítésre kerülendő például a méz és a xylit, de fogyasztható a szőlőcukor és a stevia. Alma helyett banán, tejtermékek közül csak a laktózmentes, gabonából csak a gluténmentes és a zab fogyasztható, hogy néhány példát említsünk. A kerülendő és a fogyasztható ételekről a diagnózist követően kapunk részletes tájékoztatást, a diéta összeállításához javasolt dietetikus segítségét kérni. Az első 8 hétben teljes mértékben ki kell zárni a magas FODMAP tartalmú ételeket, ezt követően fokozatosan vissza lehet vezetni, de figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek! A végleges diéta minden esetben személyre szóló, a beteg tüneteitől függ. A cél egy megengedőbb étrend, amely mellett panaszmentesség biztosítható.

Fotó:123rf.com

Csak akkor segít, ha valóban IBS okozza a tüneteit!

Dr. Sárdi Krisztina arra is felhívja a figyelmet, hogy a low FODMAP diéta kizárólag diagnosztizált IBS esetén javasolt étrend. Senkinek nem javasolt pusztán azért belekezdenie, mert rendszeres hasi panaszokkal küzd. Puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más bélbetegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, melyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat. A kiváltó októl függően eltérő étrend szükséges, diétázni tehát csak célzottan és abban az esetben kezdjünk, ha pontosan tudjuk, hogy mi okozza a tüneteinket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.