Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen az igazi müzli?

Érdekességek2020. augusztus 29.

A müzli az egészséges étrend részeként számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó. Azonban nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.

Fotó: pixabay.comA müzlit sokan az egészséges táplálkozással azonosítják, míg mások nem tudják elképzelni, hogy „madáreledel” kerüljön a tányérjukba. Hívei naponta fogyasztják, ez a tendencia évről évre növekszik. A müzli az egészséges étrend részeként valóban számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó. Nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.

Müzli történelem

A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner  zürichi körzeti orvos, majd indult világot meghódító útjára.

A klasszikus recept

Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: két evőkanál gabonapehely (zab-, köles vagy búzapehely), két evőkanál tejszín vagy joghurt, egy evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, egy friss reszelt alma, egy teáskanál citromlé, méz, barnacukor, ízlés szerint melasz és tej. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya 12% fehérje, 27% zsír és 61% szénhidrát. Ez a tápanyagarány majdnem megegyezik az egészséges táplálkozásban ajánlott napi tápanyagaránnyal (fehérje: 12%, zsír: 30%, szénhidrát: 58%), továbbá sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kevés benne a telített zsírsav (különösen, ha tejszínt nem használunk) és a cukortartalmát is minimálisra lehet csökkenteni.


Miért jó a müzli?

Egy adag müzli hosszú órákon át teltségérzetet és egyenletes vércukorszintet biztosít, ezt a benne található rostok, lassan felszívódó szénhidrátok és növényi olajok okozzák. A müzlit először fogyasztók akár hasi diszkomfortérzetet is tapasztalhatnak a nagy rosttartalom miatt. Ekkora rostbevitelnél fontos tisztában lenni a folyadékfogyasztás szükségességével, hiszen kevés folyadékfogyasztás mellett székrekedést is okozhat.

Egy felmérés szerint az elmúlt másfél évtizedben a hazai müzli és gabonapehely-fogyasztás folyamatosan nőtt. A müzlik és gabonapelyhek különösen a fiatal felnőttek, a nők és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében hódít. Minden harmadik nő és minden ötödik férfi legalább heti egyszer fogyasztja ezt a rostokban gazdag reggelit.

A gabonapehely nem müzli!

A fenti kutatás is erősíti azt a hiedelmet, hogy a müzlit és a gabonapelyheket együtt kell tárgyalni, táplálkozásbiológiailag nincs köztük nagy különbség. Ez azonban nagy tévhit, hiszen míg a müzli egy természetes gabonapelyhekből – azaz a hengerekkel szétlapított teljes gabonaszemből –, gyümölcsből, magvakból és tejtermékből álló nagy tápanyagtartalmú reggeli, addig az ízesített gabonapelyhek a legtöbb esetben finomított lisztből nagy mennyiségű cukorszirup felhasználásával készülnek, és az eredeti müzlihez képest – többek között – kis rosttartalmú élelmiszerek.

A jelenleg a piacon kapható termékek rosttartalma között négyszeres különbség van: 3 g és 11,9 g között változnak (100 g termékben). A cukortartalomban is nagy különbségek vannak, a legkisebb cukortartalmú termék 10 g-ot, míg a legtöbb cukrot tartalmazó müzli 33,8 g-ot tartalmazott 100 grammonként.

Pontosan mi a müzli?

A müzli összetételéről, jellegzetes tulajdonságairól a Magyar Élelmiszerkönyv nem rendelkezik, s az élelmiszeriparnak sincs egységes állásfoglalása arról, hogy pontosan mi a müzli. Táplálkozástani szempontból a természetesség oldaláról kell megközelíteni a kérdést, hogy pontos képet festhessünk a müzliről: természetes összetevőket tartalmazó, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étel, mely csak csekély mértékben (vagy nem) tartalmaz hozzáadott cukrot, és egyéb mesterséges anyagok (aroma, tartósítószer stb.) felhasználása nélkül készül. A kiváló minőségű müzli alapját pelyhesített, finomítatlan gabona képezi, aszalt gyümölcsökkel és olajos magvakkal. Az eredeti Bircher- Benner recept alapján kevés müzli készül. A termékekhez hozzáadott cukor, csokoládé, puffasztott gabonák rontják az értéküket, s a tápanyagarányt megváltoztatják főként a cukrok és a zsír javára.

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség arra, hogy az eredetileg kiváló összetételű, nagy táplálkozásbiológiai értékű termékből egy kedvezőtlenebb készüljön? A válasz a fogyasztók igénye. Az embereknek fontos az intenzív ízélmény, s az édes íz szeretete háttérbe szorítja a tápanyag-összetétel értékeit.

Felmérések mutatják, hogy a kifejezetten édes müzlik és gabonapelyhek fogynak legjobban, s ezt az igényt minden gyártó próbálja a saját termékével kielégíteni, háttérbe  szorítva a természetes alapanyagok felhasználását. Figyelni kell melyiket választjuk! A müzli az egészséges táplálkozás egyik fontos eleme lehet, kiváló reggeli alternatíva.

A vásárlás során viszont könnyen eshetünk abba a hibába, hogy egy divatos, hangzatos nevű terméket választva az egészséget szorítjuk háttérbe. A termék íze mellett nagyon fontos annak táplálkozástani értéke is, célszerű a természetes ízek szeretetére szoktatni magunkat a cukrozatlan termékek fogyasztásával. A cukrozott gabonapelyhek, corn flakes-ek nem valók napi szinten a tányérba, ezeket nem szabad összekeverni a természetes müzlikkel. Tudatos vásárlási szokásokkal és az élelmiszercímkék elolvasásával mindig győződjön meg arról, hogy az adott müzli valóban egészségét szolgálná-e. Ha sok cukrot, zsírt, adalékanyagot és kevés rostot, gyümölcsöt tartalmaz, akkor a válasz egyértelműen: nem.

