Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor van szükség gégetükrözésre?

Érdekességek2022. február 11.

Fotó: 123rf.com

Sokan félnek tőle, de bizonyos tünetek kapcsán az elvégzése elkerülhetetlen. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa szerint az orvosi utasítást betartva, megfelelő érzéstelenítést követően nincs mitől tartanunk. Ha panaszaink vannak, kizárólag a korábbi rossz tapasztalataink vagy félelmeink miatt ne halogassuk az orvos felkeresését!

Elváltozások a torokban

A garat, gége és a hangszalagok környékén több egészségügyi probléma adódhat. Ennek a légúti betegségek mellett oka lehet, ha valaki sokat használja a hangját – mert például tanár, előadó, vagy ügyfélszolgálaton dolgozik –  dohányzik, reflux betegségben szenved vagy egyszerűen csak a helytelen hangképzés miatt rendszeresen túlerőlteti a hangszalagjait. Ezekre az alábbi tünetek jelentkezése hívhatja fel a figyelmet:

Miért nem elég a szokásos vizsgálat?

A torok és garatmandulák területén lévő elváltozások jól láthatóak, ha megfelelő megvilágítás mellett, nyitott szájjal a tükör felé fordulunk, vagy vizsgálat során az orvos áttekinti ezt a területet. A hangszalagok és a gége területe azonban ekkor már nem látható, ezért van szükség gégetükrözésre.

Hogyan zajlik a gégetükrözés?

A gégetükrözés vagy laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. A gégetükrözés egy másik formája az ún. direkt laringoszkópia. Ennek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét. 

„Az eszközt a beteg egyik orrfelén keresztül vezetjük le előzetes érzéstelenítés után. Előny, hogy az erősen ingerlékeny garatú betegeknél  sem lép fel öklendezési kényszer és az olyan betegek gégéje is áttekinthető vele, akiknél az anatómiai szituáció nem teszi lehetővé az indirekt gégetükrözést.”


Fájdalmatlan vizsgálat

A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, azonban sokan mégis tartanak tőle. Igaz, hogy nem kellemes, de nem is fájdalmas vizsgálatról van szó. 

„A gégetükrözés nem jár semmiféle fájdalommal, amennyiben követi az útmutatást, akkor még hányingertől sem kell tartania. A garat területén érzéstelenítő spray használatára is van lehetőség.”

Fotó: 123rf.com

Komoly betegségekre is fényt deríthet

A tartós rekedtség, gombócérzés, a hang elfáradása és a gyakori torokfájás mind olyan tünet, amiket nem szabad félvállról venni. Bizonyos fül-orr-gégészeti elváltozások és a helytelen beszédtechnika mellett a túlzott gyomorsav termelődés, de akár daganatos elváltozás is állhat a háttérben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.