Mikor kell műteni a strúmát?
Érdekességek2025. szeptember 13.
A strúma vagy golyva egy nagyon gyakori pajzsmirigy betegség, amivel kapcsolatban sokakban a legnagyobb kérdés, hogy meg kell-e műteni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens válaszából kiderül, mikor jelenthet megoldást a jódpótlás, a hormonpótlás, és mikor szükséges a gyógyszeres, izotópos vagy a műtéti kezelés.
A strúma a leggyakoribb endokrin megbetegedés
A pajzsmirigy nem gyulladásos, nem rosszindulatú megnagyobbodása normális hormontermelés mellett az úgynevezett strúma, vagy ahogyan sokan ismerik, a golyva. A strúmás esetek a pajzsmirigy betegségek több mint 90%-át teszik ki, a leggyakoribb endokrin megbetegedésről van szó, amely eleinte teljesen tünetmentes lehet, de ahogy növekszik, többek közt nyelési nehézség, gombóc érzés, rekedtség hívhatja fel rá a figyelmet.
Jódhiányos területeken, mint például Magyarország nyugati része, az előfordulás elérte a 30%-ot. Amióta a széleskörű jódpótlást bevezették (elsősorban a jódozott konyhasó által), az előfordulás jóval ritkább. A diffúz strúma az esetek jelentős részében göbös, általában többgöbű strúmává alakul.
A strúmának több fokozatát különítik el a szakorvosok:
– A 0. fokozatban a pajzsmirigy nagyobbodás nem tapintható, nem látható. A diagnózis ezért ultrahang vizsgálattal állítható fel akkor, ha a pajzsmirigy nagyobb, mint 18 ml (nőknél), illetve nagyobb, mint 25 ml (férfiaknál).
– Az 1. fokozatnál a megnagyobbodott pajzsmirigy a nyakon nem tűnik ki, de már tapintható.
– 2. fokozatról akkor lehet beszélni, ha a megnagyobbodott mirigy látható és tapintható.
A tüneteket a strúma szövődményei okozhatják
A strúma vagy golyva jelenléte sokáig teljesen észrevétlen maradhat, ám a folyamat előrehaladása bizonyos szövődményeket hozhat létre, amelyek már tünetekkel járnak. A páciensek jellemzően nyaki szorító érzésről, gombóc-érzésről, rekedtségről, nyelési nehézségről, köhögésről szoktak beszámolni.
A szövődmények az alábbiak lehetnek:
– Légcső szövődmények, amelynek két fokozata van:
az első fokozatban a strúma a légcsövet eltolja, de nem szűkíti, a második fokozatban viszont már összenyomja, ami következményes nehézlégzéssel jár – ez természetesen súlyosabb probléma.
– Pajzsmirigy túlműködés
További szövődmény lehet az ún. pajzsmirigy autonómia kifejlődése. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy egyes részei az élettani szabályozó mechanizmusokból kiszabadulva túl sok pajzsmirigy hormont termelnek, előidézve a pajzsmirigy túlműködését.
– „Hideg” csomók kifejlődése
A strúmából úgy alakulhatnak ki „hideg” csomók, hogy a képlet bizonyos területei nem vesznek fel technécium vagy jód izotópot. Elsősorban ezeknél a csomóknál vetődhet fel a rosszindulatú elfajulás kockázata.
A strúma kezelése: jódpótlástól a műtétig
A strúma vizsgálata több összetevős, hiszen a tapintástól a fonendoszkóppal való ráhallgatásig történik fizikális vizsgálat, de szükség van ultrahangos vizsgálatra, laborvizsgálatra, és sokszor aspirációs citológiára is.
– Ha felmértük, milyen stádiumú a betegség, dönthetünk a kezelésről. Normális laborparaméterekkel járó – jódhiányos – strúma esetén a kezelés első lépcsője a jód pótlása – foglalja össze a tudnivalókat dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens. – Ha a strúma kialakulásának oka pajzsmirigy alulműködés, akkor hormonpótlással szükséges kezelni, a növekedés bizonyos mértékig ezzel a módszerrel akár vissza is fordítható. Ha pajzsmirigy túlműködés diagnosztizálható, gyógyszeres, izotópos vagy műtéti kezelésre is lehetőség van – utóbbi jellemzően csak akkor, ha a golyva nyelési vagy légzési nehézséget okoz. Az esetek kis részében, amikor pajzsmirigydaganatra derül fény, azt az onkológiai protokoll szerint kell kezelni, gyógyszeresen, besugárzással vagy műtéttel.
forrás: Patika Magazin
