Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikulás nap - finn, norvég, holland és orosz szokások

Érdekességek2022. december 06.

A Mikuláshoz kapcsolódó szokások, illetve a karácsonyhoz fűződő tradíciók széles tárháza nyílik meg előttünk, ha az egyes országok hagyományait alaposan górcső alá vesszük.

Karácsony ünnepe számos érdekességet, és különbséget rejt Földünk országait tekintve.

Mikulás napi és karácsonyi érdekességek a világ országaiban

Finnország
Lappföld Joulupukki és Joulumuori, azaz a Mikulás és feleségének hivatalos otthona a keresztény hiedelmek szerint. A ténynek, miszerint az északi-sarkköri Korvatunturi, másnéven Fülhegy rejti a Mikulás házát, csupán az Egyesült Államok hagyománya mond ellent, amely ezt az Északi-sarkra teszi.

Lappföldön található a Mikulás műhelyfalva, ahol egész évben találkozhatnak az oda látogatók az igazi Télapóval, emellett betekintést nyerhetnek egy manókkal és édességekkel teli varázslatos világba. Az Északi-sarkkörön működik az a postahivatal is, ahová a világ összes gyermekének kívánsággal teli levele érkezik magához a Mikuláshoz.

A Mikulás december 5-én éjjel indul szétosztani ajándékait rénszarvas húzta szánján, amelynek a gyermekek december 6-án reggel örülhetnek. Meglepetésként az esetek döntő többségében a tradicionális karácsonyi édességet, a fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges finn kekszet ajándékozza a gyermekeknek. Érdekesség, hogy az amerikai és a finn hagyományok ismét különböznek: míg Santa Claus szánja tud repülni, addig ez a lappföldi Mikulás járművére nem igaz.

Norvégia
Pelznickle („Szakállas Miklós”), a norvég Mikulás talán a legtöbb érdekes jellemzővel bíró Télapó a keresztény kultúrában.

Megjelenése is különbözik a megszokott Mikulás-ikonoktól: a kék ruhás, rongyos kalapos és kenyérrel teli hátizsákot cipelő szakállas Pelznickle gyakran úgy fest, mint aki fél szemére vak. Gyakran illetik a „fehér lovas” jelzővel is, hiszen útja során mindvégig kíséri Sleipnir nevű, nyolclábú, repülő lova.

A gyermekek, a zord külső ellenére, a december 6-ára virradó nap szalmával tömött csizmával várják a kandallónál, amivel a Mikulás lovának kedvére kívánnak tenni. Pelznickle a norvég hiedelmek szerint egy éjszaka alatt meglátogatja a Föld összes gyermekét, jelképként általában kenyeret adományozva.


Hollandia
Sinterklaas, a holland Mikulás a hagyományok szerint Spanyolországból érkezik fehér lován, Amerigon, egy gőzhajóval. A gyermekeket a születésnapján, azaz december 5-én lepi meg a fapapucsukba rejtett ajándékokkal, amelyek legtöbbször csokibetű, taai-taai (mézeskalács), vagy éppen pepernootiges (borsos sütemény).

A jó gyermekeknek ajándékot hoz, a rosszakat pedig Fekete Péter sorsára bízza. Fekete Péter - aki a Krampusz megfelelője -, a hagyományok szerint a rossz gyermekeket a zsákjába rejti és Spanyolországba viszi saját magával.

Oroszország
Gyed Moroz, azaz Fagy Apó az európai szokásokkal szemben január 1-jén látogatja meg az orosz gyermekeket. Veliky Ustug városából érkezik Trojka nevű fehér lován, unokájával, Hóleánykával, aki segítséget nyújt számára az ajándékok szétosztásában.

A piros, néha kék színű ruhát viselő Fagy Apó a gyermekeknek „mishka kosolapy”-t (étcsokoládéból készült, édes tejjel töltött cukorkát), vagy „krasnaya shapochka”-t (tejcsokoládéval bevont természetes gyümölcsökkel töltött cukorkát) hoz ajándékba.

Oroszországban a karácsony napja január 6-ára, Vízkereszt napjára esik. Ennek oka abban rejlik, hogy a pravoszláv egyház nem a Gergely, hanem az ókori Julianus-naptár szerint jelöli a napokat, így a karácsony majd 2 héttel későbbre esik. Így tudni kell azt is, hogy a karácsonyfát nem december 24-én kezdik el díszíteni, hanem szilveszter napján. Sokat kell tehát várni az orosz gyermekeknek ahhoz, hogy a jolkát, azaz a karácsonyfát feldíszíthessék és az ajándékaikat kibontsák.

Ugyancsak Vízkereszt napján kerül az asztalra az ünnepi vacsora, amelynek méltó lezárása desszertként a sajttorta és a kuglóf. Emellett tradicionális karácsonyi édességként tartják számon Oroszországban a mézes puszedlit is, orosz nevén a prianik medoviy-t.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.