Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?

Érdekességek2023. március 18.

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Fotó: 123rf.comNépbetegség a bélbetegség

Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés – kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.

Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes

A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”

Mi a low FODMAP lényege?

A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.

A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés.

A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.


Meddig és miről kell lemondani a diéta során?

A magas FODMAP tartalmú ételek listája igen hosszú. Édesítésre kerülendő például a méz és a xylit, de fogyasztható a szőlőcukor és a stevia. Alma helyett banán, tejtermékek közül csak a laktózmentes, gabonából csak a gluténmentes és a zab fogyasztható, hogy néhány példát említsünk. A kerülendő és a fogyasztható ételekről a diagnózist követően kapunk részletes tájékoztatást, a diéta összeállításához javasolt dietetikus segítségét kérni. Az első 8 hétben teljes mértékben ki kell zárni a magas FODMAP tartalmú ételeket, ezt követően fokozatosan vissza lehet vezetni, de figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek! A végleges diéta minden esetben személyre szóló, a beteg tüneteitől függ. A cél egy megengedőbb étrend, amely mellett panaszmentesség biztosítható.

Fotó:123rf.com

Csak akkor segít, ha valóban IBS okozza a tüneteit!

Dr. Sárdi Krisztina arra is felhívja a figyelmet, hogy a low FODMAP diéta kizárólag diagnosztizált IBS esetén javasolt étrend. Senkinek nem javasolt pusztán azért belekezdenie, mert rendszeres hasi panaszokkal küzd. Puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más bélbetegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, melyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat. A kiváltó októl függően eltérő étrend szükséges, diétázni tehát csak célzottan és abban az esetben kezdjünk, ha pontosan tudjuk, hogy mi okozza a tüneteinket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Megváltoztathatja a napfény az anyajegyet?

2025. október 17.

A napsugárzás befolyásolhatja az anyajegyeket, amik sötétedhetnek, láthatóbbá válhatnak és akár növekedhet a bőrrák kockázata is. Mindenképpen fontos, hogy a nyári hónapokban óvintézkedéseket tegyenek azok, akiknek jelentős számú anyajegye, különösen pigmentált anyajegye, vagy ún. éranyajegye van. Dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos arról is beszélt, hogy nyáron vagy később, az őszi-téli hónapokban érdemes-e részt venni anyajegyszűrésen.

Hogyan hathat a napfény az anyajegyekre?


Besötétedhetnek: A pigmentált anyajegyek a napfénynek kitett testrészeken sötétebb színűvé, ezáltal feltűnőbbé válhatnak.
Irritálttá válhatnak: Az éranyajegyeknél fordulhat elő, hogy az erőteljes napsütés, a leégés fokozhatja a véráramlást a területen, ami akár gyulladáshoz is vezethet.
Fokozott bőrrák kockázatnak vannak kitéve: A túlzott napsugárzás és a leégés növelheti a bőrrák kockázatát, különösen az érzékeny, világos bőrűeknél, a sok anyajeggyel rendelkező személyeknél, és azoknál, akiknél már diagnosztizáltak bármilyen típusú bőrrákot. (Ugyanakkor a sötétebb bőrszín és a kevés számú anyajegy sem jelent védettséget.)
A bőr színét a melanocitáknak nevezett sejtek adják, amelyek a melanin nevű pigmentet termelik. A napfény fokozza a melanin termelődését ezekben a sejtekben, ami a vágyott barna bőrszínt eredményezi. Természetesen a fény hatására a pigmentált részek, vagyis azok a bőrterületek, amelyekben több a festékanyag, szintén sötétebbé válnak. Ez az oka annak, hogy a korábban világosbarna anyajegyek is sötétebb barna színűek lesznek. Ettől nem kell megijedni, ez normális változás, ugyanakkor mindent meg kell tenni a fényvédelem érdekében, ugyanis bizonyított tény, hogy az életünk során megélt fényterhelés összeadódik és megsokszorozza a bőrrák kialakulásának kockázatát – foglalja össze Karászi doktornő.

Mi történik egy szemvizsgálaton?

2025. október 16.

Egy átfogó szemvizsgálat során az optometrista több területet is átvizsgál. A látásélesség mérése mind távoli, mind közeli látásra kiterjedően segít feltárni az esetleges dioptriaváltozásokat.

A szemnyomás-mérés a glaukóma (zöldhályog) korai felismerését szolgálja, ami különösen fontos, hiszen ez gyakran tünetek nélkül károsítja a látást. A szemmozgás vizsgálata feltárja az izomműködési problémákat, míg a szemfenék vizsgálat során a retina állapotát ellenőrzik. Ez utóbbi különösen értékes, mivel így korán felismerhetők olyan betegségek, mint a szürkehályog, a makuladegeneráció vagy a diabéteszes retinopátia. „A 40 év feletti korosztály számára különösen fontos az évenkénti szemvizsgálat, hiszen a korai diagnózis sokszor megmentheti a látást. A szemvizsgálattal segítjük pácienseinket a megelőzésben.” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája. A rendszeres ellenőrzés nem csupán a problémák korai felismeréséről szól, hanem arról is, hogy időben módosíthassuk a szemüveg vagy kontaktlencse receptjét, és szakszerű tanácsot kapjunk a szemápolás legújabb módszereiről.

Torokkaparásra, szájszárazságra ébred? Lehet, hogy a horkolás az oka

2025. október 16.

A horkolók közt nem mindenki van tisztában azzal, hogy horkol, különösen, ha nincs hálótárs, akit ez zavarna. Mások nem ébrednek fel a horkolásukra és esetleg csak azt tartják kellemetlennek, hogy reggelente torokkaparásra, irritációra, szájszárazságra ébrednek. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész szerint ennek hátterében a horkolással összefüggő gégegyulladás is állhat, de a kivizsgáláson akár más olyan problémára is fény derülhet, ami kezelést igényel.

Hogyan okozhat a horkolás gégegyulladást?

A fogalmakat tisztázandó érdemes tudni, hogy a gégegyulladás a gége nyálkahártyáját és a hangszálakat is érintő fertőzések, allergia, kémiai behatások, irritációk hatására alakul ki, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes elvesztése, mely az esetek nagy százalékában átmeneti. A horkolás pedig – különösen krónikus, súlyos esetben – szintén erős irritációt, akár gyulladást okozhat a garatban és a gégében. Ugyanis a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre, ami egy bizonyos szint fölött irritáló hatású lehet. A gégegyulladáshoz hozzájárulhatnak az alábbi faktorok is:
– Légúti irritáció: a horkolás gyakran szájon át történő légzéssel jár, ami kiszáríthatja a torkot és irritálhatja a gégét.
– Csendes reflux: a laringofaringeális reflux (vagyis „csendes reflux”) esetében a savas gyomortartalom egészen a torokig elér, és a gégét irritálja. Mivel sem a gége-, sem a torok nyálkahártya nem ellenállóak a savassággal szemben, az irritáció következtében megjelennek az első tünetek, amelyek az esetek többségében nem az emésztéshez kapcsolódnak. Gyakori tünet a rekedtség, különösen a reggeli órákban, valamint árulkodó jel lehet a folyamatos köhögés és krónikus torokköszörülés, időnként előfordulhat gombócérzés és nyelési diszkomfort is.
– Alvási apnoé: legjellemzőbb tünete a hangos, egyenetlen horkolás, amelyet légzésszünetek szakítanak meg. Az alvási apnoé is hozzájárulhat a gége gyulladásához és működési zavarához.