Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor mondjam el, hogy terhes vagyok?

Érdekességek2018. szeptember 01.

Nagy dilemma a nők számára, hogy mikor is jelentsék be a munkahelyükön, hogy várandósak. Várjanak az első trimeszter végéig? Vagy az túl hosszú idő? Esetleg már a legelső pillanatban szóljanak?  És mi történik, ha mégsem marad meg a terhesség?

Amikor a nő számára kiderül a várandósság ténye, a határtalan öröm mellett rögtön gyülekezni kezdenek a fekete felhők is. Mit fog szólni a főnököm? Mi lesz, ha kirúgnak? Mikor mondjam el a munkahelyemen? Ezek a kérdések meglepően nagy stresszel járnak, ami pedig kifejezetten ártalmas lehet a babára, és nem csak a terhesség elején!

A stressz vetélést is okozhat

Fontos tisztázni, hogy tervezett baba esetén a nők hajlamosabbak a baba érdekeit szem előtt tartani, míg amikor csak „becsúszik” a kicsi, akkor a tudatos felkészülést kisebb pánik előzi meg. A baba számára a stressz nagyon rossz, mivel hatalmas energiát visz el a szervezettől. A stressz sajnos kiválthat vetélést vagy koraszülést is, illetve az immunrendszer működésére is hatást gyakorol, fokozva számos betegség, nem utolsó sorban  az úgynevezett felszálló fertőzések  kialakulásának valószínűségét, amik a vetélések és koraszülések több mint 50% -áért felelősek!

A stresszt kikerülni pedig szinte lehetetlen abban az esetben, ha a kismama ugyanolyan tevékeny életet él a várandósság ideje alatt, mint azt megelőzően. A mindennapi feladatok, a munkahelyi követelmények nem változnak, nem alkalmazkodnak a terhesség igényeihez.  Pedig a terhesség megváltozott állapotot jelent, nem véletlen nevezik “másállapot”-nak.


Mint a ratkotunde.hu írja,  ahhoz, hogy a stressz negatív befolyását mégis kompenzálni lehessen, erőteljes figyelmet kell fordítani többek közt a tápanyagbevitelre is.  Az egészséges táplálkozáson és a lehetőség szerinti legtöbb pihenésen túl a terhesség alatt segítséget jelenthet a várandósvitaminok fogyasztása is.

Azt, hogy az első trimiszterben a fokozott folsavbevitel kiemelten fontos a magzat egészséges fejlődése érdekében, szerencsére egyre többen tudják,  azt azonban kevesebben, hogy a várandósvitaminok segíthetnek számos, a terhességben fellépő probléma megelőzésében, illetve a komplikációmentes terhességben egyaránt. Minél inkább alkalmazkodnak a vitaminkészítmények a különböző trimeszterek eltérő igényeihez, annál valószínűbb, hogy a terhességet könnyebben viselik a kismamák, és természetesen magzatuk. Jó, ha a kismamavitamin komplex, és szerves kémiai kötésű anyagokat tartalmaz, mivel így az anyagok hasznosulása lényegesen jobb.

Terhes nőnek nem lehet felmondani

Hogy a stressz szintjét minimalizáljuk, jó tudni, hogy a magyar törvények értelmében várandós nőnek nem lehet felmondani.  Sőt, ha várandósság ténye csak az elbocsátás után derül ki, azonban az elbocsátás pillanatában már fennállt, akkor az jogszerűtlen, és a kismamák jogorvoslatért fordulhatunk a megfelelő szervekhez.

Az úgynevezett felmondási védelem akkor is él, ha a terhesség még nem jött létre, de a pár lombikprogramban vesz részt. Igaz, ebben az esetben a program kezdetétől számított maximum 6 hónapig él a védelem, kivéve persze, ha a program sikeres, és a terhesség létrejön.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a törvényi védelem nem teljes körű, vagyis vannak olyan kivételes helyzetek, amikor a várandós nőt is el lehet bocsátani. Ilyen az olyan, azonnali hatályú felmondás, melyet súlyos kötelezettségszegés miatt indítanak – ez azonban igen ritka, hiszen a súlyos kötelezettségszegés tényét a munkáltatónak bizonyítania kell.

Vezető beosztású nők esetében a dolog kissé bonyolultabb, hiszen a felelősségük is lényegesen nagyobb.

Elmondjam? Ne mondjam?

Ezt a kérdést mindenkinek magának kell eldönteni.  A munkáltató mindenképpen jól jár, ha tud a terhességről, hiszen így fel tud készülni arra, hogy a kismama valamennyi időre mindenképpen kiesik a munkából, illetve, a kismamának is fontos, hogy a terhességet nyugodtan, boldogan viselje – ebben pedig a titkolózás nem mindig segít.  A legtöbben általában addig várnak a bejelentéssel, amíg biztos nem lesz a terhesség. Ez rendszerint a 12. hét környéke, mivel előtte a vetélés kockázata még igen magas. Bizonyos esetekben viszont már az egészen korai terhességet is tanácsos bejelenteni –  például veszélyes anyagok között végzett munka, vagy jelentős fizikai terheléssel járó munkakör esetén. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.