Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését? (2.rész)

Érdekességek2018. május 20.

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”.

Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.

A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.


Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont

  1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki
    A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).
    A nyelvelsajátítás észrevétlen folyamat, amikor a nyelvet a gyermek „felszedi”, és anélkül tanulja meg, hogy bármilyen összefüggést vagy nyelvtani magyarázatot kellene hozzá fűzni. A második nyelv elsajátítása is egy ugyanilyen folyamat, így a gyermek számára egyáltalán nem megterhelő. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon add át az idegen nyelvet is a gyermeknek, mondókákon, dalokon keresztül, játékosan, élményteli tevékenységek között.
  2. Nem fog később elkezdeni beszélni a gyermek, nem okoz megkésett beszédfejlődést, sem diszlexiát
    Nem minden gyermek egyforma, vannak akik már 6-8 hónaposan kimondják első szavaikat, míg vannak, akik csak később kezdenek beszélni. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy egy második nyelvet is hall a kicsi. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy a diszlexia és a tanulási zavarok összefüggésben állnának a korai nyelvtanulással, már csak azért sem, mert nem ugyanazt az agyi területet érintik.
    A késői beszédfejlődés és a diszlexia, valamint a tanulási zavarok hátterében a genetikai tényezőkön kívül általában a mozgásfejlődés hiánya áll, ezért ezeknél a gyerekeknél a fejlesztés visszanyúlik kisgyermekkorba, amikor újra „tanulnak” hintázni, kúszni, mászni stb. A játékos angolozás közben a gyermek mozgásigényét is ki lehet elégíteni a lovagoltatókon, hintáztatókon, lóbálókon keresztül, amikor énekelsz, mondókázol neki egy idegen nyelven is.
  3. Az idegen nyelv nem veszi el az időt a játéktól, mert az maga a játék
    A korai idegen nyelvi fejlesztés mindig valamilyen tevékenység közben történik. A gyermekek fő tevékenysége a játék, így az idegen nyelven való énekekkel, mondókákkal, játékokkal csak extra lehetőséget kínálsz gyermekednek a játékra, mókára, kacagásra, közös időtöltésre, szórakozásra.
    A kicsi játék közben, észrevétlenül sajátítja el a nyelvet.
  4. Az idegen nyelv elsajátítása történhet az anyanyelvvel párhuzamosan
    Nem kell megvárni, amíg a gyermek az anyanyelvét megtanulta, az idegen nyelv az anyanyelv elsajátításával együtt is bevezethető a kicsi életébe. Az ember agyában végtelen hely áll rendelkezésre a nyelvek számára, egy egészséges ember agya nem csak egy nyelv tárolására alkalmas. „Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait. Sőt, aki megtanul egy második nyelvet, szebben, helyesebben beszéli anyanyelvét, hiszen általános nyelvi és gondolkodási készségei fejlettebbek, mint azoké, akik csupán egy nyelvet ismernek” – írja dr. Kovács Judit kétnyelvűségi szakértő. (Forrás – Dr. Kovács Judit: Az óvodáskori nyelvtanulás mint jelenség)
  5. Nem fogja összekeverni a nyelveket
    Kezdetben előfordulhat, hogy a gyermek összekeveri a nyelveket, de ez ideiglenes állapot. Ennek az az oka, hogy a kicsi szókincse nem egyformán fejlődik a két (vagy több) nyelven, így először az egyik nyelvből való hiányosságait a másikból pótolja. Egy idő után a gyermek ezt kinövi, nincs olyan felnőtt, aki „úgy maradt volna”, hogy keveri a nyelveket.

A korai nyelvoktatásnál egy nagyon fontos szempontra kell odafigyelni, hogy a fenti kijelentések megállják a helyüket. Ez pedig a játékosság, ami a nyelvátadást-nyelvelsajátítást körülveszi. Fontos, hogy lazán, az anyanyelvhez hasonló módon add át az idegen nyelvet a gyermeknek, tanítványoknak, közben érezzék magukat jól, és legyen ez a nyelvátadós idő felszabadult, örömteli és szórakoztató mindkét fél számára! A legfontosabb cél nem a tudományos nyelvtani formák megtanítása, hanem egy pozitív attitűd kialakítása a nyelvvel szemben, a nyelv megszerettetése, hogy a gyermek számára biztos alapok keletkezzenek, amelyre később építeni lehet, így bátran beszélhet majd idegen nyelven, gátlások nélkül!

Fürész-Mayernik Melinda
www.angolkalauz.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Utazás előtt és közben is tudatosan: Első az élelmiszerbiztonság!

2025. szeptember 08.

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.


„Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek. (1)
Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.

Elsősegély csalánozók okozta baleseteknél

2025. szeptember 07.


A balesetest a vízből ki kell menteni. Hogy az elsősegélynyújtót ne érje további támadás, ajánlatos a legtöbb ruhanemű felvétele a testre – ha már búvárruha nem áll rendelkezésre. A veszélyeztetett tengerparton a parti mentők ezért viselnek búvárruhát még az izzasztó hőségben is.
A csalánozószálakat a bőrről el kell távolítani. Ezt természetesen nem puszta kézzel, hanem gumikesztyűben szabad csak megtenni (vagy alkalmas eszközzel a bőrről lesodorni), hiszen a csalánszálakban még jelentős méregtartalom van.
Az érintett területet sós vízzel kell lemosni (nem édesvízzel, mert a sókoncentráció különbsége újabb méregmennyiséget szabadíthat fel), majd a sérült végtagot forró (45 °C) vízben kb. 20 percig kell tartani. Ez kicsapja a fehérjealapú mérgeket.
Ezután jéggel való hűtés (előnyösen jégzsákkal) ajánlott, amely csillapítja a fájdalmat.