Amennyiben biztos szeretne lenni abban, hogy a müzlije cukor- és adalékanyagmentes, akkor válassza az otthon készített étel biztonságát pl. zabpehely, dió, mogyoró, kókuszreszelék, mazsola, aszalt szilva és joghurt felhasználásával. Ebben az esetben az alapanyagok vásárlásakor kell gondosan eljárnia, győződjön meg róla, hogy a gabonatermékek nem fertőzöttek, az aszalt gyümölcsök nem avasak. 

 

Vági Zsolt
dietikus
dr. Lelovics Zsuzsanna
táplálkozáskutató


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A nõiség csodája - Gyermeket várok

2026. október 07.

A terhesség, latinul graviditás, szó szerint nehézséget, nehézkességet, terhet jelent, s mint ilyen, elsõsorban a gyermekvárás fizikai tényezõire utal. A köznyelv bölcsessége azonban ezen túllépve a lelki-szellemi tényezõkre fekteti a hangsúlyt, amikor várandósnak, másállapotosnak, sõt áldott állapotban lévõnek nevezi a leendõ édesanyát. A terhesség a testi történéseken túlmenõen valóban a korábbiaktól eltérõ, "más" állapotot jelent, az áldásos várakozás idõszakát.

Hosszasan várni valamire és valakire olyan belsõ változások sorozatát indítja el, amely legalább akkora jelentõséggel bír, mint a fizikai folyamatok módosulása. Mágikus, sõt varázslatos állapot ez, hiszen egyidejûleg búcsúzunk valamitõl és köszöntjük az újat. Az élet különleges, spirális jellegû körforgása szinte tapinthatóvá válik a születés és elmúlás találkozásának rejtélyes felszikrázásával. Hol az univerzumhoz igazodó végtelenségig hatoló kitágulást, hol a legbelsõ világba való fordulás mikrokozmoszának egyetlen pontba való zsugorodását éljük meg ilyenkor.

Különleges esemény, amikor megtudjuk, hogy biztosan gyermeket várunk. Az elsõ pillanatok lelkileg gyakran hirtelen fellépõ ürességérzést hoznak magukkal, majd pár perc múlva ez a vákuum elementáris érzésekkel telítõdik meg. Mire az orvostól az utcára érünk, más emberek vagyunk. Ugyanazokat a jelenségeket és eseményeket másképp érzékeljük és értékeljük, mint akár egy órával korábban. Másképp süt a nap, más lesz az utca megszokott zaja, más íze van a levegõnek, és más színe a felhõknek.

Nem tudok kibékülni a külsõmmel

2026. október 07.

Elgondolkodott már azon, hogyan viszonyul a külsejéhez, és vajon kellõ jelentõséget tulajdonít-e neki? Elégedett vele, vagy folyton aggodalmaskodik miatta? Mennyire tartja fontosnak a szépséget vagy a jó megjelenést? A gyermekkorban meghatározó jellegû érzelmi kapcsolatoktól kezdve a felnõttkori késztetéseken át, egészen a divat diktálta ideálokig sok minden befolyásolhatja a válaszadást. A pszichoanalitikusok gyakran foglalkoznak a fizikai adottságok, a külsõ elfogadásának szerepével a személyiség alakulásában. Az alábbiakban az õ tapasztalataikból merítünk...

Vajon megtanulható-e, hogy külsõnket ne becsüljük alá, béküljünk meg vele, és helyes önértékeléssel leküzdjük gátlásainkat? Ha törekszünk rá, biztosan... de számos tényezõ befolyásolja. A siker kulcsa mindenekelõtt az emberi kapcsolatok szövevényében és gyakran egy adott kultúrkörnyezet által alkotott képben rejlik. De hogyan is alakul ki a külsõrõl alkotott (ön)kép? Elõször a gyermekre esõ tekintetek a meghatározók, ahogyan az anya és az apa értékeli csemetéje külsejét, figyeli testi adottságait, öltözteti, esetleg felcicomázza. Azután a gyermek maga is szembesül a róla alkotott képpel a szülõk, testvérek, közeli családtagok részérõl. Amíg azonban kicsi, nem fontos számára a szépség, nem is tudja, mit jelent valójában - inkább viccesnek találja a dolgot... Az õ kis világa akkor még csak a közeli hozzátartozók körére korlátozódik, és azokat a reakciókat érzékeli, melyek tõlük érkeznek és általában túlzóan pozitívak. Pedig ha azt mondják neki "milyen szép vagy", az semmit nem jelent a számára, mert csak akkor meríthet belõle erõt, önbizalmat, amennyiben a szeretet kifejezõdését fedezi fel az ilyen szavakban. Így attól sem szomorkodna, ha a szülõtõl azt hallaná: "hogy te milyen kis csúnya vagy, és én mennyire szeretlek"... A gyermekek önbizalma, magáról alkotott képe abból a kapcsolatból ered, amelyet mi, szülõk és felnõttek kialakítunk velük. Ha a szülõk nem aggódnak a gyermek (külsõbelsõ) tulajdonságai miatt, sõt lelket öntenek belé, ha valamilyen adottságot nem találnak tökéletesnek nála, a csemetéjük is helyes önértékeléssel indulhat neki az életnek.

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”